Wikikönyvek huwikibooks https://hu.wikibooks.org/wiki/Kezd%C5%91lap MediaWiki 1.39.0-wmf.21 first-letter Média Speciális Vita Szerkesztő Szerkesztővita Wikikönyvek Wikikönyvek-vita Fájl Fájlvita MediaWiki MediaWiki-vita Sablon Sablonvita Segítség Segítségvita Kategória Kategóriavita TimedText TimedText talk Modul Modulvita Gadget Gadget talk Gadget definition Gadget definition talk 0 73309 422366 410905 2022-07-22T23:19:08Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Festő növények]] [[Kategória:Fűszerek]] [[Kategória:Mérgező növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Phytolacca americana full plant.JPG|bélyeg|jobbra|200px|amerikai alkörmös]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Phytolacca americana| }} {{népies|amerikai karmazsinbogyó, karmazsinbogyó}} :Az alkörmösfélék (Phytolaccaceae) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjének egyik családja. 16 nemzetségébe mintegy 120 faj tartozik. A fajok többsége a trópusokon él. A fajok között fák, cserjék és liánok is előfordulnak. :Az '''amerikai alkörmös''' az alkörmösfélék családjába tartozó lágy szárú, évelő növény. Amerika mérsékelt éghajlatú részéről származik. Magyarországra a mediterrán térségből került, ahol festőnövényként, dísznövényként ültették. Régebben ételfestékként, borszínezékként használták. szára vékonyabb és vörösödő, levelei keskenyebbek és hegyesebbek, virágzata laza, a termők alapjuknál összeforrnak, a termés lelógó, bogyója tízmagvú. Egyes részei(bogyói, gyökere legfőképp) a legelő állatokra és az emberre erősen [[Mérgező növények|mérgezőek]]. {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Növények/K/Kínai alkörmös|Kínai alkörmös]] }} {{Forrás| | | | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] </div></div></div> {{Kert fejezetek}} {{portál|Növények}} {{commonskat|Phytolacca americana|{{SUBPAGENAME}}}} o9e8eykd6etbon8qeuoku9oi7ybocl3 422369 422366 2022-07-22T23:25:20Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Festő növények]] [[Kategória:Fűszerek]] [[Kategória:Mérgező növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Phytolacca americana full plant.JPG|bélyeg|jobbra|200px|amerikai alkörmös]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Phytolacca americana| }} {{népies|amerikai karmazsinbogyó, karmazsinbogyó}} :Az alkörmösfélék (Phytolaccaceae) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjének egyik családja. 16 nemzetségébe mintegy 120 faj tartozik. A fajok többsége a trópusokon él. A fajok között fák, cserjék és liánok is előfordulnak. :Az '''amerikai alkörmös''' az alkörmösfélék családjába tartozó lágy szárú, évelő növény. Amerika mérsékelt éghajlatú részéről származik. Magyarországra a mediterrán térségből került, ahol festőnövényként, dísznövényként ültették. Régebben ételfestékként, borszínezékként használták. szára vékonyabb és vörösödő, levelei keskenyebbek és hegyesebbek, virágzata laza, a termők alapjuknál összeforrnak, a termés lelógó, bogyója tízmagvú. Egyes részei(bogyói, gyökere legfőképp) a legelő állatokra és az emberre erősen [[Mérgező növények|mérgezőek]]. {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Növények/K/Kínai alkörmös|Kínai alkörmös]] | | }} {{Forrás| | | | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> [[Mérgező növények-trt]] {{Kert fejezetek}} {{portál|Növények}} {{commonskat|Phytolacca americana|{{SUBPAGENAME}}}} 3czgmhk2e6rkl8nm3p9cf041ep2981v 422370 422369 2022-07-22T23:26:58Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Festő növények]] [[Kategória:Fűszerek]] [[Kategória:Mérgező növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Phytolacca americana full plant.JPG|bélyeg|jobbra|200px|amerikai alkörmös]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Phytolacca americana| }} {{népies|amerikai karmazsinbogyó, karmazsinbogyó}} :Az alkörmösfélék (Phytolaccaceae) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjének egyik családja. 16 nemzetségébe mintegy 120 faj tartozik. A fajok többsége a trópusokon él. A fajok között fák, cserjék és liánok is előfordulnak. :Az '''amerikai alkörmös''' az alkörmösfélék családjába tartozó lágy szárú, évelő növény. Amerika mérsékelt éghajlatú részéről származik. :Magyarországra a mediterrán térségből került, ahol festőnövényként, dísznövényként ültették. Régebben ételfestékként, borszínezékként használták. szára vékonyabb és vörösödő, levelei keskenyebbek és hegyesebbek, virágzata laza, a termők alapjuknál összeforrnak, a termés lelógó, bogyója tízmagvú. :Egyes részei(bogyói, gyökere legfőképp) a legelő állatokra és az emberre erősen [[Mérgező növények|mérgezőek]]. {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Növények/K/Kínai alkörmös|Kínai alkörmös]] | | }} {{Forrás| | | | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> [[Mérgező növények-trt]] {{Kert fejezetek}} {{portál|Növények}} {{commonskat|Phytolacca americana|{{SUBPAGENAME}}}} obo2xn8qnhtsbnxamj1ggq235b7yoo6 422376 422370 2022-07-22T23:44:55Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Festő növények]] [[Kategória:Fűszerek]] [[Kategória:Mérgező növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Phytolacca americana full plant.JPG|bélyeg|jobbra|200px|amerikai alkörmös]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Phytolacca americana| }} {{népies|amerikai karmazsinbogyó, karmazsinbogyó}} :Az alkörmösfélék (Phytolaccaceae) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjének egyik családja. 16 nemzetségébe mintegy 120 faj tartozik. A fajok többsége a trópusokon él. A fajok között fák, cserjék és liánok is előfordulnak. :Az '''amerikai alkörmös''' az alkörmösfélék családjába tartozó lágy szárú, évelő növény. Amerika mérsékelt éghajlatú részéről származik. :Magyarországra a mediterrán térségből került, ahol festőnövényként, dísznövényként ültették. Régebben ételfestékként, borszínezékként használták. szára vékonyabb és vörösödő, levelei keskenyebbek és hegyesebbek, virágzata laza, a termők alapjuknál összeforrnak, a termés lelógó, bogyója tízmagvú. :Egyes részei(bogyói, gyökere legfőképp) a legelő állatokra és az emberre erősen [[Mérgező növények|mérgezőek]]. {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Növények/K/Kínai alkörmös|Kínai alkörmös]] | | }} {{Forrás| | | | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Mérgező növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Phytolacca americana|{{SUBPAGENAME}}}} ql8z4fu8dzclm2mh0s999tu7axb7fqr 0 74727 422375 382144 2022-07-22T23:44:18Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Inváziós fajok]] [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Gyomnövények]] [[Kategória:Mérgező növények]] [[Kategória:]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br/> [[Fájl:Phytolacca americana american pokeweed 1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Phytolacca americana|}} {{népies|amerikai karmazsinbogyó, karmazsinbogyó}} <br/> Az amerikai alkörmös az alkörmösfélék családjába tartozó lágy szárú, évelő gyomnövény. Amerika mérsékelt éghajlatú részéről származik. Magyarországon betelepített ''(adventív)''. Egyes részei (bogyói, gyökere legfőképp) erősen mérgezőek a legelő állatokra és az emberre. :Észak-Amerikából Európába került, innen Törökországon keresztül Iránig. Észak-Európában nem fordul elő, de Ázsiában Indiától, Kínában, Japánig. Ausztráliában és Új-Zélandon is él. Zavart, felhagyott, bolygatott területeken pionír növény. Fagyérzékeny, de gyökeréről könnyen újra kihajt. Hazájában és többi elterjedési területén is, ahol elvadult, gyomnövényként tartják számon. Magyarországon mezőgazdasági kártétele nem jelentős, de a természetes élőhelyeken az őshonos fajok kiszorításával a honos fajok életterét veszélyezteti. '''Leírása''' Gyökere húsos, vaskos, elágazó főgyökér. Szára erős, a ''betalain''októl vöröses színű. Elérheti a 3 m-es magasságot is. Levelei szórt állásúak, tojásdad-lándzsás alakúak, ép szélűek, 10–25 cm hosszúak. Virágzata fürt. A virágok kétivarúak, zöldesfehér-rózsaszínek. A termés feketés-bíborszínű csoportos bogyó (mérgező). Májustól augusztusig virágzik. '''Hasonló faj''' P. esculenta – ehető karmazsinbogyó '''Felhasználása''' Magyarországra a mediterrán térségből került, ahol festőnövényként, dísznövényként ültették. Régebben ételfestékként, borszínezékként használták. : <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Inváziós fajok-trt}} {{Mérgező növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Phytolacca americana|{{SUBPAGENAME}}}} r1w9j1gz19j5p84nuapi73wugnrih9r 0 75616 422373 297073 2022-07-22T23:38:12Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/S/Sáfrányos mételykóró]] wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/S/Sáfrányos mételykóró]] taj8740be7c0u58nrsi8wens5nc4r2g 0 83473 422363 419203 2022-07-22T23:02:46Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} [[Kép:Oenanthe crocata 002.JPG|thumb|200px|right|Sáfrányos mételykóró]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Oenanthe crocata| -}} {{drog|Oenanthes crocatae radix| }} {{népies|-}} <br /> :Honos Algériában, Marokkóban és DNy-Európában. A zellerhez hasonlatos, fehér ernyős virágzatú, lágyszárú növény, méreganyaga egy rendkívül hatékony neurotoxin, amely az izmok halálos bénulását okozza. : {{tartalmaz| mérgező poliin oenanthotoxin, oenanthetol, oenantheton, továbbá apiol, myristicin}} : {{gyógyhatása| A növény hatóanyagára még nagy karrier várhat a gyógyszer- és szépségiparban, hiszen a jelenleg használt botoxhoz hasonlóan hatóanyaga kis mennyiségben az izmok időleges működésképtelenségét, vagyis a mimikai ráncok eltűnését idézi elő.}} : {{felhaszn|mérgező, de édeskés ízzel és illattal rendelkezik. Homeopátia használja.}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/S/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/S/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|||}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Oenanthe crocata|{{SUBPAGENAME}}}} le2tjqucpxi3618ji4uhz1tso551prf 422364 422363 2022-07-22T23:10:15Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Mérgező növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} [[Kép:Oenanthe crocata 002.JPG|thumb|200px|right|Sáfrányos mételykóró]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Oenanthe crocata| -}} {{drog|Oenanthes crocatae radix| }} {{népies|-}} <br /> :Honos Algériában, Marokkóban és DNy-Európában. A zellerhez hasonlatos, fehér ernyős virágzatú, lágyszárú növény, méreganyaga egy rendkívül hatékony neurotoxin, amely az izmok halálos bénulását okozza. : {{tartalmaz| mérgező poliin oenanthotoxin, oenanthetol, oenantheton, továbbá apiol, myristicin}} : {{gyógyhatása| A növény hatóanyagára még nagy karrier várhat a gyógyszer- és szépségiparban, hiszen a jelenleg használt botoxhoz hasonlóan hatóanyaga kis mennyiségben az izmok időleges működésképtelenségét, vagyis a mimikai ráncok eltűnését idézi elő.}} : {{felhaszn|mérgező, de édeskés ízzel és illattal rendelkezik. Homeopátia használja.}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Növények/S/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/S/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|||}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Oenanthe crocata|{{SUBPAGENAME}}}} lz8gmnp6hmrot48u3808krtku50553c 422365 422364 2022-07-22T23:11:10Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Mérgező növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} [[Kép:Oenanthe crocata 002.JPG|thumb|200px|right|Sáfrányos mételykóró]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Oenanthe crocata| -}} {{drog|Oenanthes crocatae radix| }} {{népies|-}} <br /> :Honos Algériában, Marokkóban és DNy-Európában. A zellerhez hasonlatos, fehér ernyős virágzatú, lágyszárú növény, méreganyaga egy rendkívül hatékony neurotoxin, amely az izmok halálos bénulását okozza. : {{tartalmaz| mérgező poliin oenanthotoxin, oenanthetol, oenantheton, továbbá apiol, myristicin}} : {{gyógyhatása| A növény hatóanyagára még nagy karrier várhat a gyógyszer- és szépségiparban, hiszen a jelenleg használt botoxhoz hasonlóan hatóanyaga kis mennyiségben az izmok időleges működésképtelenségét, vagyis a mimikai ráncok eltűnését idézi elő.}} : {{felhaszn|mérgező, de édeskés ízzel és illattal rendelkezik. Homeopátia használja.}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/S/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|||}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Oenanthe crocata|{{SUBPAGENAME}}}} h2m5oj8slxox069qqgx63z2ktdjjtbd 0 86092 422367 340451 2022-07-22T23:22:37Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Inváziós fajok]] [[Kategória:Mérgező növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Phytolacca acinosa001.jpg|bélyeg|jobbra|200px|kínai alkörmös]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Phytolacca acinosa|}} {{népies|kínai karmazsinbogyó }} <br/> : A kínai alkörmös az alkörmösfélék családjába tartozó, Kínából származó, nagy termetű, lágyszárú növény. Magyarországon inváziós fajként viselkedik. : Termése 10–15 mm átmérőjű, tagolt, 8 magvú bogyótermés. A felállóan maradó termés kezdetben zöld, majd fényes sötétlilára, végül feketére érik. Erősen festőlevű. Bogyói, magvai, gyökerei mérgezőek. : Magyarországi első biztos előfordulása 1945-ből Bázakerettyéről származik, azóta leginkább Budapest környékén és Északnyugat-Dunántúlon vált gyakorivá, de kisebb mértékben az egész országból előkerült; szinte kizárólag településekről vagy azok közvetlen környezetéből. Megjelent már természetközeli élőhelyeken (ártéri ligeterdőben és gyertyános-tölgyesekben) és várhatóan tovább fog terjeszkedni. : Magvai áprilisban csíráznak, majd első évben erős gyökérzetet fejleszt, a második évtől pedig a főgyökérről több felálló, leveles szárat hajt. Májusban kezd virágozni, de csúcspontját június-júliusban éri el. Maggal szaporodik, terjesztésükről a feltűnő bogyókat elfogyasztó madarak (főleg rigók) gondoskodnak. Az első fagyok után föld fölötti részei elhalnak. A laza, tápanyagban gazdag, semleges vagy meszes kémhatású talajt részesíti előnyben. Inkább a félárnyékot kedveli, de jól nő napon vagy árnyékban is. Árnyékolásával és méreganyagaival (allelopátia) gátolja az őshonos növényzet növekedését. : <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]| | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> [[Mérgező növények-trt]] {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Phytolacca acinosa|{{SUBPAGENAME}}}} gk2vobhao8maeipq2f76fd2tw59acnw 422371 422367 2022-07-22T23:34:39Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Inváziós fajok]] [[Kategória:Mérgező növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Phytolacca acinosa001.jpg|bélyeg|jobbra|200px|kínai alkörmös]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Phytolacca acinosa|}} {{népies|kínai karmazsinbogyó }} <br/> : A kínai alkörmös az alkörmösfélék családjába tartozó, Kínából származó, nagy termetű, lágyszárú növény. Magyarországon inváziós fajként viselkedik. : Termése 10–15 mm átmérőjű, tagolt, 8 magvú bogyótermés. A felállóan maradó termés kezdetben zöld, majd fényes sötétlilára, végül feketére érik. Erősen festőlevű. Bogyói, magvai, gyökerei mérgezőek. : Magyarországi első biztos előfordulása 1945-ből Bázakerettyéről származik, azóta leginkább Budapest környékén és Északnyugat-Dunántúlon vált gyakorivá, de kisebb mértékben az egész országból előkerült; szinte kizárólag településekről vagy azok közvetlen környezetéből. Megjelent már természetközeli élőhelyeken (ártéri ligeterdőben és gyertyános-tölgyesekben) és várhatóan tovább fog terjeszkedni. : Magvai áprilisban csíráznak, majd első évben erős gyökérzetet fejleszt, a második évtől pedig a főgyökérről több felálló, leveles szárat hajt. Májusban kezd virágozni, de csúcspontját június-júliusban éri el. Maggal szaporodik, terjesztésükről a feltűnő bogyókat elfogyasztó madarak (főleg rigók) gondoskodnak. : Az első fagyok után föld fölötti részei elhalnak. A laza, tápanyagban gazdag, semleges vagy meszes kémhatású talajt részesíti előnyben. Inkább a félárnyékot kedveli, de jól nő napon vagy árnyékban is. Árnyékolásával és méreganyagaival (allelopátia) gátolja az őshonos növényzet növekedését. : Eredeti hazája Kelet-Ázsia (Kína, Japán, Korea, Vietnám és India). Kínában régóta termesztik is. Európában dísznövényként kezdték ültetni és a kertekből, parkokból sok helyütt kivadult és inváziós fajként terjeszkedik. Magyarországi első biztos előfordulása 1945-ből Bázakerettyéről származik, azóta leginkább Budapest környékén és Északnyugat-Dunántúlon vált gyakorivá, de kisebb mértékben az egész országból előkerült; szinte kizárólag településekről vagy azok közvetlen környezetéből. Megjelent már természetközeli élőhelyeken (ártéri ligeterdőben és gyertyános–tölgyesekben) és várhatóan tovább fog terjeszkedni. : A fiatal növény még nem vagy csak alig termel mérgező vegyületeket, ilyenkor hajtásai és zsenge levelei megfőzve (a spárgához vagy spenóthoz hasonlóan) ehetőek. A benne levő hányást, hasmenést okozó anyagok egy része főzés közben lebomlik. Európában dísz- valamint festőnövényként ültették. <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/A/Alkörmös|Alkörmös]]| | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> [[Mérgező növények-trt]] {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Phytolacca acinosa|{{SUBPAGENAME}}}} pftwukt2laku8clf335h6exbd4pnonu 422372 422371 2022-07-22T23:36:25Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Inváziós fajok]] [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Gyomnövények]] [[Kategória:Mérgező növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Phytolacca acinosa001.jpg|bélyeg|jobbra|200px|kínai alkörmös]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Phytolacca acinosa|}} {{népies|kínai karmazsinbogyó }} <br/> : A kínai alkörmös az alkörmösfélék családjába tartozó, Kínából származó, nagy termetű, lágyszárú növény. Magyarországon inváziós fajként viselkedik. : Termése 10–15 mm átmérőjű, tagolt, 8 magvú bogyótermés. A felállóan maradó termés kezdetben zöld, majd fényes sötétlilára, végül feketére érik. Erősen festőlevű. Bogyói, magvai, gyökerei mérgezőek. : Magyarországi első biztos előfordulása 1945-ből Bázakerettyéről származik, azóta leginkább Budapest környékén és Északnyugat-Dunántúlon vált gyakorivá, de kisebb mértékben az egész országból előkerült; szinte kizárólag településekről vagy azok közvetlen környezetéből. Megjelent már természetközeli élőhelyeken (ártéri ligeterdőben és gyertyános-tölgyesekben) és várhatóan tovább fog terjeszkedni. : Magvai áprilisban csíráznak, majd első évben erős gyökérzetet fejleszt, a második évtől pedig a főgyökérről több felálló, leveles szárat hajt. Májusban kezd virágozni, de csúcspontját június-júliusban éri el. Maggal szaporodik, terjesztésükről a feltűnő bogyókat elfogyasztó madarak (főleg rigók) gondoskodnak. : Az első fagyok után föld fölötti részei elhalnak. A laza, tápanyagban gazdag, semleges vagy meszes kémhatású talajt részesíti előnyben. Inkább a félárnyékot kedveli, de jól nő napon vagy árnyékban is. Árnyékolásával és méreganyagaival (allelopátia) gátolja az őshonos növényzet növekedését. : Eredeti hazája Kelet-Ázsia (Kína, Japán, Korea, Vietnám és India). Kínában régóta termesztik is. Európában dísznövényként kezdték ültetni és a kertekből, parkokból sok helyütt kivadult és inváziós fajként terjeszkedik. Magyarországi első biztos előfordulása 1945-ből Bázakerettyéről származik, azóta leginkább Budapest környékén és Északnyugat-Dunántúlon vált gyakorivá, de kisebb mértékben az egész országból előkerült; szinte kizárólag településekről vagy azok közvetlen környezetéből. Megjelent már természetközeli élőhelyeken (ártéri ligeterdőben és gyertyános–tölgyesekben) és várhatóan tovább fog terjeszkedni. : A fiatal növény még nem vagy csak alig termel mérgező vegyületeket, ilyenkor hajtásai és zsenge levelei megfőzve (a spárgához vagy spenóthoz hasonlóan) ehetőek. A benne levő hányást, hasmenést okozó anyagok egy része főzés közben lebomlik. Európában dísz- valamint festőnövényként ültették. <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/A/Alkörmös|Alkörmös]]| | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> [[Mérgező növények-trt]] {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Phytolacca acinosa|{{SUBPAGENAME}}}} j1tek3p7ocab6gcjb484386t3bz61yg 0 88425 422374 355508 2022-07-22T23:39:58Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/A/Amerikai alkörmös]] wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/A/Amerikai alkörmös]] 5j96pfw3vu6aztarutlgegziljadens 0 94802 422361 421933 2022-07-22T22:45:35Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Sisakgombafélék]] [[Kategória:Nem ehető gombák]] {{gomba főcím}} [[Fájl:2012-10-16 Galerina graminea (Velen.) Kühner 272600.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:2012-11-26 Galerina graminea (Velen.) Kühner 328871.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Galerina graminea|Galerina laevis}} {{népies| füves turjángomba}} <br /> <big>Étkezési érték: {{bszín|'''Ez a gomba nem ehető!'''|#D27777}} </big> <br /> : A '''gyepi sisakgomba''' a Hymenogastraceae családba tartozó, Európában honos, réteken, erdőkben, füves területeken élő gombafaj. '''Kalap''' : átmérő 1 - 1,2 cm, kezdetben félgöbölyű, harang alakú, majd domború, végül kiterülő, tompán púpos lehet. Könnyen átnedvesedő felszíne sima, fénytelen, okker barna, sokszor a közepéig áttetszően bordás. Szárazabb időben szürkés krémszínű és bordázottsága alig látszik, széle csaknem fehérre fakulhat. '''Tönk''' : karcsú, egyenletes vastagságú, gyakran görbül. Krém fehér vagy halványsárga, felszíne a lemezekhez közel és legalul fehéren deres. '''Lemezek''' : fiatalon krém sárgák, később okker barnák, élükön parányi fehér pihékkel. Szélesek, ritkán állók, a tönkhöz nőttek. '''Hús''' : világos okker, vizenyős, törékeny. Illata nincs vagy enyhén fűszeres, íze kissé kellemetlen. '''Előfordulás''' : füves területeken, sűrű, alacsony gyepekben, mohapárnák közt, néha régi égésnyomokon is, szeptembertől - november végéig, mindig többedmagával. Gyakori. '''Megjegyzés''' : nagyon változatos megjelenésű faj. <br /> == Hasonló fajok == :- A [[Gomba/Nem ehető gombák/Szálastönkű sisakgomba|szálastönkű sisakgomba]], :- a [[Gomba/Nem ehető gombák/Lápi sisakgomba|lápi sisakgomba]], :- a [[Gomba/Nem ehető gombák/Tőzeges sisakgomba|tőzeges sisakgomba]] hasonlíthat hozzá. <br /> {{Gomba}} <br /> == Lásd még == * [[Gomba/Mikológia|Mikológia]] * [[w:Gombák|Gombákról bővebben]] * [[Szakácskönyv/Gombás ételek|Gombás ételek]] * '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Nem ehető gombák-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{Forrás|Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve|Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék}} {{forrás|[http://www.terra.hu/gomba/index.html TERRA Alapítvány] |}} {{commonskat|Galerina graminea|{{SUBPAGENAME}}}} bspf7f7z82zyp40ywtio8ewyooezx8a 0 95166 422357 421122 2022-07-22T15:39:59Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Pöfeteggombafélék]] [[Kategória:Nem ehető gombák]] {{gomba főcím}} [[Fájl:Gautieria morchellaeformis.png|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Gautieria morchelliformis 74809.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Gautieria morchelliformis|-}} {{népies|Hagymaszagú álpöfeteg, papsapka csupasz-álpöfeteg, papasapka-álpöfeteg}} <br /> <big>Étkezési érték: {{bszín|'''Ez a gomba nem ehető!'''|#D27777}} </big> <br /> : A '''kucsmás csupaszpöfeteg''' a Gomphaceae családba tartozó, Eurázsiában honos, lomberdők talajában élő gombafaj. <br /> '''Termőtest''' : Mogyoró-dió nagyságú, de olykor 8 cm-ig is megnő. Szabálytalan gumó alakú, alján fehér, gyökérszerű szálakkal. A fiatalja fehéres, de azután citromsárga, elfoszló peridiummal (többrétegű burok) ellátott gomba, de így csak az egészen földbe rejtett példányok maradnak egy darabig. Később, illetve a föld feletti példányok világos zsemleszínűek, majd vörösbarnák. Ez a vörösbarna burok már fiatal korban elenyészik és a termőrész, mint egy kucsmagomba összegyűrt, összenyomott süvege tűnik elő. '''Termőrész''' : fehéres, majd többé-kevésbé vörösbarna, kocsonyás vagy sajtszerű állagú. Tekervényes alakú, apró kamrákból áll, melyek a szélek felé kisebbedők. Ezek belső falán keletkeznek a világosbarna spórák. Kellemes, balzsamos illatú, de ahogy érnek a spórák és lágyul a termőtest, szaga úgy válik kellemetlenné. '''Spóra''' : ellipszis alakúak, hosszant bordásak, tetejük tompa, méretük 12-27 x 8-18 µm, színtelen, tömegben okkerszínűek. Az esővízzel terjednek. '''Előfordulás''' : áprilistól októberig, lombos erdők (elsősorban tölgy, bükk) agyagos, homokos talajába félig-meddig besüppedve, vagy a felszín alatt néhány cm mélyen találjuk. Világszerte, így nálunk is ritka. '''Megjegyzés''' : Az igazi pöfetegekkel vagy a szarvasgombákkal még távoli rokonságban sincs. : A földalatti gombák gyűjtését rendelet korlátozza! <br /> == Hasonló fajok == :- A [[Gomba/Nem ehető gombák/Rongyos csupaszpöfeteg|rongyos csupaszpöfeteg]], esetleg a [[Gomba/Nem ehető gombák/Lebenyes gödröstrifla|lebenyes gödröstrifla]] hasonlít hozzá. <br /> {{Gomba}} <br /> == Lásd még == * [[Gomba/Mikológia|Mikológia]] * [[w:Gombák|Gombákról bővebben]] * [[Szakácskönyv/Gombás ételek|Gombás ételek]] * '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Nem ehető gombák-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{Forrás|Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve|Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék}} {{forrás|[http://www.terra.hu/gomba/index.html TERRA Alapítvány] |}} {{commonskat|Gautieria morchelliformis|{{SUBPAGENAME}}}} dh79qwn0gc8ncwo97ch2mgnjk5nb4h0 422358 422357 2022-07-22T15:42:39Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Pöfeteggombafélék]] [[Kategória:Nem ehető gombák]] {{gomba főcím}} [[Fájl:Gautieria morchellaeformis.png|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Gautieria morchelliformis 74809.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Gautieria morchelliformis|-}} {{népies|Hagymaszagú álpöfeteg, papsapka csupasz-álpöfeteg, papasapka-álpöfeteg}} <br /> <big>Étkezési érték: {{bszín|'''Ez a gomba nem ehető!'''|#D27777}} </big> <br /> : A '''kucsmás csupaszpöfeteg''' a Gomphaceae családba tartozó, Eurázsiában honos, lomberdők talajában (főleg tölgy vagy bükk alatt) élő gombafaj. <br /> '''Termőtest''' : Mogyoró-dió nagyságú, de olykor 8 cm-ig is megnő. Szabálytalan gumó alakú, alján fehér, gyökérszerű szálakkal. A fiatalja fehéres, de azután citromsárga, elfoszló peridiummal (többrétegű burok) ellátott gomba, de így csak az egészen földbe rejtett példányok maradnak egy darabig. Később, illetve a föld feletti példányok világos zsemleszínűek, majd vörösbarnák. Ez a vörösbarna burok már fiatal korban elenyészik és a termőrész, mint egy kucsmagomba összegyűrt, összenyomott süvege tűnik elő. '''Termőrész''' : fehéres, majd többé-kevésbé vörösbarna, kocsonyás vagy sajtszerű állagú. Tekervényes alakú, apró kamrákból áll, melyek a szélek felé kisebbedők. Ezek belső falán keletkeznek a világosbarna spórák. Kellemes, balzsamos illatú, de ahogy érnek a spórák és lágyul a termőtest, szaga úgy válik kellemetlenné. '''Spóra''' : ellipszis alakúak, hosszant bordásak, tetejük tompa, méretük 12-27 x 8-18 µm, színtelen, tömegben okkerszínűek. Az esővízzel terjednek. '''Előfordulás''' : áprilistól októberig, lombos erdők (elsősorban tölgy, bükk) agyagos, homokos talajába félig-meddig besüppedve, vagy a felszín alatt néhány cm mélyen találjuk. Világszerte, így nálunk is ritka. '''Megjegyzés''' : Az igazi pöfetegekkel vagy a szarvasgombákkal még távoli rokonságban sincs. : A földalatti gombák gyűjtését rendelet korlátozza! <br /> == Hasonló fajok == :- A [[Gomba/Nem ehető gombák/Rongyos csupaszpöfeteg|rongyos csupaszpöfeteg]], esetleg a [[Gomba/Nem ehető gombák/Lebenyes gödröstrifla|lebenyes gödröstrifla]] hasonlít hozzá. <br /> {{Gomba}} <br /> == Lásd még == * [[Gomba/Mikológia|Mikológia]] * [[w:Gombák|Gombákról bővebben]] * [[Szakácskönyv/Gombás ételek|Gombás ételek]] * '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Nem ehető gombák-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{Forrás|Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve|Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék}} {{forrás|[http://www.terra.hu/gomba/index.html TERRA Alapítvány] |}} {{commonskat|Gautieria morchelliformis|{{SUBPAGENAME}}}} f8uxdy8bltcuw7uz376lqelqocwr9xl 0 95416 422352 419752 2022-07-22T15:19:37Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Csillaggombafélék]] [[Kategória:Nem ehető gombák]] {{gomba főcím}} [[Fájl:Geastrum floriforme Vittad. (427).jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Geastrum floriforme|Geastrum delicatum}} {{népies|-}} <br /> <big>Étkezési érték: {{bszín|'''Ez a gomba nem ehető!'''|#D27777}} </big> <br /> : A '''molyhos csillaggomba''' a csillaggombafélék családjába tartozó, kozmopolita elterjedésű, homokos talajú réteken, erdőkben élő gombafaj. <br /> '''A termőtest''' : erősen higrometrikus, kiterülve 2.5 cm vagy ennél nagyobb, becsukódva 1 cm alatt van. '''Külső burok''' /exoperidium/ : Vékony, 6-10 (5-8) egyenlőtlen, nagyon sima, barna vagy bőrszínű lebenyre hasad. Kívül fehéres vagy kicsit kékesnek látszik. '''Belső burok''' /endoperidium/ : Mérete 6-12 mm, ülő, nyéltelen. Fiatalon megnyúlt tojásdad, aztán lenyomottan gömbölyded, molyhocskás, színe halványtól a világosbarnáig terjedhet. Apophysise nincs. '''Szájnyílása''' /peristomja/ : Kicsiny, szemölcs alakú, nem udvaros, eleinte csecsbimbó formájú, később ellapul, majd rongyos lesz, néha csak egy kis nyílásnak látszik. '''Spórái''' : Gömbölydedek, barnásak, szemölcsösek, fénylő cseppel, átlagosan 6 mikron átmérővel /5,5-7 mikronig/. '''Előfordulás''' : Leginkább gyengén füves mezőn, homokos földön. Adatai vannak Kecskemét, Pusztavacs, Monori-erdő, Nagykőrös, Tatárszentgyörgy stb. környékéről. '''Megkülönböztető jegyei''' :- világosbarna, sima lebenyei :- molyhos belső peridiuma :- udvartalan, alig feltűnő szájnyílása :- pusztai termőhelye <br /> == Hasonló fajok == :- <br /> {{Gomba}} <br /> == Lásd még == * [[Gomba/Mikológia|Mikológia]] * [[w:Gombák|Gombákról bővebben]] * [[Szakácskönyv/Gombás ételek|Gombás ételek]] * '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Nem ehető gombák-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{Forrás|Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve|Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék}} {{forrás|[http://www.terra.hu/gomba/index.html TERRA Alapítvány] |}} {{commonskat|Geastrum floriforme|{{SUBPAGENAME}}}} llbx9x1q6xtss8bt44z9g5ulsn61jgy 422355 422352 2022-07-22T15:31:18Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Csillaggombafélék]] [[Kategória:Nem ehető gombák]] {{gomba főcím}} [[Fájl:Geastrum floriforme Vittad. (427).jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Geastrum floriforme|Geastrum delicatum}} {{népies|-}} <br /> <big>Étkezési érték: {{bszín|'''Ez a gomba nem ehető!'''|#D27777}} </big> <br /> : A '''molyhos csillaggomba''' a csillaggombafélék családjába tartozó, kozmopolita elterjedésű, homokos talajú réteken, erdőkben élő gombafaj. <br /> '''A termőtest''' : erősen higrometrikus, kiterülve 2.5 cm vagy ennél nagyobb, becsukódva 1 cm alatt van. '''Külső burok''' /exoperidium/ : Vékony, 6-10 (5-8) egyenlőtlen, nagyon sima, barna vagy bőrszínű lebenyre hasad. Kívül fehéres vagy kicsit kékesnek látszik. '''Belső burok''' /endoperidium/ : Mérete 6-12 mm, ülő, nyéltelen. Fiatalon megnyúlt tojásdad, aztán lenyomottan gömbölyded, molyhocskás, színe halványtól a világosbarnáig terjedhet. Apophysise nincs. '''Szájnyílása''' /peristomja/ : Kicsiny, szemölcs alakú, nem udvaros, eleinte csecsbimbó formájú, később ellapul, majd rongyos lesz, néha csak egy kis nyílásnak látszik. '''Spórái''' : Gömbölydedek, barnásak, szemölcsösek, fénylő cseppel, átlagosan 6 mikron átmérővel /5,5-7 mikronig/. '''Előfordulás''' : Leginkább gyengén füves mezőn, homokos földön. Adatai vannak Kecskemét, Pusztavacs, Monori-erdő, Nagykőrös, Tatárszentgyörgy stb. környékéről. '''Megkülönböztető jegyei''' :- világosbarna, sima lebenyei :- molyhos belső peridiuma :- udvartalan, alig feltűnő szájnyílása :- pusztai termőhelye :- Higroszkópos (szárazon összezáruló) <br /> == Hasonló fajok == :- Rokonai közül a [[Gomba/Nem ehető gombák/Rideg csillaggomba|rideg csillaggomba]] vagy a [[Gomba/Nem ehető gombák/Pusztai csillaggomba|pusztai csillaggomba]] hasonlíthat rá. <br /> {{Gomba}} <br /> == Lásd még == * [[Gomba/Mikológia|Mikológia]] * [[w:Gombák|Gombákról bővebben]] * [[Szakácskönyv/Gombás ételek|Gombás ételek]] * '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Nem ehető gombák-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{Forrás|Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve|Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék}} {{forrás|[http://www.terra.hu/gomba/index.html TERRA Alapítvány] |}} {{commonskat|Geastrum floriforme|{{SUBPAGENAME}}}} l0qvx42r4jif595xx61q50xc36bvs1l 0 95417 422356 419751 2022-07-22T15:34:33Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Csillaggombafélék]] [[Kategória:Nem ehető gombák]] {{gomba főcím}} [[Fájl:Geastrum campestre (29764450117).jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Geastrum campestre (30948604241).jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Geastrum campestre|Geastrum pedicellatum}} {{népies|Szemcsés csillaggomba}} <br /> <big>Étkezési érték: {{bszín|'''Ez a gomba nem ehető!'''|#D27777}} </big> <br /> : A '''mezei csillaggomba''' a csillaggombafélék családjába tartozó, Európában honos, száraz réteken, sztyeppeken élő gombafaj. <br /> '''Termőtest''' : Nagysága kiterülve 2,5-5 cm szárazon, begöngyölődve 1-1,5 cm, félig higrometrikus faj. '''Külső burka''' /exoperidiuma/ : vastag, rideg, 7-10 hegyes lebenyre hasad, egészen az aljáig. Belül gesztenyebarna, vöröses árnyalattal, kívül sárgás-szürkés, törmelékes. '''Belső burka''' /endoperidiuma/ : gömbölyded, lenyomott, gesztenyeszínű vagy szürkés, sűrűn szemcsés, érdes, 6-13 mm, kicsi apophysise is van. : Nyele is kicsi, rövid. '''Szájnyílása''' /peristomja/ : kúposan kiemelkedik, mintegy 2 mm-re, ráncos, barázdált, halvány udvarral. '''Spóra''' : gömbölyű, sűrűn szemölcsös, nagysága 5-6 mikron átmérőjű, sötétbarna színű. '''Előfordulás''' : Csoportosan, az Alföld homokos nyílt mezőin, száraz, meleg sztyeppszerű élőhelyen, nyár közepétől késő őszig. Nem gyakori. <br /> == Hasonló fajok == :- Összetéveszthető a [[Gomba/Nem ehető gombák/Kicsi csillaggomba|kicsi csillaggombával]], a Geastrum schmideliivel, de annak belső burka sima, nem szemcsés, és szárazon sem hajlik vissza az endoperidiumig. <br /> {{Gomba}} <br /> == Lásd még == * [[Gomba/Mikológia|Mikológia]] * [[w:Gombák|Gombákról bővebben]] * [[Szakácskönyv/Gombás ételek|Gombás ételek]] * '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Nem ehető gombák-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{Forrás|Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve|Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék}} {{forrás|[http://www.terra.hu/gomba/index.html TERRA Alapítvány] |}} {{commonskat|Geastrum campestre|{{SUBPAGENAME}}}} ebnhaq3ypwzoj35ovlytk6wmkpw80zp 0 95960 422359 422303 2022-07-22T15:48:42Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Taplógombafélék]] [[Kategória:Nem ehető gombák]] {{gomba főcím}} [[Fájl:Ganoderma adspersum (Dikrandtonderzwam) - Overbosch, Voorhout, South Holland, NL v2.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Ganoderma adspersum|Ganoderma europaeum}} {{népies|-}} <br /> <big>Étkezési érték: {{bszín|'''Ez a gomba nem ehető!'''|#D27777}} </big> <br /> : A '''vastagkérgű tapló''' a pecsétviaszgombafélék családjába tartozó, Európában honos, lombos fák elhalt vagy meggyengült törzsén élő gombafaj. Ártéri erdők, parkok lombos fáinak meggyengült vagy elhalt törzse alsó részén található meg, azok anyagában fehér korhadást okoz. Melegkedvelő. Spórái nyár végén és ősszel érnek be. A termőtest évelő, egész évben látható. Magyarországon ritka. <br /> '''Termőtest''' : 10-40 cm széles, vastag, oldaltálló, barna, növekedő széle fehéres-sárgás, felülete matt, egyenetlen, dudoros, kérge vastag (0,5 - 1,5 mm); évelő. '''Tráma, termőréteg''': pórusai fehéresek, okkeresek, idősen szürkésbarnák; a csöves rétegek közt nincs barna választóvonal. '''Hús''': sötétbarnás, fehéres foltok nélkül. <br /> == Hasonló fajok == :- a [[Gomba/Gyógygombák/Deres tapló|deres tapló]] ([[Ganoderma applanatum]]) vékonyabb, a termőréteg csövei a növekedési időszakok szerint rétegezettek, a rétegek közt sötét választóvonallal. <br /> {{Gomba}} <br /> == Lásd még == * [[Gomba/Mikológia|Mikológia]] * [[w:Gombák|Gombákról bővebben]] * [[Szakácskönyv/Gombás ételek|Gombás ételek]] * '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Nem ehető gombák-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{Forrás|Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve|Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék}} {{forrás|[http://www.terra.hu/gomba/index.html TERRA Alapítvány] |}} {{commonskat|Ganoderma adspersum|{{SUBPAGENAME}}}} fqjvrjpo5rdmvcrrj6pqgzuahan88l3 0 96347 422360 422308 2022-07-22T22:17:21Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Őzlábgombafélék]] [[Kategória:Nem ehető gombák]] {{gomba főcím}} [[Fájl:Leucoagaricus nympharum.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Leucoagaricus nympharum|Macrolepiota puellaris}} {{népies|gyenge nagy őzlábgomba}} <br /> <big>Étkezési érték: {{bszín|'''Ez a gomba nem ehető!'''|#D27777}} </big> <br /> : A '''kecses őzlábgomba''' a csiperkefélék családjába tartozó, Európában honos, lomberdőkben és fenyvesekben élő gombafaj. A többi forrás szerint viszont vagy ehető, vagy korábban ehetőnek minősítették, újabban néha emésztőszervi panaszokat tulajdonítanak neki, de ezt eddig nem erősítették meg. Magyarországon nagyon ritka. <br /> '''Kalap''' : 4-9 (12) cm; világosbarna, fiatalon tompán kúpos, kissé tojásdad, kiterülve domború. Sávokat alkotó, felpenderedő pikkelyek borítják, melyek között a bőre fehéres alapon pelyhes, szálas. Csúcsa szürkésbarna, sima. Szélét a részleges burok szálas foszlányai fedik. '''Lemezek''' : sűrűk, szabadon állók, fehéresek, nyomásra barnásan, sárgásan foltosodhatnak. '''Tönk''' : hengeres, karcsú, rostos, csöves, bázisa gumós. Felszíne sima vagy fehéren szálas, pelyhes, nyomásra pirul. Gallérja gyapjas, eltolható, pereme rojtos, csipkés, szakadozott, idős példányokról letöredezhet. '''Hús''' : puha, fehér, nyomásra nem vörösödik, legfeljebb öregen szürkés kissé; enyhén retekszagú, íze jó. '''Spóra''' : ellipszoid, dextrinoid, 8-10 x 4-5 μm. Spórapora fehér. '''Előfordulás''' : nyártól késő őszig; hegyvidéki cseres tölgyesek, gyertyános tölgyesek, bükkösök szélén, tisztásain, de lucfenyő és erdeifenyő körül is, egyenként, legfeljebb néhányadmagával terem. Talajlakó szaprotróf, nagyon ritka (VL2). <br /> == Hasonló fajok == :- A vörösen színeződő, mérgező [[Gomba/Mérgező gombák/Kerti őzlábgomba|kerti őzlábgomba]] vagy :- a jóval nagyobb, ehető [[Gomba/Gyógygombák/Nagy őzlábgomba|nagy őzlábgomba]] hasonlít hozzá. <br /> {{Gomba}} <br /> == Lásd még == * [[Gomba/Mikológia|Mikológia]] * [[w:Gombák|Gombákról bővebben]] * [[Szakácskönyv/Gombás ételek|Gombás ételek]] * '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Nem ehető gombák-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{Forrás|Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve|Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék}} {{forrás|[http://www.terra.hu/gomba/index.html TERRA Alapítvány] |}} {{commonskat|Leucoagaricus nympharum|{{SUBPAGENAME}}}} qv2ikhxercuu2pekv4xhyfoggz0nrwz 0 102962 422353 422282 2022-07-22T15:19:44Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Tudnivalók]] <div style="{{Szk-doboz}}; {{Szk-szín}}; position:relative; text-align: left;"> {{Szk-főcím}} {{Szk-fejléc}} {{Szk-tudnivalók}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> *'''acianofilen'''<ref>*- a mikrostrúkturáknak a falai és plazmai részei. </ref> : a mikrostrúkturáknak a falai és plazmai részei. *'''alantoiden'''<ref>*- kolbászos, hengeresen hajolt</ref> : kolbászos, hengeresen hajolt, *'''aljzat'''<ref>*- a talaj, faanyag stb., amelyben a gomba kifejlődik, él és terem. </ref> : a talaj, faanyag stb., amelyben a gomba kifejlődik, él és terem. *'''amiloiden'''<ref>*- azokat a spórákat, amelyek fala Melzer-reagens hatására ibolyásra, feketésre színeződik, amiloidnak nevezzük, Elsősorban a a fehér spórás gomba taxonok fontos jellegzetessége.</ref> : azokat a spórákat, amelyek fala Melzer-reagens hatására ibolyásra, feketésre színeződik, amiloidnak nevezzük, Elsősorban a a fehér spórás gomba taxonok fontos jellegzetessége. *'''anasztomózis'''<ref>*- összeolvadás (hifa), összenövés (lemezek).</ref> : összeolvadás (hifa), összenövés (lemezek). *'''apeks'''<ref>*- a spóra csúcsa</ref> : a spóra csúcsa *'''apotécium'''<ref>*- a csészegombák csésze alakú vagy lapos, nyeles vagy ülő termőtesttípusa. </ref> : a csészegombák csésze alakú vagy lapos, nyeles vagy ülő termőtesttípusa. *'''apendiks'''<ref>*- függelék, féregnyúlvány.</ref> : függelék, féregnyúlvány. *'''apikul'''<ref>*- kinövés a spórán, amelyikkel ül szterigmán.</ref> : kinövés a spórán, amelyikkel ül szterigmán. *'''apotecij'''<ref>*- termőtest amelyiknek a felületén van a kifejlődött spóraszóró (Dyscomycetes)</ref> : termőtest amelyiknek a felületén van a kifejlődött spóraszóró (Dyscomycetes) *'''ask''' - (tömlő)<ref>*- az aszkuszos vagy tömlősgombákra jellemző többnyire tömlőszerű hifavég, amely belsejében ivaros úton keletkeznek a spórák (általában 8 spóra/tömlő).</ref> : az aszkuszos vagy tömlősgombákra jellemző többnyire tömlőszerű hifavég, amely belsejében ivaros úton keletkeznek a spórák (általában 8 spóra/tömlő). *'''askogon'''<ref>*- A gomba elementje női nemi szerv. askogon sejtekből, amelyekből a paraphysisek, illetőleg az ascusok fejlődnek.</ref> : A gomba elementje női nemi szerv. askogon sejtekből, amelyekből a paraphysisek, illetőleg az ascusok fejlődnek. *'''ascusok'''<ref>*- A theciumban vannak a paraphysisek és ascusok, amelyek mindegyike a hypotheciumban ered.</ref> : A theciumban vannak a paraphysisek és ascusok, amelyek mindegyike a hypotheciumban ered. *'''aszkospóra'''<ref>*- a tömlőben (aszkuszban) kifejlődő ivaros szaporítósejt.</ref> : a tömlőben (aszkuszban) kifejlődő ivaros szaporítósejt. *'''aszkusz'''<ref>*- a tömlősgombák ivaros szaporítószerve. A hifás szerveződésű tömlősgombák (aszkomikóták) ivaros szaporodása során egy specifikus spóratartó képlet, az aszkusz (tömlő) jön létre, amelyben kariogámiát (különböző ivarjellegű sejtmagpár összeolvadása) követően redukciós osztódással (meiózis) aszkospórák keletkeznek.</ref> : a tömlősgombák ivaros szaporítószerve. A hifás szerveződésű tömlősgombák (aszkomikóták) ivaros szaporodása során egy specifikus spóratartó képlet, az aszkusz (tömlő) jön létre, amelyben kariogámiát (különböző ivarjellegű sejtmagpár összeolvadása) követően redukciós osztódással (meiózis) aszkospórák keletkeznek. *'''autotróf'''<ref>*- szervetlen anyagokból és energiából szerves anyagot előállító élőlény.</ref> : szervetlen anyagokból és energiából szerves anyagot előállító élőlény. *'''bazidiol'''<ref>*- steril sejt.</ref> : steril sejt. *'''bazidiospóra'''<ref>*- a bazidiumos gombák ivaros spóráit képző többnyire bunkó alakú sejtek. Bazidiospore</ref> : a bazidiumos gombák ivaros spóráit képző többnyire bunkó alakú sejtek. Bazidiospore. *'''bazídium'''<ref>*- a bazídiumos gombák ivaros szaporítószerve.</ref> : a bazídiumos gombák ivaros szaporítószerve. *'''biseriaten'''<ref>*- a spórák kétsorsos alapítása.</ref> : a spórák kétsorsos alapítása. *'''bitunikaten'''<ref>*- kétfalas alapítás. </ref> : kétfalas alapítás. *'''cisztida'''<ref>*- vakon végződő hifavég a bazídiumos gombák termőrétegében, sokszor jellegzetes kialakulású, a környező sejtektől eltérő formájú nagyságú steril sejt. </ref> : vakon végződő hifavég a bazídiumos gombák termőrétegében, sokszor jellegzetes kialakulású, a környező sejtektől eltérő formájú nagyságú steril sejt. '''cianofilen'''<ref>*- azokat a spórákat, amelyek anilinkék (gyapot-kék) festék hatására kékesfeketésre színeződnek, cianofilnak nevezzük. A festés a spóramintázat vizsgálatánál is fontos. (korallgombák) </ref> - azokat a spórákat, amelyek anilinkék (gyapot-kék) festék hatására kékesfeketésre színeződnek, cianofilnak nevezzük. A festés a spóramintázat vizsgálatánál is fontos. (korallgombák) *'''dekstrinoiden'''<ref>*- ha Melzer-reagens hatására a spórafal vagy a mintázat borvörösre színeződik, akkor a spóra dextrinoid.</ref> : ha Melzer-reagens hatására a spórafal vagy a mintázat borvörösre színeződik, akkor a spóra dextrinoid. *'''dextrinoid'''<ref>*- ha Melzer-reagens hatására a spórafal vagy a mintázat borvörösre színeződik, akkor a spóra dextrinoid.</ref> : ha Melzer-reagens hatására a spórafal vagy a mintázat borvörösre színeződik, akkor a spóra dextrinoid. *'''dihotomen'''<ref>*- villásan elágazva.</ref> : villásan elágazva. *'''diskomiceta'''<ref>*- általában lapos gomba a hengeresek osztályából.</ref> : általában lapos gomba a hengeresek osztályából. *'''efuzen'''<ref>*- kérges spóraház, háttal hozzánőve az alapra.</ref> : kérges spóraház, háttal hozzánőve az alapra. *'''eksoperidij'''<ref>*- a boríték külső rétege.</ref> : a boríték külső rétege. *'''ektoencim'''<ref>*- aktív anyag amit a gomba kifelé enged.</ref> : aktív anyag amit a gomba kifelé enged. *'''encim'''<ref>*- vegyi anyag, amelyik a sejtekbe terem.</ref> : vegyi anyag, amelyik a sejtekbe terem. *'''endoperidium'''<ref>*- Belső burok</ref> *'''epitel'''<ref>*- gömbölyű, elliptikus sejt réteg, mikroszkóppal láthatóak.</ref> : gömbölyű, elliptikus sejt réteg, mikroszkóppal láthatóak. *'''exoperidium'''<ref>*- Külső burok</ref> *'''fertilen'''<ref>*- termékeny, termő, termelő, termelékeny.</ref> : termékeny, termő, termelő, termelékeny. *'''fungicid'''<ref>*- vegyes anyag a gombás betegségek ellen. </ref> : vegyes anyag a gombás betegségek ellen. *'''gaszterotécium'''<ref>*- zárt, majd különböző módon felnyíló termőtesttípus a pöfeteggombáknál.</ref> : zárt, majd különböző módon felnyíló termőtesttípus a pöfeteggombáknál. *'''gleba'''<ref>*- zárt termőtestben a spóraképző fonalak összessége a gaszterotéciumban, illetve a szarvasgombák termőtestében. </ref> : zárt termőtestben a spóraképző fonalak összessége a gaszterotéciumban, illetve a szarvasgombák termőtestében. *'''heterotróf'''<ref>*- kész szerves anyagokból más szerves anyagot előállító élőlény.</ref> : kész szerves anyagokból más szerves anyagot előállító élőlény. *'''hifa'''<ref>*- </ref> : gombafonal. *'''gombás ételmérgezés'''<ref>*- tipikus ételmérgezés, romlott gombás étel okozza.</ref> : tipikus ételmérgezés, romlott gombás étel okozza. *'''hialin'''<ref>*- áttetsző.</ref> : áttetsző. *'''hifa'''<ref>*- gombafonal, a gomba testét felépítő csúcsnövekedésű haránt-falakkal osztódó, elágazó, fonálszerű képlet.</ref> : gombafonal, a gomba testét felépítő csúcsnövekedésű haránt-falakkal osztódó, elágazó, fonálszerű képlet. *'''higrofán'''<ref>*- a kalap jellegzetes tulajdonsága. A higrofán kalap vízzel telítődve sötét színű, majd kiszáradó részei világosabbak lesznek.</ref> : a kalap jellegzetes tulajdonsága. A higrofán kalap vízzel telítődve sötét színű, majd kiszáradó részei világosabbak lesznek. *'''himenij'''<ref>*- termőréteg, a termőtestnek a spórákat létrehozó rétege.</ref> : termőréteg, a termőtestnek ivaros szaporító sejteket létrehozó rétege. *'''himénium'''<ref>*- termőréteg, a termőtestnek a spórákat létrehozó rétege.</ref> : termőréteg, a termőtestnek a spórákat létrehozó rétege. *'''holotécium'''<ref>*- bunkó, fonál vagy elágazó, ágszerű termőtesttípus, a termőréteg az ágak felszínén van.</ref> : bunkó, fonál vagy elágazó, ágszerű termőtesttípus, a termőréteg az ágak felszínén van. *'''karpofor'''<ref>*- a gomba szaporodási része.</ref> : a gomba szaporodási része. *'''kortina'''<ref>*- szálas, fátyolszerű burok (vélum) többnyire a kalapszélt köti össze a tönkkel.</ref> : szálas, fátyolszerű burok (vélum) többnyire a kalapszélt köti össze a tönkkel. *'''kitin'''<ref>*- a gombák sejtfalának alkotóeleme.</ref> : a gombák sejtfalának alkotóeleme. *'''klamidospóra'''<ref>*- micélium eredetű ivartalan szaporítósejt.</ref> : micélium eredetű ivartalan szaporítósejt. *'''kollárium'''<ref>*- a tönk körüli gallérszerű képlet, a lemezek összenőtt vége.</ref> : a tönk körüli gallérszerű képlet, a lemezek összenőtt vége. *'''koprotróf'''<ref>*- trágyán élő és annak anyagaival táplálkozó élőlény.</ref> : trágyán élő és annak anyagaival táplálkozó élőlény. *'''konzumens'''<ref>*- fogyasztó, a termelők által termelt szerves anyagokkal táplálkozó élőlény.</ref> : fogyasztó, a termelők által termelt szerves anyagokkal táplálkozó élőlény. *'''könnyező'''<ref>*- a termőtestnek az a része, melynek felületén folyadékcseppek keletkeznek. </ref> : a termőtestnek az a része, melynek felületén folyadékcseppek keletkeznek. *'''makroszkopikus'''<ref>*- szemmel látható.</ref> : szemmel látható. *'''krusztotécium'''<ref>*- az aljzattól határozottan elálló termőtesttípus. </ref> : az aljzattól határozottan elálló termőtesttípus. *'''Lemezek'''<ref>*- A legtöbb kalaposgombafaj trámatípusa, a kalap alsó felületén alakult ki. A termőréteget párhuzamosan sorakozó lemezek alkotják, így egy sima trámához képest lényegesen nagyobb felületen termelődnek a spórák.</ref> : A legtöbb kalaposgombafaj trámatípusa, a kalap alsó felületén alakult ki. A termőréteget párhuzamosan sorakozó lemezek alkotják, így egy sima trámához képest lényegesen nagyobb felületen termelődnek a spórák. *'''lignikolen'''<ref>*- a fán teremve.</ref> : a fán teremve. *'''Melzerjev reagent'''<ref>*- kémiai reagens, amellyel a spórák amiloid és dekstrinoid jellege vizsgálható.</ref> : kémiai reagens, amellyel a spórák amiloid és dekstrinoid jellege vizsgálható. *'''meruloid'''<ref>*- gubacsos spórás lemezek amelyik szélei fertilek.</ref> : gubacsos spórás lemezek amelyik szélei fertilek. *'''micelij = micel'''<ref>*- a gombafonalak tömbnyire fehér néha színes, vattás növedéke. Az aljazatban található. Ez a gomba vegetatív tenyésztőteste, amely a szabad szemmel látható ivaros termőtestet képzi. </ref> : a gombafonalak tömbnyire fehér néha színes, vattás növedéke. Az aljazatban található. Ez a gomba vegetatív tenyésztőteste, amely a szabad szemmel látható ivaros termőtestet képzi. *'''micélium'''<ref>*- hifaköteg, amely a gomba testét, a tenyésztestet alkotja. </ref> : hifaköteg, amely a gomba testét, a tenyésztestet alkotja. *'''mikorrhiza'''<ref>*- a növények gyökérvégei és a gombák hifái között kialakuló, kölcsönösen előnyös kapcsolat vagy szimbiózis. Nevezik gyökérkapcsoltságnak is. A gomba micéliumából kiinduló gombafonalak (a hifák) behálózzák a gazdanövény gyökereit, a kétféle élőlény kölcsönösen segíti egymás tápanyaghoz jutását.</ref> : a növények gyökérvégei és a gombák hifái között kialakuló, kölcsönösen előnyös kapcsolat vagy szimbiózis. Nevezik gyökérkapcsoltságnak is. A gomba micéliumából kiinduló gombafonalak (a hifák) behálózzák a gazdanövény gyökereit, a kétféle élőlény kölcsönösen segíti egymás tápanyaghoz jutását. *'''mikotoxikózis'''<ref>*- gombák által a környezetbe kiválasztott méreganyagok által okozott betegség (gombamérgezés). </ref> : gombák által a környezetbe kiválasztott méreganyagok által okozott betegség (gombamérgezés). *'''mikózis'''<ref>*- kórokozó mikrogombák által okozott betegség. A gombaméreg vagy mikotoxin gombák termelte mérgező másodlagos metabolit (anyagcseretermék).</ref> : kórokozó mikrogombák által okozott betegség. A gombaméreg vagy mikotoxin gombák termelte mérgező másodlagos metabolit (anyagcseretermék). *'''mycetizmus'''<ref>*- elfogyasztott mérgező nagygombák által okozott betegség, a köznyelv ezt azonosítja a gombamérgezéssel, jelen esetben is ezt értjük alatta. </ref> : elfogyasztott mérgező nagygombák által okozott betegség, a köznyelv ezt azonosítja a gombamérgezéssel, jelen esetben is ezt értjük alatta. *'''mikogén allergia'''<ref>*- tipikus allergia, melyet gombák okoznak.</ref> : tipikus allergia, melyet gombák okoznak. *'''nekrotróf parazita'''<ref>*- a gazda életében parazitálja, halála után szaprotrófként él tovább. </ref> : a gazda életében parazitálja, halála után szaprotrófként él tovább. *'''odontoid'''<ref>*- tompán tüskés.</ref> : tompán tüskés. *'''pedicelij'''<ref>*- rövid tönk.</ref> : rövid tönk. *'''peridij'''<ref>*- a pöfeteggomba zárt termőtestét körülvevő többrétegű burok.</ref> : a pöfeteggomba zárt termőtestét körülvevő többrétegű burok. *'''perídium'''<ref>*- a zárt termőtest vagy a sporangium fala.</ref> : a zárt termőtest vagy a sporangium fala. *'''peritécium'''<ref>*- gömb vagy körte alakú termőtest kis nyílással. </ref> : gömb vagy körte alakú termőtest kis nyílással. *'''perispor'''<ref>*- a spórafal külső rétege, amely láthatóan elkülönül a spórafal többi részétől.</ref> : a spórafal külső rétege, amely láthatóan elkülönül a spórafal többi részétől. *'''peritecij'''<ref>*- pici, hosszúkás, gömbölyű vagy korsós termőtest a pirenomiceteknél.</ref> : pici, hosszúkás, gömbölyű vagy korsós termőtest a pirenomiceteknél. *'''peristom'''<ref>*- Szájnyílás</ref> *'''pileocistidi'''<ref>*- több tömlősgombacsoportban megtalálható apró, gömbszerű vagy palack formájú termőtest.</ref> : több tömlősgombacsoportban megtalálható apró, gömbszerű vagy palack formájú termőtest. *'''pileipelis'''<ref>*- a kalap csúcs rétege.</ref> : a kalap csúcs rétege. *'''pilotécium'''<ref>*- kalapra és tönkre különülő termőtest különböző típusú trámával.</ref> : kalapra és tönkre különülő termőtest különböző típusú trámával. *'''pórusok'''<ref>*- a csöves trámájú gombáknál a csövek nyílásai.</ref> : a csöves trámájú gombáknál a csövek nyílásai. *'''producens'''<ref>*- termelő, szerves anyagot szervetlenből termelő élőlények általában napenergia, ritkán kémiai energia felhasználásával. </ref> : termelő, szerves anyagot szervetlenből termelő élőlények általában napenergia, ritkán kémiai energia felhasználásával. *'''reducens'''<ref>*- lebontó, a termelők által termelt és a fogyasztók által átalakított szerves anyagok lebontását végző élőlények.</ref> : lebontó, a termelők által termelt és a fogyasztók által átalakított szerves anyagok lebontását végző élőlények. *'''resupinaten'''<ref>*- hátas, hátal ránőve az alapra.</ref> : hátas, hátal ránőve az alapra. *'''reszupinátus'''<ref>*- az aljzaton elterülő termőtest-típus, gyakorlatilag egy tráma. </ref> : az aljzaton elterülő termőtest-típus, gyakorlatilag egy tráma. *'''rizomorfi'''<ref>*- vastag, kemény, gyökérszerű micéliumköteg, amely a fa kérge alatt vagy a talajban található.</ref> - vastag, kemény, gyökérszerű micéliumköteg, amely a fa kérge alatt vagy a talajban található. *'''rizomorfa'''<ref>*- tömött, fonalszerű, makroszkóposan látható hifaköteg. </ref> : tömött, fonalszerű, makroszkóposan látható hifaköteg. *'''saprofit'''<ref>*- gomba amelyik elhalt növény vagy állat részekkel táplálkozik.</ref> - gomba amelyik elhalt növény vagy állat részekkel táplálkozik. *'''semipileat'''<ref>*- </ref> - kalapban rátapadva a szubsztrátumra. *'''septiran'''<ref>*- fallal elosztott csöves, üreges elem.</ref> - fallal elosztott csöves, üreges elem. *'''seta'''<ref>*- vastag falu, barnás színű, cisztida szerű képződmények, amelyek a termőrétegben a termőtest felűletén vagy húsában fordulnak elő.</ref> - vastag falu, barnás színű, cisztida szerű képződmények, amelyek a termőrétegben a termőtest felűletén vagy húsában fordulnak elő. *'''sinonim = synonima'''<ref>*- régebbi tudományos megnevezése, a nomenklatúra szabályok szerint nem érvényes.</ref> - régebbi tudományos megnevezése, a nomenklatúra szabályok szerint nem érvényes. *'''sklerocij'''<ref>*- az aljazatban található gumószerű, kemény változatos méretű tápanyag-raktározó képlet.</ref> - az aljazatban található gumószerű, kemény változatos méretű tápanyag-raktározó képlet. *'''skrobikula'''<ref>*- lyukacska a tönkön vagy a kalapon.</ref> - lyukacska a tönkön vagy a kalapon. *'''spóra'''<ref>*- a nagygombák, moszatok, mohák és harasztok ivaros vagy ivartalan úton képződő szaporítóképlete, általában egysejtű. A gombák termőtestének feladata a spórák képzése. A spóra biztosítja az adott faj ivaros szaporodását, és lehetővé teszi, hogy a levegőben a spórával terjedni tudjon távolabbi területekre a gombafaj. A gombagyűjtő számára legfontosabb jelleg a spórapor színe, amely szabad szemmel is megállapítható; a leszedett gomba termőrétegéből tömegével szóródnak ki a spórák, ha ezek szilárd felületre hullanak (például fehér papírra, vagy üveglapra helyezzük a gomba kalapját), látható a spórapor színe (fehér, sárga, rózsaszín, barna, fekete), amely az egyik fontos határozóbélyeg. A spórák nagyon aprók (2-80 µm), ezért csak mikroszkóppal lehet azokat vizsgálni. Bizonyos fajok pontos meghatározásához ismerni kell a spóra tulajdonságait (méret, alak, felület).</ref> : a nagygombák, moszatok, mohák és harasztok ivaros vagy ivartalan úton képződő szaporítóképlete, általában egysejtű. A gombák termőtestének feladata a spórák képzése. A spóra biztosítja az adott faj ivaros szaporodását, és lehetővé teszi, hogy a levegőben a spórával terjedni tudjon távolabbi területekre a gombafaj. A gombagyűjtő számára legfontosabb jelleg a spórapor színe, amely szabad szemmel is megállapítható; a leszedett gomba termőrétegéből tömegével szóródnak ki a spórák, ha ezek szilárd felületre hullanak (például fehér papírra, vagy üveglapra helyezzük a gomba kalapját), látható a spórapor színe (fehér, sárga, rózsaszín, barna, fekete), amely az egyik fontos határozóbélyeg. A spórák nagyon aprók (2-80 µm), ezért csak mikroszkóppal lehet azokat vizsgálni. Bizonyos fajok pontos meghatározásához ismerni kell a spóra tulajdonságait (méret, alak, felület). *'''sporangium'''<ref>*- üreges test amelybe vannak a spórák.</ref> - üreges test amelybe vannak a spórák. *'''sterigma'''<ref>*- a bazidium újszerű nyúlványai, amelyek csúcsán találhatók bizidiaspórák.</ref> - a bazidium újszerű nyúlványai, amelyek csúcsán találhatók bizidiaspórák. *'''stroma'''<ref>*- Valamely szervben lévő kötőszövetes váz(szerkezet), amelyikben terem a periteciji (Hypoxylon) és a pirenomicet (Hypocreales, Sphaeriale)</ref> - Valamely szervben lévő kötőszövetes váz(szerkezet), amelyikben terem a periteciji (Hypoxylon) és a pirenomicet (Hypocreales, Sphaeriale) *'''subalpski'''<ref>*- magasabb hegyi felszínek kb 1200 m felet, az erdőhatáráig.</ref> - magasabb hegyi felszínek kb 1200 m felet, az erdőhatáráig. *'''subikulum'''<ref>*- a hifa alsó része amelyik a szubsztráton fekszik.</ref> - a hifa alsó része amelyik a szubsztráton fekszik. *'''szaprotróf<ref>*-Kizárólag holt szerves anyaggal táplálkozó, vagyis növényi törmeléken (fa, szalma, trágyán) él.</ref> : kizárólag holt szerves anyaggal táplálkozó, vagyis növényi törmeléken (fa, szalma, trágyán) él. *'''szterigma'''<ref>*-a bazídium és a rajta képződött spórák közötti összekötő rész.</ref> : a bazídium és a rajta képződött spórák közötti összekötő rész. *'''sztróma'''<ref>*-termőtestpárna, termőtesteket hordozó, látható képződmény.</ref>, : termőtestpárna, termőtesteket hordozó, látható képződmény. *'''taxon'''<ref>*- bármely rendszertani csoport.</ref> : bármely rendszertani csoport. *'''termőtest'''<ref>*-a termőtest, a gomba föld felett (általában, ritkábban belsején) fejlődő része (ez az amit a gombászok gyűjtenek). A termőtest feladata az ivaros szaporodás biztosítása, tehát a termőtesten található termőrétegen alakulnak ki a spórák. A termőtest segíti a spórák terjedését, azzal hogy kiemelkedik a talajból, így a levegőbe szóródó spórák a szél terjesztésével messzire eljuthatnak.</ref>, : a termőtest, a gomba föld felett (általában, ritkábban belsején) fejlődő része (ez az amit a gombászok gyűjtenek). A termőtest feladata az ivaros szaporodás biztosítása, tehát a termőtesten található termőrétegen alakulnak ki a spórák. A termőtest segíti a spórák terjedését, azzal hogy kiemelkedik a talajból, így a levegőbe szóródó spórák a szél terjesztésével messzire eljuthatnak. *'''toxin'''<ref>*- méreg anyag, amit a patogén gombák tartalmaznak.</ref> - méreg anyag, amit a patogén gombák tartalmaznak. *'''Tönk'''<ref>*-A kalaposgombák, kucsmagombák, papsapkagombák, szömörcsögfélék termőtestjének az a része, mely a kalapot, illetve a termőréteget kiemeli a talaj közeléből, így az abból kiszóródó spórák messzebbre juthatnak el a szél segítségével.</ref>, : A kalaposgombák, kucsmagombák, papsapkagombák, szömörcsögfélék termőtestjének az a része, mely a kalapot, illetve a termőréteget kiemeli a talaj közeléből, így az abból kiszóródó spórák messzebbre juthatnak el a szél segítségével. *'''tráma'''<ref>*-termőrétegtartó</ref> : termőrétegtartó. *'''xilofág'''<ref>*-faanyagot bontó gomba.</ref> : faanyagot bontó gomba. *'''trofikus'''<ref>*-táplálkozással kapcsolatos, szövetek táplálására vonatkozó.</ref> : táplálkozással kapcsolatos, szövetek táplálására vonatkozó. *'''vélum'''<ref>*- burok, egyes nagygombák termőtestét borítja. A részleges burok maradványa a gallér, a teljes buroké a bocskor és a pikkelyek.</ref> : burok, egyes nagygombák termőtestét borítja. A részleges burok maradványa a gallér, a teljes buroké a bocskor és a pikkelyek. </big></div> kjxgbqr9j5jwsvcywps8useyeszi20b 422354 422353 2022-07-22T15:24:29Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ __NOEDITSECTION__ [[Kategória:Tudnivalók]] <div style="{{Szk-doboz}}; {{Szk-szín}}; position:relative; text-align: left;"> {{Szk-főcím}} {{Szk-fejléc}} {{Szk-tudnivalók}} <div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> *'''acianofilen'''<ref>*- a mikrostrúkturáknak a falai és plazmai részei. </ref> : a mikrostrúkturáknak a falai és plazmai részei. *'''alantoiden'''<ref>*- kolbászos, hengeresen hajolt</ref> : kolbászos, hengeresen hajolt, *'''aljzat'''<ref>*- a talaj, faanyag stb., amelyben a gomba kifejlődik, él és terem. </ref> : a talaj, faanyag stb., amelyben a gomba kifejlődik, él és terem. *'''amiloiden'''<ref>*- azokat a spórákat, amelyek fala Melzer-reagens hatására ibolyásra, feketésre színeződik, amiloidnak nevezzük, Elsősorban a a fehér spórás gomba taxonok fontos jellegzetessége.</ref> : azokat a spórákat, amelyek fala Melzer-reagens hatására ibolyásra, feketésre színeződik, amiloidnak nevezzük, Elsősorban a a fehér spórás gomba taxonok fontos jellegzetessége. *'''anasztomózis'''<ref>*- összeolvadás (hifa), összenövés (lemezek).</ref> : összeolvadás (hifa), összenövés (lemezek). *'''apeks'''<ref>*- a spóra csúcsa</ref> : a spóra csúcsa *'''apotécium'''<ref>*- a csészegombák csésze alakú vagy lapos, nyeles vagy ülő termőtesttípusa. </ref> : a csészegombák csésze alakú vagy lapos, nyeles vagy ülő termőtesttípusa. *'''apendiks'''<ref>*- függelék, féregnyúlvány.</ref> : függelék, féregnyúlvány. *'''apikul'''<ref>*- kinövés a spórán, amelyikkel ül szterigmán.</ref> : kinövés a spórán, amelyikkel ül szterigmán. *'''apotecij'''<ref>*- termőtest amelyiknek a felületén van a kifejlődött spóraszóró (Dyscomycetes)</ref> : termőtest amelyiknek a felületén van a kifejlődött spóraszóró (Dyscomycetes) *'''ask''' - (tömlő)<ref>*- az aszkuszos vagy tömlősgombákra jellemző többnyire tömlőszerű hifavég, amely belsejében ivaros úton keletkeznek a spórák (általában 8 spóra/tömlő).</ref> : az aszkuszos vagy tömlősgombákra jellemző többnyire tömlőszerű hifavég, amely belsejében ivaros úton keletkeznek a spórák (általában 8 spóra/tömlő). *'''askogon'''<ref>*- A gomba elementje női nemi szerv. askogon sejtekből, amelyekből a paraphysisek, illetőleg az ascusok fejlődnek.</ref> : A gomba elementje női nemi szerv. askogon sejtekből, amelyekből a paraphysisek, illetőleg az ascusok fejlődnek. *'''ascusok'''<ref>*- A theciumban vannak a paraphysisek és ascusok, amelyek mindegyike a hypotheciumban ered.</ref> : A theciumban vannak a paraphysisek és ascusok, amelyek mindegyike a hypotheciumban ered. *'''aszkospóra'''<ref>*- a tömlőben (aszkuszban) kifejlődő ivaros szaporítósejt.</ref> : a tömlőben (aszkuszban) kifejlődő ivaros szaporítósejt. *'''aszkusz'''<ref>*- a tömlősgombák ivaros szaporítószerve. A hifás szerveződésű tömlősgombák (aszkomikóták) ivaros szaporodása során egy specifikus spóratartó képlet, az aszkusz (tömlő) jön létre, amelyben kariogámiát (különböző ivarjellegű sejtmagpár összeolvadása) követően redukciós osztódással (meiózis) aszkospórák keletkeznek.</ref> : a tömlősgombák ivaros szaporítószerve. A hifás szerveződésű tömlősgombák (aszkomikóták) ivaros szaporodása során egy specifikus spóratartó képlet, az aszkusz (tömlő) jön létre, amelyben kariogámiát (különböző ivarjellegű sejtmagpár összeolvadása) követően redukciós osztódással (meiózis) aszkospórák keletkeznek. *'''autotróf'''<ref>*- szervetlen anyagokból és energiából szerves anyagot előállító élőlény.</ref> : szervetlen anyagokból és energiából szerves anyagot előállító élőlény. *'''bazidiol'''<ref>*- steril sejt.</ref> : steril sejt. *'''bazidiospóra'''<ref>*- a bazidiumos gombák ivaros spóráit képző többnyire bunkó alakú sejtek. Bazidiospore</ref> : a bazidiumos gombák ivaros spóráit képző többnyire bunkó alakú sejtek. Bazidiospore. *'''bazídium'''<ref>*- a bazídiumos gombák ivaros szaporítószerve.</ref> : a bazídiumos gombák ivaros szaporítószerve. *'''biseriaten'''<ref>*- a spórák kétsorsos alapítása.</ref> : a spórák kétsorsos alapítása. *'''bitunikaten'''<ref>*- kétfalas alapítás. </ref> : kétfalas alapítás. *'''cisztida'''<ref>*- vakon végződő hifavég a bazídiumos gombák termőrétegében, sokszor jellegzetes kialakulású, a környező sejtektől eltérő formájú nagyságú steril sejt. </ref> : vakon végződő hifavég a bazídiumos gombák termőrétegében, sokszor jellegzetes kialakulású, a környező sejtektől eltérő formájú nagyságú steril sejt. '''cianofilen'''<ref>*- azokat a spórákat, amelyek anilinkék (gyapot-kék) festék hatására kékesfeketésre színeződnek, cianofilnak nevezzük. A festés a spóramintázat vizsgálatánál is fontos. (korallgombák) </ref> - azokat a spórákat, amelyek anilinkék (gyapot-kék) festék hatására kékesfeketésre színeződnek, cianofilnak nevezzük. A festés a spóramintázat vizsgálatánál is fontos. (korallgombák) *'''dekstrinoiden'''<ref>*- ha Melzer-reagens hatására a spórafal vagy a mintázat borvörösre színeződik, akkor a spóra dextrinoid.</ref> : ha Melzer-reagens hatására a spórafal vagy a mintázat borvörösre színeződik, akkor a spóra dextrinoid. *'''dextrinoid'''<ref>*- ha Melzer-reagens hatására a spórafal vagy a mintázat borvörösre színeződik, akkor a spóra dextrinoid.</ref> : ha Melzer-reagens hatására a spórafal vagy a mintázat borvörösre színeződik, akkor a spóra dextrinoid. *'''dihotomen'''<ref>*- villásan elágazva.</ref> : villásan elágazva. *'''diskomiceta'''<ref>*- általában lapos gomba a hengeresek osztályából.</ref> : általában lapos gomba a hengeresek osztályából. *'''efuzen'''<ref>*- kérges spóraház, háttal hozzánőve az alapra.</ref> : kérges spóraház, háttal hozzánőve az alapra. *'''eksoperidij'''<ref>*- a boríték külső rétege.</ref> : a boríték külső rétege. *'''ektoencim'''<ref>*- aktív anyag amit a gomba kifelé enged.</ref> : aktív anyag amit a gomba kifelé enged. *'''encim'''<ref>*- vegyi anyag, amelyik a sejtekbe terem.</ref> : vegyi anyag, amelyik a sejtekbe terem. *'''endoperidium'''<ref>*- Belső burok</ref> : Belső burok *'''epitel'''<ref>*- gömbölyű, elliptikus sejt réteg, mikroszkóppal láthatóak.</ref> : gömbölyű, elliptikus sejt réteg, mikroszkóppal láthatóak. *'''exoperidium'''<ref>*- Külső burok</ref> : Külső burok *'''fertilen'''<ref>*- termékeny, termő, termelő, termelékeny.</ref> : termékeny, termő, termelő, termelékeny. *'''fungicid'''<ref>*- vegyes anyag a gombás betegségek ellen. </ref> : vegyes anyag a gombás betegségek ellen. *'''gaszterotécium'''<ref>*- zárt, majd különböző módon felnyíló termőtesttípus a pöfeteggombáknál.</ref> : zárt, majd különböző módon felnyíló termőtesttípus a pöfeteggombáknál. *'''gleba'''<ref>*- zárt termőtestben a spóraképző fonalak összessége a gaszterotéciumban, illetve a szarvasgombák termőtestében. </ref> : zárt termőtestben a spóraképző fonalak összessége a gaszterotéciumban, illetve a szarvasgombák termőtestében. *'''heterotróf'''<ref>*- kész szerves anyagokból más szerves anyagot előállító élőlény.</ref> : kész szerves anyagokból más szerves anyagot előállító élőlény. *'''hifa'''<ref>*- </ref> : gombafonal. *'''gombás ételmérgezés'''<ref>*- tipikus ételmérgezés, romlott gombás étel okozza.</ref> : tipikus ételmérgezés, romlott gombás étel okozza. *'''hialin'''<ref>*- áttetsző.</ref> : áttetsző. *'''hifa'''<ref>*- gombafonal, a gomba testét felépítő csúcsnövekedésű haránt-falakkal osztódó, elágazó, fonálszerű képlet.</ref> : gombafonal, a gomba testét felépítő csúcsnövekedésű haránt-falakkal osztódó, elágazó, fonálszerű képlet. *'''higrofán'''<ref>*- a kalap jellegzetes tulajdonsága. A higrofán kalap vízzel telítődve sötét színű, majd kiszáradó részei világosabbak lesznek.</ref> : a kalap jellegzetes tulajdonsága. A higrofán kalap vízzel telítődve sötét színű, majd kiszáradó részei világosabbak lesznek. *'''himenij'''<ref>*- termőréteg, a termőtestnek a spórákat létrehozó rétege.</ref> : termőréteg, a termőtestnek ivaros szaporító sejteket létrehozó rétege. *'''himénium'''<ref>*- termőréteg, a termőtestnek a spórákat létrehozó rétege.</ref> : termőréteg, a termőtestnek a spórákat létrehozó rétege. *'''holotécium'''<ref>*- bunkó, fonál vagy elágazó, ágszerű termőtesttípus, a termőréteg az ágak felszínén van.</ref> : bunkó, fonál vagy elágazó, ágszerű termőtesttípus, a termőréteg az ágak felszínén van. *'''karpofor'''<ref>*- a gomba szaporodási része.</ref> : a gomba szaporodási része. *'''kortina'''<ref>*- szálas, fátyolszerű burok (vélum) többnyire a kalapszélt köti össze a tönkkel.</ref> : szálas, fátyolszerű burok (vélum) többnyire a kalapszélt köti össze a tönkkel. *'''kitin'''<ref>*- a gombák sejtfalának alkotóeleme.</ref> : a gombák sejtfalának alkotóeleme. *'''klamidospóra'''<ref>*- micélium eredetű ivartalan szaporítósejt.</ref> : micélium eredetű ivartalan szaporítósejt. *'''kollárium'''<ref>*- a tönk körüli gallérszerű képlet, a lemezek összenőtt vége.</ref> : a tönk körüli gallérszerű képlet, a lemezek összenőtt vége. *'''koprotróf'''<ref>*- trágyán élő és annak anyagaival táplálkozó élőlény.</ref> : trágyán élő és annak anyagaival táplálkozó élőlény. *'''konzumens'''<ref>*- fogyasztó, a termelők által termelt szerves anyagokkal táplálkozó élőlény.</ref> : fogyasztó, a termelők által termelt szerves anyagokkal táplálkozó élőlény. *'''könnyező'''<ref>*- a termőtestnek az a része, melynek felületén folyadékcseppek keletkeznek. </ref> : a termőtestnek az a része, melynek felületén folyadékcseppek keletkeznek. *'''makroszkopikus'''<ref>*- szemmel látható.</ref> : szemmel látható. *'''krusztotécium'''<ref>*- az aljzattól határozottan elálló termőtesttípus. </ref> : az aljzattól határozottan elálló termőtesttípus. *'''Lemezek'''<ref>*- A legtöbb kalaposgombafaj trámatípusa, a kalap alsó felületén alakult ki. A termőréteget párhuzamosan sorakozó lemezek alkotják, így egy sima trámához képest lényegesen nagyobb felületen termelődnek a spórák.</ref> : A legtöbb kalaposgombafaj trámatípusa, a kalap alsó felületén alakult ki. A termőréteget párhuzamosan sorakozó lemezek alkotják, így egy sima trámához képest lényegesen nagyobb felületen termelődnek a spórák. *'''lignikolen'''<ref>*- a fán teremve.</ref> : a fán teremve. *'''Melzerjev reagent'''<ref>*- kémiai reagens, amellyel a spórák amiloid és dekstrinoid jellege vizsgálható.</ref> : kémiai reagens, amellyel a spórák amiloid és dekstrinoid jellege vizsgálható. *'''meruloid'''<ref>*- gubacsos spórás lemezek amelyik szélei fertilek.</ref> : gubacsos spórás lemezek amelyik szélei fertilek. *'''micelij = micel'''<ref>*- a gombafonalak tömbnyire fehér néha színes, vattás növedéke. Az aljazatban található. Ez a gomba vegetatív tenyésztőteste, amely a szabad szemmel látható ivaros termőtestet képzi. </ref> : a gombafonalak tömbnyire fehér néha színes, vattás növedéke. Az aljazatban található. Ez a gomba vegetatív tenyésztőteste, amely a szabad szemmel látható ivaros termőtestet képzi. *'''micélium'''<ref>*- hifaköteg, amely a gomba testét, a tenyésztestet alkotja. </ref> : hifaköteg, amely a gomba testét, a tenyésztestet alkotja. *'''mikorrhiza'''<ref>*- a növények gyökérvégei és a gombák hifái között kialakuló, kölcsönösen előnyös kapcsolat vagy szimbiózis. Nevezik gyökérkapcsoltságnak is. A gomba micéliumából kiinduló gombafonalak (a hifák) behálózzák a gazdanövény gyökereit, a kétféle élőlény kölcsönösen segíti egymás tápanyaghoz jutását.</ref> : a növények gyökérvégei és a gombák hifái között kialakuló, kölcsönösen előnyös kapcsolat vagy szimbiózis. Nevezik gyökérkapcsoltságnak is. A gomba micéliumából kiinduló gombafonalak (a hifák) behálózzák a gazdanövény gyökereit, a kétféle élőlény kölcsönösen segíti egymás tápanyaghoz jutását. *'''mikotoxikózis'''<ref>*- gombák által a környezetbe kiválasztott méreganyagok által okozott betegség (gombamérgezés). </ref> : gombák által a környezetbe kiválasztott méreganyagok által okozott betegség (gombamérgezés). *'''mikózis'''<ref>*- kórokozó mikrogombák által okozott betegség. A gombaméreg vagy mikotoxin gombák termelte mérgező másodlagos metabolit (anyagcseretermék).</ref> : kórokozó mikrogombák által okozott betegség. A gombaméreg vagy mikotoxin gombák termelte mérgező másodlagos metabolit (anyagcseretermék). *'''mycetizmus'''<ref>*- elfogyasztott mérgező nagygombák által okozott betegség, a köznyelv ezt azonosítja a gombamérgezéssel, jelen esetben is ezt értjük alatta. </ref> : elfogyasztott mérgező nagygombák által okozott betegség, a köznyelv ezt azonosítja a gombamérgezéssel, jelen esetben is ezt értjük alatta. *'''mikogén allergia'''<ref>*- tipikus allergia, melyet gombák okoznak.</ref> : tipikus allergia, melyet gombák okoznak. *'''nekrotróf parazita'''<ref>*- a gazda életében parazitálja, halála után szaprotrófként él tovább. </ref> : a gazda életében parazitálja, halála után szaprotrófként él tovább. *'''odontoid'''<ref>*- tompán tüskés.</ref> : tompán tüskés. *'''pedicelij'''<ref>*- rövid tönk.</ref> : rövid tönk. *'''peridij'''<ref>*- a pöfeteggomba zárt termőtestét körülvevő többrétegű burok.</ref> : a pöfeteggomba zárt termőtestét körülvevő többrétegű burok. *'''perídium'''<ref>*- a zárt termőtest vagy a sporangium fala.</ref> : a zárt termőtest vagy a sporangium fala. *'''peritécium'''<ref>*- gömb vagy körte alakú termőtest kis nyílással. </ref> : gömb vagy körte alakú termőtest kis nyílással. *'''perispor'''<ref>*- a spórafal külső rétege, amely láthatóan elkülönül a spórafal többi részétől.</ref> : a spórafal külső rétege, amely láthatóan elkülönül a spórafal többi részétől. *'''peritecij'''<ref>*- pici, hosszúkás, gömbölyű vagy korsós termőtest a pirenomiceteknél.</ref> : pici, hosszúkás, gömbölyű vagy korsós termőtest a pirenomiceteknél. *'''peristom'''<ref>*- Szájnyílás</ref> : Szájnyílás *'''pileocistidi'''<ref>*- több tömlősgombacsoportban megtalálható apró, gömbszerű vagy palack formájú termőtest.</ref> : több tömlősgombacsoportban megtalálható apró, gömbszerű vagy palack formájú termőtest. *'''pileipelis'''<ref>*- a kalap csúcs rétege.</ref> : a kalap csúcs rétege. *'''pilotécium'''<ref>*- kalapra és tönkre különülő termőtest különböző típusú trámával.</ref> : kalapra és tönkre különülő termőtest különböző típusú trámával. *'''pórusok'''<ref>*- a csöves trámájú gombáknál a csövek nyílásai.</ref> : a csöves trámájú gombáknál a csövek nyílásai. *'''producens'''<ref>*- termelő, szerves anyagot szervetlenből termelő élőlények általában napenergia, ritkán kémiai energia felhasználásával. </ref> : termelő, szerves anyagot szervetlenből termelő élőlények általában napenergia, ritkán kémiai energia felhasználásával. *'''reducens'''<ref>*- lebontó, a termelők által termelt és a fogyasztók által átalakított szerves anyagok lebontását végző élőlények.</ref> : lebontó, a termelők által termelt és a fogyasztók által átalakított szerves anyagok lebontását végző élőlények. *'''resupinaten'''<ref>*- hátas, hátal ránőve az alapra.</ref> : hátas, hátal ránőve az alapra. *'''reszupinátus'''<ref>*- az aljzaton elterülő termőtest-típus, gyakorlatilag egy tráma. </ref> : az aljzaton elterülő termőtest-típus, gyakorlatilag egy tráma. *'''rizomorfi'''<ref>*- vastag, kemény, gyökérszerű micéliumköteg, amely a fa kérge alatt vagy a talajban található.</ref> - vastag, kemény, gyökérszerű micéliumköteg, amely a fa kérge alatt vagy a talajban található. *'''rizomorfa'''<ref>*- tömött, fonalszerű, makroszkóposan látható hifaköteg. </ref> : tömött, fonalszerű, makroszkóposan látható hifaköteg. *'''saprofit'''<ref>*- gomba amelyik elhalt növény vagy állat részekkel táplálkozik.</ref> - gomba amelyik elhalt növény vagy állat részekkel táplálkozik. *'''semipileat'''<ref>*- </ref> - kalapban rátapadva a szubsztrátumra. *'''septiran'''<ref>*- fallal elosztott csöves, üreges elem.</ref> - fallal elosztott csöves, üreges elem. *'''seta'''<ref>*- vastag falu, barnás színű, cisztida szerű képződmények, amelyek a termőrétegben a termőtest felűletén vagy húsában fordulnak elő.</ref> - vastag falu, barnás színű, cisztida szerű képződmények, amelyek a termőrétegben a termőtest felűletén vagy húsában fordulnak elő. *'''sinonim = synonima'''<ref>*- régebbi tudományos megnevezése, a nomenklatúra szabályok szerint nem érvényes.</ref> - régebbi tudományos megnevezése, a nomenklatúra szabályok szerint nem érvényes. *'''sklerocij'''<ref>*- az aljazatban található gumószerű, kemény változatos méretű tápanyag-raktározó képlet.</ref> - az aljazatban található gumószerű, kemény változatos méretű tápanyag-raktározó képlet. *'''skrobikula'''<ref>*- lyukacska a tönkön vagy a kalapon.</ref> - lyukacska a tönkön vagy a kalapon. *'''spóra'''<ref>*- a nagygombák, moszatok, mohák és harasztok ivaros vagy ivartalan úton képződő szaporítóképlete, általában egysejtű. A gombák termőtestének feladata a spórák képzése. A spóra biztosítja az adott faj ivaros szaporodását, és lehetővé teszi, hogy a levegőben a spórával terjedni tudjon távolabbi területekre a gombafaj. A gombagyűjtő számára legfontosabb jelleg a spórapor színe, amely szabad szemmel is megállapítható; a leszedett gomba termőrétegéből tömegével szóródnak ki a spórák, ha ezek szilárd felületre hullanak (például fehér papírra, vagy üveglapra helyezzük a gomba kalapját), látható a spórapor színe (fehér, sárga, rózsaszín, barna, fekete), amely az egyik fontos határozóbélyeg. A spórák nagyon aprók (2-80 µm), ezért csak mikroszkóppal lehet azokat vizsgálni. Bizonyos fajok pontos meghatározásához ismerni kell a spóra tulajdonságait (méret, alak, felület).</ref> : a nagygombák, moszatok, mohák és harasztok ivaros vagy ivartalan úton képződő szaporítóképlete, általában egysejtű. A gombák termőtestének feladata a spórák képzése. A spóra biztosítja az adott faj ivaros szaporodását, és lehetővé teszi, hogy a levegőben a spórával terjedni tudjon távolabbi területekre a gombafaj. A gombagyűjtő számára legfontosabb jelleg a spórapor színe, amely szabad szemmel is megállapítható; a leszedett gomba termőrétegéből tömegével szóródnak ki a spórák, ha ezek szilárd felületre hullanak (például fehér papírra, vagy üveglapra helyezzük a gomba kalapját), látható a spórapor színe (fehér, sárga, rózsaszín, barna, fekete), amely az egyik fontos határozóbélyeg. A spórák nagyon aprók (2-80 µm), ezért csak mikroszkóppal lehet azokat vizsgálni. Bizonyos fajok pontos meghatározásához ismerni kell a spóra tulajdonságait (méret, alak, felület). *'''sporangium'''<ref>*- üreges test amelybe vannak a spórák.</ref> - üreges test amelybe vannak a spórák. *'''sterigma'''<ref>*- a bazidium újszerű nyúlványai, amelyek csúcsán találhatók bizidiaspórák.</ref> - a bazidium újszerű nyúlványai, amelyek csúcsán találhatók bizidiaspórák. *'''stroma'''<ref>*- Valamely szervben lévő kötőszövetes váz(szerkezet), amelyikben terem a periteciji (Hypoxylon) és a pirenomicet (Hypocreales, Sphaeriale)</ref> - Valamely szervben lévő kötőszövetes váz(szerkezet), amelyikben terem a periteciji (Hypoxylon) és a pirenomicet (Hypocreales, Sphaeriale) *'''subalpski'''<ref>*- magasabb hegyi felszínek kb 1200 m felet, az erdőhatáráig.</ref> - magasabb hegyi felszínek kb 1200 m felet, az erdőhatáráig. *'''subikulum'''<ref>*- a hifa alsó része amelyik a szubsztráton fekszik.</ref> - a hifa alsó része amelyik a szubsztráton fekszik. *'''szaprotróf<ref>*-Kizárólag holt szerves anyaggal táplálkozó, vagyis növényi törmeléken (fa, szalma, trágyán) él.</ref> : kizárólag holt szerves anyaggal táplálkozó, vagyis növényi törmeléken (fa, szalma, trágyán) él. *'''szterigma'''<ref>*-a bazídium és a rajta képződött spórák közötti összekötő rész.</ref> : a bazídium és a rajta képződött spórák közötti összekötő rész. *'''sztróma'''<ref>*-termőtestpárna, termőtesteket hordozó, látható képződmény.</ref>, : termőtestpárna, termőtesteket hordozó, látható képződmény. *'''taxon'''<ref>*- bármely rendszertani csoport.</ref> : bármely rendszertani csoport. *'''termőtest'''<ref>*-a termőtest, a gomba föld felett (általában, ritkábban belsején) fejlődő része (ez az amit a gombászok gyűjtenek). A termőtest feladata az ivaros szaporodás biztosítása, tehát a termőtesten található termőrétegen alakulnak ki a spórák. A termőtest segíti a spórák terjedését, azzal hogy kiemelkedik a talajból, így a levegőbe szóródó spórák a szél terjesztésével messzire eljuthatnak.</ref>, : a termőtest, a gomba föld felett (általában, ritkábban belsején) fejlődő része (ez az amit a gombászok gyűjtenek). A termőtest feladata az ivaros szaporodás biztosítása, tehát a termőtesten található termőrétegen alakulnak ki a spórák. A termőtest segíti a spórák terjedését, azzal hogy kiemelkedik a talajból, így a levegőbe szóródó spórák a szél terjesztésével messzire eljuthatnak. *'''toxin'''<ref>*- méreg anyag, amit a patogén gombák tartalmaznak.</ref> - méreg anyag, amit a patogén gombák tartalmaznak. *'''Tönk'''<ref>*-A kalaposgombák, kucsmagombák, papsapkagombák, szömörcsögfélék termőtestjének az a része, mely a kalapot, illetve a termőréteget kiemeli a talaj közeléből, így az abból kiszóródó spórák messzebbre juthatnak el a szél segítségével.</ref>, : A kalaposgombák, kucsmagombák, papsapkagombák, szömörcsögfélék termőtestjének az a része, mely a kalapot, illetve a termőréteget kiemeli a talaj közeléből, így az abból kiszóródó spórák messzebbre juthatnak el a szél segítségével. *'''tráma'''<ref>*-termőrétegtartó</ref> : termőrétegtartó. *'''xilofág'''<ref>*-faanyagot bontó gomba.</ref> : faanyagot bontó gomba. *'''trofikus'''<ref>*-táplálkozással kapcsolatos, szövetek táplálására vonatkozó.</ref> : táplálkozással kapcsolatos, szövetek táplálására vonatkozó. *'''vélum'''<ref>*- burok, egyes nagygombák termőtestét borítja. A részleges burok maradványa a gallér, a teljes buroké a bocskor és a pikkelyek.</ref> : burok, egyes nagygombák termőtestét borítja. A részleges burok maradványa a gallér, a teljes buroké a bocskor és a pikkelyek. </big></div> hn33s047f83d53pi0eojlhmi5vir655 0 103034 422362 2022-07-22T22:59:39Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/S/Sáfrányos mételykóró]] wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/S/Sáfrányos mételykóró]] taj8740be7c0u58nrsi8wens5nc4r2g 0 103035 422368 2022-07-22T23:23:00Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/K/Kínai alkörmös]] wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/K/Kínai alkörmös]] k0ik8sg2pfluxrw5qoe5f27k7wd9vej 0 103036 422377 2022-07-22T23:59:33Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ [[:Kategória:Dísznövények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Ficus elastica.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Ficus elastica2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <div style="border:1px solid #aaa; max-width:845px; background-color:#f0f8ff; margin-bottom:10px; padding-bottom:5px; padding-left:5px; padding-right:4px;"> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Ficus elastica|-}} {{népies|szobafikusz}} <br/>…” wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[:Kategória:Dísznövények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Ficus elastica.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Ficus elastica2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <div style="border:1px solid #aaa; max-width:845px; background-color:#f0f8ff; margin-bottom:10px; padding-bottom:5px; padding-left:5px; padding-right:4px;"> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Ficus elastica|-}} {{népies|szobafikusz}} <br/> : A '''szobafikusz''' () a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó faj. : A szobafikusz eredeti előfordulási területe Ázsia déli és délkeleti részei, például: India északkeleti része, Nepál, Bhután, a kínai Jünnan tartomány, Malajzia, Mianmar és Indonézia. Srí Lankára, a Karib-térségbe és az Amerikai Egyesült Államokbeli Floridába betelepítették. A Föld számos részén dísznövényként termesztik. Indiában egy bennszülött nép, ennek a fajnak a gyökereiből készíti az „élő hidakat”. : A banyán-csoport egyik hatalmas méretű képviselője; általában 30-40 méter magasra nő meg, de ritkán elérheti a 60 méteres magasságot is. Törzsének átmérője 2 méter is lehet. A gyökerei a törzs oldalából nőnek ki és nem ásódnak mélyre a talajban; ily módon nagyobb stabilitást biztosítva a fának. : Levelei fényesek, nagyok és oválisak; 10-35 centiméter hosszúak és 5-15 centiméter szélesek. A fiatalabb példányok levelei nagyobbak, mint az idősebb fáké; néha 45 centiméter hosszú is lehet. : A termése kis, 1 centiméteres sárgászöld fügetermés. Csak ott terem, ahol a Chalcidoidea öregcsaládbeli darazsak jelen vannak, hiszen csak ezek végzik el a megporzását. <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Dísznövények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Ficus elastica|{{SUBPAGENAME}}}} as5jzpmnz8kue8glkqplqq7vglv3exm 0 103037 422378 2022-07-22T23:59:59Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/Sz/Szobai fikusz]] wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/Sz/Szobai fikusz]] mx6901qv7f4jsz2nyiijd247i7xkdzg