Wikikönyvek huwikibooks https://hu.wikibooks.org/wiki/Kezd%C5%91lap MediaWiki 1.39.0-wmf.25 first-letter Média Speciális Vita Szerkesztő Szerkesztővita Wikikönyvek Wikikönyvek-vita Fájl Fájlvita MediaWiki MediaWiki-vita Sablon Sablonvita Segítség Segítségvita Kategória Kategóriavita TimedText TimedText talk Modul Modulvita Gadget Gadget talk Gadget definition Gadget definition talk 0 29741 424064 423341 2022-08-21T02:50:35Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények‎]] [[Kategória:Fák]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Apricots.jpg|thumb|Kajszibarack]] {{Tápérték| name=Kajszibarack (nyers) | kJ=201 | protein=1.4 g | fat=0.4 g | carbs=11 g | sugars=9 g | fibre = 2 g | iron_mg=0.4 | vitC_mg=10 | vitA_ug=96 | betacarotene_ug=1094 | source_usda=1 | right=1 }} {{Tápérték | name=Kajszibarack (szárított) | kJ=1009 | protein=3.4 g | fat=0.5 g | carbs=63 g | fibre=7 g | sugars=53 g | iron_mg=2.7 | vitC_mg=1 | vitA_ug=180 | betacarotene_ug=2163 |source_usda=1 | right=1 }} {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Prunus armeniaca| vagy ''Armeniaca vulgaris }} {{népies|kajszibarackfa, kajszibarack, kajszi, '''sárgabarack'''}} A '''kajszibarack''' egy Közép-Ázsiából vagy Kínából származó gyümölcsfa. A [[Növények/Sz/Szilva|szilvának]] közeli, az [[Növények/Ö/Őszibarack|őszibaracknak]] és a [[Növények/M/Mandula|mandulának]] távolabbi rokona. == Elnevezése == A ''barack'' szó a magyar nyelvben egyaránt vonatkozik a ''Prunus persica'' és a ''Prunus armeniaca'' fajtáira. A '''kajszibarack''' esetében az őszibaracktól való megkülönböztetés érdekében került a szó elejére a "kajszi" előtag. A ''barack'' szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely [[w:nyugati szláv nyelvek|nyugati]] [[w:szláv nyelvek|szláv nyelvből]] került (vö. például [[w:cseh nyelv|cseh]] ''broskev'', [[w:szlovén nyelv|szlovén]] ''breskev'' stb.), feltehetőleg *''brosky'' alakban. A szláv nyelvek a [[w:német nyelv|németből]] vették át a szót, vö. [[w:ófelnémet nyelv|ófelnémet]] ''phirsih'', ''persih''; ennek a szónak a gyökerei a [[w:latin nyelv|latinra]] nyúlnak vissza, ahol az őszibarackot ''persica''-nak nevezték ''(malum Persicum'': tkp. "perzsa alma".) A latin szó forrása a [[w:görög nyelv]], ahol μῆλον Περσικόν (ejtsd: ''mélon perszikon)'' alakban élt az ugyanilyen jelentésű elnevezés. (Mai ''barack'' és ''perzsa'' szavaink tehát ugyanarra a görög tőre vezethetők vissza.) A ''kajszi'' a magyar nyelvben oszmán-török eredetű jövevényszó (oszmán-török ''kāɪysɪ'', újperzsa ''qaisï''), ami ott önmagában is a gyümölcsöt jelenti. A magyarban is előfordul a gyümölcsre illetve a gyümölcsfára értve a '''kajszi''' szó önálló használata. További elnevezései: '''sárgabarack''', tengeribarack, majombarack. == Jellemzése == A [[rózsafélék]] ''(Rosaceae)'' családjába tartozó 4–8 m magasra is megnövő fa levelei, rendszerint szíves vállból széles tojás alakúak, kihegyezettek, 2–3-szorosan fűrészesek. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak, fehérek, vagy halványpirosak. == A Kárpát-medencében == Magyarországon a török hódoltság idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak. == Tápanyagigénye == Nagy víz- és napigénye van. A porhanyós talaj fontos szerepet játszik kajszibarack életében. == Gyümölcse == Gyümölcse, a '''kajszibarack''' vagy '''sárgabarack''' gömbölyű, vagy kissé lapított, egy középbarázdával. Héja bársonyos, narancsszín sárga, a nap felé fordult oldalon bíborszínű bemosottsággal. Húsa, éretten lágy, kellemes ízű. Csonthéja a szélén barázdált, különben sima. == Felhasználása == Gyümölcse felhasználható nyersen vagy kifacsarva gyümölcsléként fogyasztva. Aszalva megtartja vitamin- és tápanyagtartalmát. [[Szakácskönyv/Tartósítás/Befőzés|Befőttnek]], dzsemnek, lekvárnak, illetve a mélyhűtéssel tartósított gyümölcsöt, sütemények, torták, gyümölcsbólék ízesítéséhez használják, de [[Szakácskönyv/Italok/Pálinka|pálinka]] (apricotin) készítésére is kiválóan alkalmas. Némelyik fajtának a magbelét is hasznosítják, sütemények készítésnél, de nyersen is fogyasztható, kedvelt gyerekcsemege. A magjából olajat ''(Armeniaca aetheroleum)'' is sajtolnak, amit a szépségipar használ fel, de készítenek belőle szappant, illetve a sáláták készítéséhez is felhasználható. A barackmagolaj nagyon jó hordozóanyag, ugyanis a bőr nagyon hamar és könnyen beszívja, ezért sok masszázs és illóolaj alapanyaga. Ápolja és hidratálja a bőrt, csökkenti a haj korpásodását illetve serkenti a hajnövekedést. <ref>https://munkahet.hu/hirek/eletmod-egeszseg/csodaszer-a-gyumolcsoskertbol-a-barackmagolaj</ref><ref>http://oilhealthbenefits.com/apricot-kernel-oil/</ref> == Lásd még == *[[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]] {{lásd|[[Növények/K/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Prunus armeniaca|{{SUBPAGENAME}}}} nuh0m25kndhvu0h9lyw2ojl5c1egln7 0 29747 424073 423271 2022-08-21T02:58:47Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Termesztett gyümölcsök]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}} [[Kép:Raspberries (Rubus Idaeus).jpg|thumb|]] [[Fájl:Málna érésben.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|Érésben lévő málna júniusban]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Rubus idaeus|}} {{népies|}} A '''málna''' Magyarországon őshonos, föld alatti tarackokat hajtó, kb. 2 m magas félcserje. Levelei 3-5, ritkán 7 tagúak, felül simák, alul gyapjasak, szélük fűrészfogas. Májustól augusztusig virágzik. A [[virág]]ok fehérek, laza fürtökben vagy bugában állnak. Vörös, csonthéjas bogyókból álló terméscsoportja 30-40 nap alatt fejlődik ki és érik be, a szederrel ellentétben leválik a vackáról. :Ízletes gyümölcs, konzervipari alapanyag. Magas vízigényű, [[öntözés]]t igényel. A gyengén savas, tápanyagban gazdag talajt kedveli. Sarjadzással szaporodik. :Európában majdnem mindenütt megtalálható, de a mediterrán országokban a hegyekbe húzódott vissza. Nem él Portugáliában, Izlandon, és Skandinávia északi részén. :Amerikában őshonos fajtája a [[fekete málna]]. == Hajtatás == :Fűtetlen fóliasátorban hajtatással 3-4 hetes éréselőnyt lehet elérni a szabadföldi málnaéréssel szemben. A korai málna, a piaci értékesítésnél számít, akkor is, ha érése így egybeesik a földieper érési idejével. '''A hajtatás előnyei még:''' :a korábbi érés, :a magasabb termésátlag, :a egyszerűsödő növényvédelem. :a madarak nem dézsmálják az érő termést, :a rovarkártevők egy része, főleg a kis málnabogár pusztására sem kell számítani. == Lásd még == *[[Kertészet/Gyümölcsfajták|Gyümölcsfajták]] * [[Növények/Natúr gyógyteák|Natúr gyógyteák]] : {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/M/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Rubus idaeus|{{SUBPAGENAME}}}} r6k2h4t5uogc96fkfs0qa7sdo47z7th 0 29762 424051 423289 2022-08-21T02:28:56Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Allergén növények]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Fák]] [[Kategória:Mézelő növények]] [[Kategória:Fűszerek]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Corylus avellana 28082006.jpg|thumb|]] [[Fájl:Corylus avellana.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|[[Európai mogyoró]] levele és termése]] [[Fájl:Hazelnuts.jpg|thumb|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Corylus|-}} {{népies|}} A '''mogyoró''' a nyírfafélék családjának egyik nemzetsége, az ide tartozó növények ehető termésük miatt már az őskorban is kedveltek voltak. :Őshonos [[w:Nyugat-Ázsia|Nyugat-Ázsiában]], a [[w:Balkán-félsziget|Balkán-félszigeten]], [[w:Kelet-Ázsia|Kelet-Ázsiában]], [[w:Észak-Amerika|Észak-Amerikában]]. Ősidők óta termesztik [[w:Törökország]]ban, [[w:Olaszország|Olaszországban]], [[w:Spanyolország|Spanyolországban]], [[w:Görögország|Görögországban]], később [[w:Amerika|Amerikában]], [[w:Franciaország|Franciaországban]] és [[w:Anglia|Angliában]]. A legtöbb mogyorót Olaszország és Törökország termeszti, és az főleg az észak-európai országokba exportálják. :A magyar erdőkben termett mogyorót rendszeresen gyűjtötték, de (annak ellenére, hogy őshonos) a többi gyümölcsfajtól eltérően sokáig nem termesztették; saját fajtáink sincsenek. Üzemi termesztésére máig alig van példa, a nagycsér-pusztai kultúrát felszámolták. Ma a legjelentősebb ültetvény [[w:Balatonboglár]]on található. :A fajok többsége bokor termetű, néhány faj azonban fává cseperedik. A bokor termetű fajok rendszeresen sarjakat fejlesztenek – a fák nem. A mogyoróbokor 2–7&nbsp;m, a törökmogyorófa pedig 15–25&nbsp;m magasra nő. :A magról szaporított mogyoró főgyökérzetet növeszt, a bujtással, dugványozással szaporított példányok viszont járulékos gyökérzetet. Minden mogyoró egylaki és vált-ivarú: a hím- és nővirágok külön virágzatokban fejlődnek. :A barkák murvalevelekből, elő-levelekből és csupasz virágokból állnak. Többnyire nyolc porzójuk van, a portokok hosszant felrepedve nyílnak. A termős virágok a hajtórügyektől megkülönböztető, kármin színű bibepamattal nyílnak, egy-egy virágzatban 4–16 egyszerű nővirággal. :A mogyoróvesszőn hajtó- és vegyes rügyek nőnek. A hajtórügyből terméketlen, a vegyes rügyekből pedig termést hozó hajtások fejlődnek. A mogyoró termése makk, amit kupacs burkol. A nővirág magházában két magkezdemény található. A mag két nagy, ehető sziklevélből áll (táplálószövet nincs); az embrió a sziklevelek között helyezkedik el. :Fény- és vízigényes: évi csapadékigénye 600‑700&nbsp;mm. Öntözött kultúrában gyakran kétszeres termést hoz. A szélre különösen érzékeny, ezért lankás és szélvédett területekre telepítik. Leginkább a jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag, közepesen kötött talajokon érzi jól magát. :Magvetés után legkorábban 5-6 év múlva kezd teremni, és mintegy 45–60 évig terem. Az erősítő iskolában nevelt bujtványok, dugványok a kiültetés utáni második, harmadik évben fordulnak termőre. A teljes termés időszaka 15-20 év, utána a termés 15 évig fokozatosan csökken. :Közepesen fagyérzékeny: hazánkban húsz év alatt mintegy négyszer egyáltalán nem termett a fagy miatt. A fajták többségénél nagy gond a rövid nyugalmi időszak: a nővirágok gyakran már decemberben nyílnak, a hímvirágok többnyire február közepe után. A jelenség egyfajta genetikai védekezés az önbeporzás ellen, tehát a mogyoró többnyire önmeddő; eredményesen csak idegen beporzással termeszthető. :A nyugalmi idő hossza függ az időjárástól. A nővirágok +4 – +9&nbsp;°C-nál nyílnak, a barka +9&nbsp;°C fölött. Kizárólag a szél porozza (egy-egy barka 4–11 millió virágporszemet termel). Bár a méhek táplálkoznak a barka virágporával, de a nővirágokat nem keresik fel. :A bokormogyorót saját gyökéren szaporítják, míg a magas törzsű oltványokhoz törzsképzőnek [[Növények/törökmogyoró]] magoncokat használnak. A termesztett fajták virágainak fagytűrését növelni kell. :A hazánkban termesztett mogyorófajták (Barcelona, Bollwilleri csoda, Római mogyoró) jórészt a [[pontusi mogyoró|pontusi]] fajtakörbe tartoznak. Gömbölyű termésük a kupacsból kihull. A [[csöves mogyoró]] (vérmogyoró) származékai a Lambert-mogyorók – ezek makkja megnyúlt, hengeres, az összeszűkülő, hosszú kupacsból éretten sem hullik ki. Néhány termesztett fajt kialakításában a nálunk is honos [[Növények/Európai mogyoró|európai mogyorónak]] volt döntő szerepe. Hibrid fajta a Zelli (a Cosford) és más olyan Lambert-származékok, amelyek érett makkja kihull a kupacsból. :A mogyorót ősszel a legjobb ültetni. Ha tavasszal ültetjük, rendszeresen öntözni kell. Az ültetés mélysége nagyon fontos: a legmagasabb oldalgyökerek 5–7&nbsp;cm-rel kerüljenek a talaj alá. Ha magasra ültetjük, a szárazságtól szenved, ha mélyre, akkor pedig túl sok sarjat fejleszt. A megfelelő termékenyüléshez célszerű legalább három fajtát vegyesen telepíteni. A telepítés gyakori sor- és tőtávolsága 7&nbsp;m × 4&nbsp;m. :A mogyoróbokrot az első év tavaszán erőteljesen vissza kell vágni, különösen akkor, ha a tő gyenge és a gyökérzet hiányos. Csak laza korona terem olyan, 15–70&nbsp;cm-es vesszőket, amelyeken elég sok lesz a vegyes rügy, tehát a termés. Termőkorban a hetedik év után évente metszünk. A letermett vesszőket az utolsó vegyes rügy (nővirágot is tartalmazó képlet) felett két rügyre vágjuk vissza, vagy a vesszőket egyszerűen a felére kurtítjuk, hogy segítsük az oldalelágazódást. :A folyamatosan előtörő tősarjakat tavasszal távolítjuk el. A sarjak rendszeres irtása különösen az első négy évben fontos. Termőre fordult ültetvényben különböző [[Kertészet/Növényvédők/Gyomirtók|gyomirtó]] vegyszereket is használhatunk. :Az érő makk héjának alsó fele megbarnul. A ''Zelli'' típusú fajták kiperegnek, a ''Lambert'' típusú fajták a kopácsban maradnak. A termés nem egyszerre érik, ezért 2-3 naponta kell szedni. Ha a mogyorót éretlenül takarítjuk be, akkor magja ráncosodhat. A tárolás előtt le kell mosni róla a port, el kell távolítani a léha makkokat. A klóros mosóvíz fertőtleníti a terményt, amit padlóra terítenek, és száraz helyen gyakorta forgatják. A mogyorót erős szagú terménnyel ne tároljuk együtt! Fagymentes helyen májusig könnyen tárolható. == Kártevői == :Gombás betegségei közül a leggyakoribb a [[Növénybetegségek/Gombabetegségek/Mogyorólisztharmat|mogyorólisztharmat]] ''(Phyllactinia guttata)''. A mogyorót a tölgyesektől távol kell tartani, mert fertőzheti a [[Növénybetegségek/Gombabetegségek/Tölgylisztharmat|tölgylisztharmat]] is. További gond a [[Növénybetegségek/Gombabetegségek/Monília|moníliás]] mogyoróhullás. :A rovarkártevők legfontosabbika a [[Kertészet/Növényvédelem/Kártevők|mogyoró-gubacsatka]], ami a rügyek rendellenes duzzadását, deformálódását idézi elő. A mogyoró-gubacsatka ellen nyár közepéig kell védekeznünk – egyúttal figyelhetünk a [[Kertészet/Növényvédelem/Kártevők|mogyoró-takácsatka]] kártételére is. A [[mogyoróormányos|mogyoró-]] és esetenként a [[Kertészet/Növényvédelem/Kártevők|tölgymakkormányos]] is komoly problémát okozhat: ezek imágói május harmadik dekádjától június végéig repülnek; a rajzás fő időszaka hazánkban június első felében esedékes. A [[Kertészet/Növényvédelem/Kártevők|mogyoróormányos]] rajzását jól nyomon követhetjük higanygőz-izzóval ellátott fénycsapdával. A mogyorószüret közepén-végén a ''Pantilius tunicatus'' [[Kertészet/Növényvédelem/Kártevők|poloska]]faj okozhat még károkat. A poloskák a barkákat szívogatják, amitől azok megbarnulnak; részleges pusztulásuk a következő évi termést veszélyezteti. == Felhasználása == :A mogyoró termése értékes tápanyag: mintegy 60% zsírt, 14% fehérjét, 5&nbsp;mg/100 g [[w:Vitamin#C-vitamin|C-vitamint]] tartalmaz. Olajtartalma miatt 100 grammonként nagyjából 560 kalóriát tartalmaz. Ez a növényi zsiradék alapvetően [[w:Zsírsav#Telítetlen zsírsavak|telítetlen zsírsavakból]] áll, amelyek nem növelik a [[w:koleszterin]]szintet és nem károsítják az érfalakat – ezért fogyasztása csökkenti a szívbetegségek kockázatát. Emellett sok benne a növényi rost, meglehetősen sok [[w:Vitamin#B1-vitamin|B₁-]], [[w:Vitamin#B2-vitamin|B₂-]], [[w:Vitamin#H-vitamin|H-]] és [[w:Vitamin#E-vitamin|E-vitamint]] és minden más élelmiszernél több [[w:réz|rezet]] tartalmaz. George Washington Carver 300 felhasználási módját találta fel a mogyorónak, kivéve a mogyoróvajat. == Lásd még == *[[Kertészet/Fajtalisták/Mogyoró fajták|Mogyoró fajták]] {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/M/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} :: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|2011. március 14., 04:34 (CET)}} <br /> </div></div> {{Allergén növények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Corylus|{{SUBPAGENAME}}}} pzj49754zx4okxap1e0hzh2zfuz1ntm 0 46449 424034 386155 2022-08-21T01:27:20Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Natúr gyógyteák]] {{Tea-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{Szk-szerk|}} [[Fájl:Fehér akác.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fehér akác virág]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Robinia pseudo-acacia|-}} {{drog|Robinia pseudoacacia flos|}} {{népies|Fehér akác, akácfa, közönséges akác,}} <br/> :Az akác jellegzetes, édeskés illatú, fehéres vajszínű virágait, frissen a virágzás kezdetén érdemes szedni, a virágfürtöket begyűjtjük, majd virágokat lefejtjük a fürtökről, és azonnal megszárítjuk. A virágzása, az időjárás függvényében májusra, június elejére esik. A virág illóolajat (linaloolt) tartalmaz. :A növény virágzatát köhögés, hurut ellen használják, de palacsinta és fánk készítésénél, ízesítőként a tésztába keverik. Az akácvirág tea élvezeti tea is, de fogyasztása hosszabb ideig nem javasolt, mert a gyomorsavtermelést kis mértékben csökkentheti. [[Kép:Ajánlom.png|left|25px]]'''Akácvirág tea:''' :2 teáskanálnyi szárított akácvirágot - 2 dl forró vízzel leforrázunk, majd 5 perc elteltével leszűrjük. :A virágtea köhögéscsillapító, hurut, és görcsoldó, enyhe hashajtó, gyomorsavtúltengés, a túlzott gyomorsav-képződést gátló, székrekedés, gyomor- és bélfekély. <br/> :Íze kellemes, alkalmanként élvezeti teaként is fogyasztható. :A kéregfőzet gyomorsavtúltengés, gyomor- és bélfekély ellen gyógyszeralapanyag. : {{ellenjav|A kéreg alkalmazásában óvatosság ajánlott, ''robin'' és ''fazin'' nevű '''mérgező''' fehérjéket is tartalmaz! A magok fogyasztása vagy a kéreg megrágása után fellépő, a lektinek által kiváltott súlyos mérgezésekről számolnak be.}} <br/> {{lásd|[[Növények/F/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|| | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Natúr gyógyteák}} {{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} {{commonskat|Robinia pseudoacacia|{{SUBPAGENAME}}}} hx6tdnl6ch58fkbwf1gsihr3knizcb0 0 47265 424075 424014 2022-08-21T03:22:22Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] [[Kategória:Magcsírák]] {{Szk-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{Szk-mit-abc}} [[Fájl:Adzukibab csíra.png|bályeglép|200px|jobbra|Adzukibab csíra]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Vigna angularis|}} {{népies| }} <br /> :A téli időszakban, amikor kevés a friss zöldség és gyümölcs, fogyasszunk vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag csírákat. <br /> '''Tápanyagtartalom (100 g-ban)''' ;Energiaérték – 1378 KJ / 329 kcal ;Fehérje – 19,9 g ;Szénhidrát – 50,2 g ;Zsír – 0,5 g ;Ásványi anyagok – kalcium, vas, kálium, nátrium, foszfor, magnézium ;Vitamin – A, B1, B2, B3, B6, E <abbr> :Édes ízű, vesék működését serkentő. Gazdag proteinekben, esszenciális aminosavakban B1, B2 vitaminban. </abbr> :Kis szemű, vörös színű bab fajta. Jellegzetes ízű, könnyen emészthető. :Gazdag proteinekben, B1- és B2-vitaminban vas- és kalcium-, magnézium és foszfor is található benne. :Természetes inzulinszabályozó, koleszterincsökkentő, vérnyomás-szabályozó tulajdonsága is ismert. :Az adzuki bab magjának csíráztatásakor a fehérjék aminosavakra bomlanak, melyek értékes esszenciális aminosavak. :Jó minőségű fehérje, vas, C-vitamin tartalma miatt használjuk: egytálételekhez, krokett készítésére, ragukban, keleti ételekben, salátákban, szendvicsekben, csírapástétomként. <br /> {{lásd||||}} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{magcsírák}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} momgub97s545j81iqudqs1qcfr1hy27 0 47267 424031 424022 2022-08-21T01:15:56Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{Szk-mit-abc}} [[Fájl:Akácvirág.png|200px|right|Fürtös virágzata]] [[Fájl:Robinia pseudoacacia2.jpg|Bélyegkép|200px|right|Virágzat fürtök, levelek és termések]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Robinia pseudoacacia|}} {{népies|Ágác-, ágácifa, ákác csipke, cédrusfa, hamisakác, kökörnifa, koronafa, magyarfa.}} Magyarországra a 18. században, Mária Terézia rendeletére telepítették a futóhomok megkötésére, ezért főleg az Alföldön, kisebbrészt dombvidékeinken terjedt el. '''Gazdasági jelentősége''' :Nehéz, kemény, tartós fájából vezetékoszlopokat, szőlőkarókat, talpfákat készítenek, emellett épületfának, tűzifának is kiváló. :Jó mézelő, 18-30 éves kora között adja a legtöbb nektárt. Méze világos, áttetsző, a kristályosodásra nem hajlamos. Magyarország egyik legjobb mézelő növénye, 800 kg/ha nektár terméssel, méze exportképes. :Az akác méz dús virágját palacsintába, fánktésztába sütik, az elvetemültebbek [[Növények/N/Natúr gyógytea/Fehér akác|teát]], [[Szakácskönyv/Italok/Szörpök/Akácvirág-szörp|virágszörpöt]], [[Szakácskönyv/Italok/Borok/Akác bor|akácvirágbort]] is készítenek belőle. {{gyógyhatása|Köhögés, hurut, görcsoldó, enyhe hashajtó, gyomorsavtúltengés, székrekedés, gyomor- és bélfekély esetén használjuk. :'''Virágának főzete''' köhögéscsillapító, hurut, görcsoldó, enyhe hashajtó, gyomorsavtúltengés, székrekedés, gyomor- és bélfekély esetén használható. :'''Virágfüzére''' palacsintatésztába mártva, kirántva, porcukorral hintve különleges csemege. :A '''kéregfőzet''' gyomorsavtúltengés, gyomorvérzés, bélfekély ellen használatos gyógyszeralapanyag.(a kérge, magja mérgező)}} {{ellenjav|A kéreg alkalmazásában óvatosság ajánlott, ''robin'' és ''fazin'' nevű [[Szakácskönyv/Táblázatok/Mérgező#Mérgező növények|MÉRGEZŐ!]] fehérjéket is tartalmaz!}} <br /> {{lásd|[[Növények/F/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Szakácskönyv/Különleges receptek|Különleges receptek]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/E/Ehető virágok|Tanácsok, tippek]]| }} <br /> </div></div> {{Ehető virágok}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonscat|Robinia pseudoacacia|{{SUBPAGENAME}} }} kzlt8usd24sbcr1zlwlsid4pyk4o7b1 424032 424031 2022-08-21T01:23:34Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{Szk-mit-abc}} [[Fájl:Akácvirág.png|200px|right|Fürtös virágzata]] [[Fájl:Robinia pseudoacacia2.jpg|Bélyegkép|200px|right|Virágzat fürtök, levelek és termések]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Robinia pseudoacacia|}} {{népies|Ágác-, ágácifa, ákác csipke, cédrusfa, hamisakác, kökörnifa, koronafa, magyarfa.}} Magyarországra a 18. században, Mária Terézia rendeletére telepítették a futóhomok megkötésére, ezért főleg az Alföldön, kisebbrészt dombvidékeinken terjedt el. '''Gazdasági jelentősége''' :Nehéz, kemény, tartós fájából vezetékoszlopokat, szőlőkarókat, talpfákat készítenek, emellett épületfának, tűzifának is kiváló. :Jó mézelő, 18-30 éves kora között adja a legtöbb nektárt. Méze világos, áttetsző, a kristályosodásra nem hajlamos. Magyarország egyik legjobb mézelő növénye, 800 kg/ha nektár terméssel, méze exportképes. :Az akác méz dús virágját palacsintába, fánktésztába sütik, az elvetemültebbek [[Növények/N/Natúr gyógytea/Fehér akác|akácvirágteát]], [[Szakácskönyv/Italok/Szörpök/Akácvirág-szörp|virágszörpöt]], [[Szakácskönyv/Italok/Borok/Akác bor|akácvirágbort]] is készítenek belőle. {{gyógyhatása|Köhögés, hurut, görcsoldó, enyhe hashajtó, gyomorsavtúltengés, székrekedés, gyomor- és bélfekély esetén használjuk. :'''Virágának főzete''' köhögéscsillapító, hurut, görcsoldó, enyhe hashajtó, gyomorsavtúltengés, székrekedés, gyomor- és bélfekély esetén használható. :'''Virágfüzére''' palacsintatésztába mártva, kirántva, porcukorral hintve különleges csemege. :A '''kéregfőzet''' gyomorsavtúltengés, gyomorvérzés, bélfekély ellen használatos gyógyszeralapanyag.(a kérge, magja mérgező)}} {{ellenjav|A kéreg alkalmazásában óvatosság ajánlott, ''robin'' és ''fazin'' nevű [[Szakácskönyv/Táblázatok/Mérgező#Mérgező növények|MÉRGEZŐ!]] fehérjéket is tartalmaz!}} <br /> {{lásd|[[Növények/F/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Szakácskönyv/Különleges receptek|Különleges receptek]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/E/Ehető virágok|Tanácsok, tippek]]| }} <br /> </div></div> {{Ehető virágok}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonscat|Robinia pseudoacacia|{{SUBPAGENAME}} }} 0msmoc6d5ao2zx4k34zi6cy8pjn9fkk 424033 424032 2022-08-21T01:24:42Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Mit-mihez]] {{Szk-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{Szk-mit-abc}} [[Fájl:Akácvirág.png|200px|right|Fürtös virágzata]] [[Fájl:Robinia pseudoacacia2.jpg|Bélyegkép|200px|right|Virágzat fürtök, levelek és termések]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Robinia pseudoacacia|}} {{népies|Ágác-, ágácifa, ákác csipke, cédrusfa, hamisakác, kökörnifa, koronafa, magyarfa.}} Magyarországra a 18. században, Mária Terézia rendeletére telepítették a futóhomok megkötésére, ezért főleg az Alföldön, kisebbrészt dombvidékeinken terjedt el. '''Gazdasági jelentősége''' :Nehéz, kemény, tartós fájából vezetékoszlopokat, szőlőkarókat, talpfákat készítenek, emellett épületfának, tűzifának is kiváló. :Jó mézelő, 18-30 éves kora között adja a legtöbb nektárt. Méze világos, áttetsző, a kristályosodásra nem hajlamos. Magyarország egyik legjobb mézelő növénye, 800 kg/ha nektár terméssel, méze exportképes. :Az akác méz dús virágját palacsintába, fánktésztába sütik, az elvetemültebbek [[Növények/Natúr gyógytea/Fehér akác|akácvirágteát]], [[Szakácskönyv/Italok/Szörpök/Akácvirág-szörp|virágszörpöt]], [[Szakácskönyv/Italok/Borok/Akác bor|akácvirágbort]] is készítenek belőle. {{gyógyhatása|Köhögés, hurut, görcsoldó, enyhe hashajtó, gyomorsavtúltengés, székrekedés, gyomor- és bélfekély esetén használjuk. :'''Virágának főzete''' köhögéscsillapító, hurut, görcsoldó, enyhe hashajtó, gyomorsavtúltengés, székrekedés, gyomor- és bélfekély esetén használható. :'''Virágfüzére''' palacsintatésztába mártva, kirántva, porcukorral hintve különleges csemege. :A '''kéregfőzet''' gyomorsavtúltengés, gyomorvérzés, bélfekély ellen használatos gyógyszeralapanyag.(a kérge, magja mérgező)}} {{ellenjav|A kéreg alkalmazásában óvatosság ajánlott, ''robin'' és ''fazin'' nevű [[Szakácskönyv/Táblázatok/Mérgező#Mérgező növények|MÉRGEZŐ!]] fehérjéket is tartalmaz!}} <br /> {{lásd|[[Növények/F/{{SUBPAGENAME}}|A növényről]]|[[Szakácskönyv/Különleges receptek|Különleges receptek]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/E/Ehető virágok|Tanácsok, tippek]]| }} <br /> </div></div> {{Ehető virágok}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonscat|Robinia pseudoacacia|{{SUBPAGENAME}} }} bd16cih6fa0u9md6hgl1n2htawduf9o 0 64079 424041 372534 2022-08-21T02:13:32Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Fájl:CallunaVulgaris.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Csarab]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Calluna vulgaris| }} {{drog|Callunae herba,|Ericae herba}} {{népies|közönséges csarab, Erika, hanga, télizöld, vadciprus, angyalmetélt, seprővirágnak, vagy seprűvirágnak is nevezik. }} <br/> A '''csarab''' a hangafélék családjába sorolt monotipikus nemzetség faja, melyet gyógynövényként is használnak. Egész Európában elterjedt évelő törpecserje; Magyarország keleti részén is gyakran találkozhatunk vele. :Norvégia nemzeti virága. A nemzetség tudományos neve a görög „söpörni” igéből ered, mivel valaha seprűket készítettek belőle. :A 20–50 cm magas növény (néha 1 méteresre is megnő) szőnyegszerűen terül el a mészben szegény, nedves talajon. Elágazó szárának kis ágai felfelé nyúlnak, levelei szorosan egymáshoz simulnak. Virágai lilák vagy rózsaszínűek, július-augusztusban nyílnak. 2 mm-es, négyszögletű toktermése tele van maggal {{tartalmaz|A drog hatóanyagai flavonoidok, katechin cserzőanyagok, fenolkarbonsavak. 0,3–0,9% arbutint és hasadási termékként hidrochinont, egy alkaloidát, flavonglikozidát, enzimet, fumársavat, 7% cseranyagot, szaponint, keményítőt, gumit, gyantát, eirkolint, zsírt, nyálkát, nyomokban illóolajat tartalmaz.}} {{gyógyhatása|Hólyag- és vesebetegség, enyhe izzasztó, vizelethajtó és vizeletfertőtlenítő, bélhurut ellen összehúzó, reuma, cukorbaj, érelmeszesedés ellen. Teája vese- és hólyagbajokra vizeletfertőtlenítő, bélhurut esetén összehúzó, erősítő, nyugtató, vértisztító, izzasztó és lázcsillapító hatású.}} {{felhaszn|Ma vizelethajtó és vértisztító szerként ismert. Az alvást is elősegíti a virágaiból készült főzet. Napi több csészényi mennyiség a vese és húgyúti gyulladások esetén segít. A fürdő vizünkbe adagoljunk csarabot és az használ a reumára is. A szárított növények, különböző kenőcsök alapanyagait képezik. - Homeopátiában reuma és húgyhólyag problémák kezelésére alkalmazzák. - A csarab virágaiban sok a nektár, emiatt a csarabosok jó méhlegelők, ahonnan nektárt gyűjtögetve a méhek hangamézt állítanak elő}} {{ellenjav|-}} {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 07pvh8o6e7bt4k6dbgmnwrfol86ugov 424076 424041 2022-08-21T03:23:17Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Fájl:CallunaVulgaris.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Csarab]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Calluna vulgaris| }} {{drog|Callunae herba,|Ericae herba}} {{népies|közönséges csarab, Erika, hanga, télizöld, vadciprus, angyalmetélt, seprővirágnak, vagy seprűvirágnak is nevezik. }} <br/> A '''csarab''' a hangafélék családjába sorolt monotipikus nemzetség faja, melyet gyógynövényként is használnak. Egész Európában elterjedt évelő törpecserje; Magyarország keleti részén is gyakran találkozhatunk vele. :Norvégia nemzeti virága. A nemzetség tudományos neve a görög „söpörni” igéből ered, mivel valaha seprűket készítettek belőle. :A 20–50 cm magas növény (néha 1 méteresre is megnő) szőnyegszerűen terül el a mészben szegény, nedves talajon. Elágazó szárának kis ágai felfelé nyúlnak, levelei szorosan egymáshoz simulnak. Virágai lilák vagy rózsaszínűek, július-augusztusban nyílnak. 2 mm-es, négyszögletű toktermése tele van maggal {{tartalmaz|A drog hatóanyagai flavonoidok, katechin cserzőanyagok, fenolkarbonsavak. 0,3–0,9% arbutint és hasadási termékként hidrochinont, egy alkaloidát, flavonglikozidát, enzimet, fumársavat, 7% cseranyagot, szaponint, keményítőt, gumit, gyantát, eirkolint, zsírt, nyálkát, nyomokban illóolajat tartalmaz.}} {{gyógyhatása|Hólyag- és vesebetegség, enyhe izzasztó, vizelethajtó és vizeletfertőtlenítő, bélhurut ellen összehúzó, reuma, cukorbaj, érelmeszesedés ellen. Teája vese- és hólyagbajokra vizeletfertőtlenítő, bélhurut esetén összehúzó, erősítő, nyugtató, vértisztító, izzasztó és lázcsillapító hatású.}} {{felhaszn|Ma vizelethajtó és vértisztító szerként ismert. Az alvást is elősegíti a virágaiból készült főzet. Napi több csészényi mennyiség a vese és húgyúti gyulladások esetén segít. A fürdő vizünkbe adagoljunk csarabot és az használ a reumára is. A szárított növények, különböző kenőcsök alapanyagait képezik. - Homeopátiában reuma és húgyhólyag problémák kezelésére alkalmazzák. - A csarab virágaiban sok a nektár, emiatt a csarabosok jó méhlegelők, ahonnan nektárt gyűjtögetve a méhek hangamézt állítanak elő}} {{ellenjav|-}} {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Calluna vulgaris|{{SUBPAGENAME}}}} e4pkuat0a9o8vbbvt8fvguy7v4cpq64 0 72440 424048 366035 2022-08-21T02:25:52Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyomnövények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Kert-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin| }} {{népies| }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyomnövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} j0n5ycionpvsjyfy2el3608wklzg4jj 0 72442 424063 423546 2022-08-21T02:50:13Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Fűszerek]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Gemeiner Beinwell01.jpg|thumb|200px|right|Fekete nadálytő]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Symphytum officinale|-}} {{népies|forrasztófű, összeforrasztófű, sarkosfű, összeplántálófű, nadálygyökér, madárgyökér vagy feketegyökér}} A fekete nadálytő, a borágófélék családjába tartozó növényfaj. Évelő növény, a nedves helyeket kedveli, réteken vizes gödrökben gyakran előfordul. Gyökerei 2,5–3 cm átmérőjűek, mélyen helyezkednek el a talajban, színük sötétbarna vagy fekete, felvágva belül fehér, esetleg sárga, nyálkás tapintású. A szár alul dúsan elágazó, a szárlevelek nyélre futók. Levele széles, érdes, hegyes csúcsokban végződik, bogernyős virágzata bíbor vagy rózsaszín, esetleg sárgásfehér. Egész nyáron virágzik. A gyökereket tavasszal vagy ősszel, leveleit virágzáskor kell gyűjteni, és körültekintően szárítani. <br/> {{tartalmaz|Leveleinek : A-, C-, és B12-vitamint, kalciumot, káliumot, foszfort is tartalmaz, bár ezek nem fedezik a napi szükségletet, de fehérjetartalma nagyobb, mint akármelyik zöldségé. Azonban vigyázni kell vele, mert tudományosan még nem sikerült igazolni, hogy rákkeltő vagy rákmegelőző-e. Ugyanis tekintélyes mennyiségű csersavat tartalmaz, amely rákkeltő és -megelőző tulajdonságokkal is bír. Legnagyobb mennyiségben a gyökere tárol ilyen anyagokat, ezért ezt a részét inkább csak borogatásként használják. }} {{gyógyhatása|A gyógyászatban sokféle célra használják, külsőleg kitűnő hatása van a fekélyekre és a csonttörésekre, égési és más sérülésekre, duzzanatok borogatására. Hatásos szer még a reuma, ízületi gyulladás, megerőltetés, csontfájdalmak, sebek, vérömlenyek, zúzódások, ficam, rándulás, bénult végtagok fájdalmainak enyhítésére, de tüdőbetegségek kezelésére is. - Levél forrázata: fürdőbe, arclemosóba téve bőrlágyító hatású. Egyes készítmények a gyógyszertárakban is beszerezhetők. }} {{felhaszn|Friss levelét levélborogatásként, szárítottan, illetve ülőfürdő készítéséhez; gyökerét frissen és szárítva, de porrá őrölve is lehet használni borogatásnak; tinktúra, esszencia, vagy kenőcs is készülhet belőle Borogatásként segíti az eltört csontok összeforradását.}} : {{ellenjav|. Belsőleg (pl. teaként) nem ajánlott, mivel a májra toxikus (mérgező) hatású pirrolizidin-alkaloidot tartalmaz. - A borogatás nyílt sebre nem használható. - Alkalmazása terhesség alatt ellenjavallt.}} {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Symphytum officinale|{{SUBPAGENAME}}}} rebcrt1vwjuk9s9kcdguv1kmgqt64g6 0 73235 424042 370487 2022-08-21T02:14:10Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Inváziós fajok]] [[Kategória:Mézelő növények]] [[Kategória:Zöldségfélék]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Sunroot top.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Csicsóka]] [[Kép:Gewaschene-Topinambur-Knollen.jpg|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Helianthus tuberosus|-}} {{népies|-}} A '''csicsóka''' az fészkesvirágzatúak családjába tartozó gumós évelő, gyógynövény. Észak-Amerikából a 17. század elején került Európába. :Közeli rokonságban áll a napraforgóval. Tavasszal akár össze is lehet őket téveszteni, de később már nem, mert a csicsóka sárga virágai a napraforgóéhoz képest kicsinyek, és jóval később, augusztus elején nyílnak. A növény szára (azonos talajviszonyok között) a napraforgóénál vékonyabb és magasabb, akár 3 m magasra is megnő. Magyarországi éghajlatunkon a késői virágzás miatt a magok már nem tudnak kifejlődni, így magról nem tudunk csicsókát szaporítani. :Gumói, amelyek megvastagodott szárképletek, nem közvetlenül a tövön, hanem az 5–20 cm hosszú gyökérrészen találhatók, ezért nagyobb területen helyezkednek el. Héjuk színe lehet fehér vagy sárga, de a leggyakrabban olyan színű, mint a rózsaburgonyáé. A gumók húsa hófehér. Felszínük ripacsos, barázdált, összetett, nehezen tisztítható. {{haszn-rész|Gumója}} {{tartalmaz|a kálium, kalcium, magnézium, foszfor és cink ásványianyag-tartalma, a béta-karotin-, B1-, B2-vitamin, niacin-, és C-vitamin-tartalma. Életfontosságú aminosavként: lizin, arginin, hisztidin, cisztin, triptofán, aszparagin található benne. Növényspecifikus anyagai: kolin, betain, szaponin, quercimeritrin. Gumói főleg inulint tartalmaznak, keményítőt csak csekély mennyiségben. }} {{gyógyhatása|A 20-28% szárazanyagot tartalmazó gumókban 14-16% inulin és polifruktozánok (levulóz, szinantrin) vannak. Az ezekből keletkező fruktóz (gyümölcscukor) lassabban növeli meg a vércukor szintet, mint a szőlőcukor. A csicsókagumónak a burgonyánál 5-6-szor nagyobb rosttartalma gátolja az egyéb szénhidrátok és hízlaló tápanyagok felszívódását, fokozza laktató hatását, és meggátolja a székrekedés kialakulását. A csicsóka fontos diabetikus alapanyag lehet, íze is hasonlít a burgonyáéhoz, de annál jóval édesebb. Különösen elhízásnál és cukorbetegségnél ajánlják, valamint a bélflóra regenerálásához, de ezen túlmenően is széles spektrumú gyógyhatást tulajdonítanak neki. A csicsókát kozmetikai készítményekben is alkalmazzák. }} : {{ellenjav|-}} {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/C/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/C/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Helianthus tuberosus|{{SUBPAGENAME}}}} tu4zwnl6nskgsza1w0ugk90s16u9emn 0 73308 424035 418109 2022-08-21T01:29:50Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyomnövények]] [[Kategória:Fák]] [[Kategória:Inváziós fajok]] [[Kategória:Mézelő növények]] [[Kategória:Mérgező növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Fehér akác virágzata.jpg |thumb|200px|right|]] [[Fájl:Brosen robinia pseudoacacia1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Robinia pseudacacia seeds.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Robinia pseudoacacia kz1.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Robinia pseudacacia00.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Robinia pseudacacia02.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Robinia pseudoacacia| }} {{drog|Robiniae pseudoacaciae flos|Robiniae pseudoacaciae cortex}} {{népies|magyar akác, „hamisakác”}} :A fehér akác a pillangósvirágúak családjának bükkönyformák alcsaládjába tartozó fa. Az Egyesült Államok délkeleti részein őshonos fafaj, melyet szerte a világon meghonosítottak, így megtalálható Európában, Ázsiában és Afrikában is, Új-Zélandon és Ausztráliában azonban nem telepedett meg. :Szívós fafaj, amely számos élőhelyi sajátosságot tolerál, ezért olyan helyekre is betelepítették, ahol más fafaj nem maradna életben. Magyarországon elsősorban az alföldi homok megkötésére használták, valamint fáját az építőipar, a mezőgazdaság hasznosítja, valamint tüzelőnek használják. Május végén, június elején nyíló virágai kiváló alapanyagot biztosítanak a méhek számára. Faállománya sok helyen a helyi erdők helyét átveszi, ezért a védett területeken a szakemberek az akác irtásával védekeznek ellene. :Az Európai Unió idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló rendelete kapcsán 2014-ben a fehér akácot (magyar akác néven), valamint az akácmézet hungarikummá nyilvánították Magyarországon, így nem foganatosíthatók ellene az EU más tagállamaiban érvényes intézkedések. Megjegyzendő, hogy a rendelet szövegéből kiderül, hogy a fehér akác egyébként sem került volna a kiirtandó fajok közé, mivel a döntés meghozatalánál költség-haszon elemzést alkalmaztak, és az akác kiirtása rendkívül költséges, emellett a fa gazdasági haszna nagyon jelentős az okozott károkhoz képest. :Az Egyesült Államok délkeleti részén honos, de betelepítették a mérsékelt öv számos további részére, így Európába, Észak- és Dél-Afrikába és Kelet- és Észak-Ázsiába, valamint Új-Zélandra is megpróbálták betelepíteni, ám sikertelenül. Ausztráliában törvényekkel tiltották meg az akácfák ültetését, mivel e növényfaj mérgező a szarvasmarhák számára. Európába 1601 és 1635 között került át. Jean Robin vagy fia ültette először a Pennsylvaniából hozott csemetét a párizsi királyi füvészkertbe, Linné utána adta latin nevét is (Robinia). Angliába 1636-ban került. :Magyarországon elsőnek az Erdődy család pozsonyi birtokán ültettek akácot a 18. század első évtizedében, majd 1710-ben Bábolnán a Szapáryak kertjében - az ő fájuk máig is áll és él. :1789 körül Tessedik Sámuel fedezte fel, hogy az akác alkalmas az alföldi sós, futóhomokos, szikes talaj újrafásítására, gazdaságba való bevonására. Az ő nyomán kezdődött meg az Alföld hatékony fásítása. Azelőtt Mária Terézia magyar királynő rendelete nyomán az arra teljesen alkalmatlan fűzfát ültették az Alföldön. :Térhódítása hazánkban 1865 és 1895 között kezdődött, amikor is rövid idő alatt számos helyre betelepítették. 1885-re már 24,2 ezer hektár területen volt akácos. 1911-re ez a terület már elérte a 109,3 ezer hektárt, 1923-ra a 110,6 ezer hektárt, 1963-ra a 154,2 ezer hektárt, 1992-re már 268 ezer hektárt. 2004-ben 394,9 ezer hektáron, 2012-re pedig már 462,7 ezer hektárt. Már a 19. században magyar fának tartották, mert annyira elterjedtté vált hazánkban. :Azzal a feltételezéssel ellentétben, mely szerint az akác számára megfelelő a száraz, homokos talaj, az akác számára ezen területek nem biztosítanak ideális élőhelyi körülményeket. Ezeken a területeken az akác gyenge minőségű faanyagot biztosít, amely főleg a tűzifaként való hasznosításra teszi alkalmassá. :Hazánkban az akác a leggyakoribb fa, az összes erdőterület 22,5%-a akácos, ez az erdők fatömegének 12,5%-a, az évi folyónövedék 23%-a (2004. január 1-i állapot, MGSZH). :Nagy termetű fa (12–25–35 m). Törzse térgörbe, zömök, állományban jól feltisztul; mérgező kérge szürkésbarna, hálózatosan repedezett. Zárt facsoportban törzse nyúlánk, hengeres, koronája fordított kúp formájú. A fehér akácnak három növekedési típusát különböztethetjük meg. A Pinnata-típus, melyet árbocakác néven is szoktak nevezni nyúlánk törzsű, mely a fa lombkoronájának szintjén belül is nyomon követhető. Erdészeti szempontból ezen típus a legjelentősebb. Ezt a típust főleg gyökérdugványról szaporítják, mivel magot nem, vagy csak keveset hoz. A Palmata-típus törzsét a koronában már nem, vagy csak nehézkesen lehet felismerni. A Spreading-típus alacsony fa, törzset alig növeszt. '''A fehér akác kertészeti kultúrváltozatai a következők:''' :- cv. Inermis - Hajtásain nincsenek tövisek. :- cv. Microphylla - Apró, keskeny levelei vannak. :- cv. Pyramidalis - Más néven jegenyeakác, hajtásain kevés tövis található, ágai felfelé állnak és rövidek, lombkoronája oszlopos megjelenésű. :- cv. Semperflorens - Egy növekedési időszak alatt kétszer is virágzik. Erőteljes növekedésű változat. :- cv. Tortuosa - Más néven kígyóakác, többszörösen görbült ágai vannak, hajtásai dugóhúzóhoz hasonlóan csavartak, levelei csüngők. :- cv. Umbraculifera - Másik nevén gömbakác, melyet magas törzsű alanyra oltják, lassan növekedik, lombkoronája gömbölyded formájú, hajtásai tövistelenek, levelei kisebbek, mint az alapfajnak. :- cv. Unifolia - tövis nélküli hajtásain egyetlen, akár 15 centiméteres hosszúságúra is megnövő levélkéje van, amely alatt kisebb méretű, deformált levélkék is megjelenhetnek. :A népi megfigyelés szerint, ha kétszer virágzik az akác, akkor hosszú ősz lesz, azaz későbbre fog kitolódni a fűtési szezon kezdete. Ezt a megfigyelést aláássa a fehér akác Semperflorens elnevezésű kultúrváltozata, amely általában kétszer is virágzik egyetlen növekedési időszak alatt, függetlenül attól, hogy az ősz milyen hőmérsékletű, vagy időtartamú az adott évben. Az esetleges elfajzások, vagy kereszteződések szintén előidézhetnek másodvirágzást a többi kultúrváltozatnál is. :Levelei páratlanul szárnyaltak, ép szélű levélkéi kicsípett csúccsal rendelkeznek, fonákjuk ezüstös, kékesszürke. Levéllemeze vékony. Fonákjukat erős napfényben, magas hőmérsékletnél kifelé fordítják, hogy csökkentsék az anyanövény párologtatását. Közepes megvilágítás esetén a levéllemezek vízszintesen, gyenge megvilágításnál azonban csüngenek. A levelek mozgatása kevésbé látványosan jelentkezik az idősebb példányok esetében. A levélkékből tizenegy-huszonegy darab található a levélnyélen. Pillangós virágai (Robiniae pseudoacaciae flos) levélhónalji, csüngő fürtökben nyílnak, fehérek. Virágfüzérének hossza a néhány centimétertől a tíz-húsz centiméteres füzérig terjedhet. Füzére 10-25 tagból állhat. Virágfüzérei bimbós állapotukban még felfelé állnak, majd fokozatosan csüngeni kezdenek. Virágzása május közepén, a megszokottnál melegebb időjárás esetén május első hetében, hűvösebb időjárás esetén június elején következik be. Példának okáért 2018-ban Magyarországon május első hetében virágzásnak indultak a fehér akác állományai országszerte a megszokottnál jóval enyhébb áprilist követően. Nyárias időben az akácvirágzás időtartama a két hetet sem éri el. Az akácvirág a méhészek számára igen fontos, mivel a legjelentősebb mézelők közé tartozik. :A virágokat tartó apró kocsányok 8-10 milliméter hosszúak, harang alakú csészéje pirosas árnyalatú, ötfogú, melyből a felső két fog majdnem összenőtt. :Termése öt-tíz centiméter hosszú csupasz, vörösesbarna hüvely, mérgező magjai vese alakúak. A hüvely télen, illetve tavasszal nyílik fel. A talajra hulló magok évtizedekig csírázóképesek maradnak; a csírázás feltétele a maghéj megsértése vagy megfelelő hőhatás. Az erdészeti gyakorlatban a talajról felgyűjtve rostálják, majd koptatják. :Hosszú életű (200-250 év), gyorsan növő fa (Magyarországon az akácosok többségének vágásfordulója kb. 30 év). Idősebb egyedeinek a törzsátmérője elérheti az egy métert is, ugyanakkor a túltartott egyedeiben gyakori a törzs korhadása. Csírázása április végén következik be, amely összefüggésbe hozható a rügyfakadás időszakával. A magoknak csak viszonylag kevés százaléka képes kicsírázni természetes körülmények között. A szárazabb időszakokban keményebb maghéj alakul ki, míg nedvesebb, csapadékosabb időszakok esetén áteresztőbb a magok burkolata. A magok kikeléséhez fontos a alacsony hőmérséklet. A magról nőtt csemete már az első évben elérheti az 1 méteres magasságot. Növekedése magasságot tekintve a második és ötödik évek idején tetőzik, ekkor akár évi 2 métert is nőhet. Vastagságát tekintve a legnagyobb növekedést nyolc-tízéves korában éri el, amikor is évente 7-10 milliméteres növekedést produkál az évgyűrűszélességet tekintve. Húszéves koráig jelentős magassági növekedésen megy keresztül az akác, majd a növekedési ütem jelentős mértékben csökken húsz és harmincéves kora közt, míg harmincöt éves kor felett már elenyésző mértékű növekedést produkál. Törzse életének első tíz évében vastagszik legjelentősebb mértékben, majd a vastagodás az évgyűrűk szélességében mérve 1-1,5 milliméterre csökken. A környezeti és a genetikai adottságok jelentős mértékben befolyásolhatják e fafaj egyedeinek növekedési ütemét. Legnagyobb növekedési ütemét laza szerkezetű, jól szellőző talajokon éri el, de megél homoktalajon, szikes talajokon és vízmosásos területeken is. :Rügyfakadása március vége és május közepe között megy végbe, átlagot számítva április 22-e a rügyfakadás kezdete. A virágzás a Kárpát-medencében átlagosan május 23-án kezdődik. Lombozata egy-másfél hónap alatt fejlődik ki teljes mértékben. A fehér akác virágzásának középértéke átlagosan 18 nap. :Legelőször Magyarország délkeleti részein virít, majd fokozatosan északnyugat felé terjed a virágzás kezdete. Átlagosan 10-30 nap szükségeltetik az ország összes akácosának virágba borulásához. Gyakran előfordul, hogy az akác szeptemberben másodvirágzáson esik át. lombozata nyáron a vízhiány miatt színeződik el, mag az őszi lombszíneződés átlagosan szeptember 24-én kezdődik el, míg a lombhullás a hegyvidékeken már október elején megkezdődhet. Magjai átlagosan október 17-ére érnek be. Lombfakadás után, május második felében virágzik, termése októberben érik be. A fiatal példányok már ötéves korukban virágozhatnak, ám legerőteljesebben húszéves kora után kezd virágozni az akác. Magokat tíz-tizenöt éves korban kezd hozni. Kedvezőtlen körülmények esetén azonban már korábban is termőre fordulhat a saját szaporodásának elősegítése céljából. :Szívós fafaj, meleg- és fényigényes, fagyérzékeny, szárazságtűrő. Neutrofil, azaz a gyökerein élő nitrogénkötő baktériumokkal (Rhizobium leguminosarum) képes megkötni a levegőből a létfontosságú nitrogént, javítja ezzel a talaj tápanyagszintjét. Leveleinek csersavtartalma és az akác rendkívüli tápanyagfelvevő képessége azonban hozzájárul ahhoz, hogy viszonylag kevés növény képes elviselni az akácfa közelségét. Gyakran nő együtt fekete bodzával. Nem csupán magok útján, hanem vegetatív úton, sarjakkal is szaporodik. Jól tűri a szennyezett levegőt, ezért gyakran ültetik városokba forgalmas utak mentén. '''Természetes kártevője Európában''' :- az [[Kertészet/Lepkefélék/Akáclevél-sátorosmoly|akáclevél-sátorosmoly]] és :- az [[Kertészet/Lepkefélék/Akáclevél-hólyagosmoly|akáclevél-hólyagosmoly]], :- a [[Kertészet/Tünethatározó/Fomopsziszos rák|fomopsziszos rák]], :- az [[Kertészet/Tünethatározó/Akác gubacsatka|akác gubacsatka]], :- a [[Kertészet/Tünethatározó/Levéltetvek|levéltetvek]], :- az [[Kertészet/Tünethatározó/Akác pajzstetű|akác pajzstetű]], :- a [[Gomba/Ehető gombák/Kőristapló|kőristapló]], :- a [[Gomba/Nem ehető gombák/Vastag tapló |vastagtapló]], :- a [[Gomba/Ehető gombák/Gévagomba|gévagomba]] és :- az [[Kertészet/Tünethatározó/Akác mozaikvírus|akác mozaikvírus]]. '''Vita az akác invazív jellegéről''' :Az akác magyarországi elterjedése az utóbbi száz évben gyorsult fel. 1885-ben Magyarország mai területét vizsgálva 24 ezer hektáron nőtt akácfa, 1920-ban már 110 ezer hektáron. 1963-ban érte el a 154 ezer hektárt. Ezután elterjedése új lendületet kapott, 1992-re 268 ezer hektárra nőtt az akácerdők területe, 2014-re pedig csaknem újra megduplázódott, már 463 ezer hektárt borít akácerdő, ezzel a magyarországi faállomány 24 százaléka már akác. Magyarországon így már több akácos van, mint Európa összes többi országában együttvéve. :Az akác által okozott veszélyek csak közvetettek, elsősorban a szívós térhódításában rejlenek. Kiirtását senki nem szorgalmazza, csak a további terjeszkedésének megfékezéséről lehet szó. Az ezzel kapcsolatos vita Magyarországon 2014-ben némi politikai jelleget kapott az EP-választások előtt. '''Gazdasági jelentősége''' :Nehéz, kemény, tartós fájából vezetékoszlopokat, szőlőkarókat, tartó oszlopokat, vasúti talpfákat, bányafákat, szerszámnyelet készítenek, emellett épületfának, tűzifának is kiváló. :Jó mézelő, 18-30 éves kora között adja a legtöbb nektárt. Méze világos, áttetsző, a kristályosodásra nem hajlamos. Magyarország egyik legjobb mézelő növénye, 800 kg/ha nektár terméssel, méze exportképes. {{tartalmaz|A fehér akác flavonjai glikozidként kötött állapotban; Luteolin; R1 - OH, R2 - H; apignenin; R1 - R2- H; diosmetin; R1 - OH, R2 - CH3; acacetin; R1 - H, R2 - CH3 ~ A levelében flavonoidok (acacetin, apigenin, diosmetin, luteolin) mutathatók ki nagyobb mennyiségben. ~ Ezeket 7-O-β-D-glükuronopiranozil; (1 → 2)[α-L-ramnopiranozil; (1 → 6)]-β-D-glükopiranozid formájában köti meg. ~ Virágában robinin nevű flavonol fordul elő. Magja és hüvelye hőre elbomló toxalbumint (robint) tartalmaz.}} {{gyógyhatása|Köhögés, hurut, görcsoldó, enyhe hashajtó, gyomorsavtúltengés, székrekedés, gyomor- és bélfekély esetén használjuk. :→ '''Virágának főzete''' köhögéscsillapító, hurut, görcsoldó, enyhe hashajtó, gyomorsavtúltengés, székrekedés, gyomor- és bélfekély esetén használható. :→ A '''kéregfőzet''' gyomorsavtúltengés, gyomorvérzés, bélfekély ellen használatos gyógyszeralapanyag.(a kérge, magja mérgező)}} :→ '''Virágfüzére''' palacsintatésztába mártva, kirántva, porcukorral hintve különleges csemege. {{ellenjav|A kéreg alkalmazásában óvatosság ajánlott, ''robin'' és ''fazin'' nevű [[Szakácskönyv/Táblázatok/Mérgező#Mérgező növények|MÉRGEZŐ!]] fehérjéket is tartalmaz!}} <br /> :A [[Gomba/Ehető gombák/Homoki szarvasgomba|homoki szarvasgomba]] ''(Terfezia terfezoides)'' kizárólag a fehér akáccal lép szimbiotikus kapcsolatba és arbuszkuláris mikorrhizát képez, igen gyakori gombája az alföldi homoktalajos elegyes akácosoknak. Lovak számára mérgező. :Magyar neve ("akác") valójában téves: amint a latin „pseudoacacia” név is jelzi, ez a növény nem „valódi” akác, hanem a Robinia nemzetség tagja (ezért „hamisakácnak” is hívják). A „valódi” akácokat (Acacia nemzetség) a magyarban akáciáknak hívjuk. :Az akácfák a gyökerükön megtelepedő baktériumok segítségével nitrogénben gazdag talajt hoznak létre maguk körül, amelyben csak bizonyos, úgynevezett nitrofil növényfajok képesek megélni. '''Ilyenek például az egynyári növények közül''' :- a [[Növények/V/Vérehulló fecskefű|vérehulló fecskefű]], :- a [[Növények/T/Tyúkhúr|tyúkhúr]], :- a [[Növények/N/Nehézszagú gólyaorr|nehézszagú gólyaorr]], :- a [[Növények/P/Piros árvacsalán|piros árvacsalán]], :- a [[Növények/Z/Zamatos turbolya|zamatos turbolya]] és :- a [[Növények/R/Ragadós galaj|ragadós galaj]], :- a [[Növények/B/Borostyánlevelű veronika|borostyánlevelű veronika]], '''a hagymás-gumós növények közül''' :- a [[Növények/S/Salátaboglárka|salátaboglárka]], :- a [[Növények/K/Kígyóhagyma|kígyóhagyma]], :- a [[Növények/M/Mezei tyúktaréj|mezei tyúktaréj]], :- a [[Növények/K/Kónya sárma|kónya sárma]] és :- az [[Növények/Ü/Üstökös gyöngyike|üstökös gyöngyike]]. '''A szárazabb területen pázsitfűfélék borítják az akácosok talaját, köztük''' :- a [[Növények/M/Meddő rozsnok|meddő rozsnok]], :- a [[Növények/S/Sisaknád|Sisaknád]] és :- a [[Növények/K/Keskenylevelű perje|keskenylevelű perje]]. '''Fás szárú növények közül az akácot''' :- a [[Növények/N/Nyugati ostorfa|nyugati ostorfa]], :- a [[Növények/K/Kései meggy|kései meggy]], :- a [[Növények/H/Hármaslevelű alásfa|Hármaslevelű alásfa]], :- a [[Növények/F/Fekete bodza|fekete bodza]], esetenként :- a [[Növények/K/Közönséges boróka|közönséges boróka]] , :- a [[Növények/K/Kökény|kökény]], :- az [[Növények/E/Egybibés galagonya|egybibés galagonya]] és :- a [[Növények/G/Gyepűrózsa|gyepűrózsa]] viseli el. '''Nedvesebb helyeken a magas kórósok is megjelennek, mint például''' :- a [[Növények/M/Magas aranyvessző|magas aranyvessző]], :- az [[Növények/E/Egynyári seprence|egynyári seprence]], :- a [[Növények/N/Nagy csalán|nagy csalán]], :- a [[Növények/Sz/Szúrós gyöngyajak|szúrós gyöngyajak]], a [[Növények/S/Selyemkóró|selyemkóró]], :- a [[Növények/K/Kender|kender]], :- a [[Növények/F/Fekete peszterce|fekete peszterce]], :- a [[Növények/K/Kányazsombor|kányazsombor]], valamint :- a [[Növények/K/Kenderfüvek|kenderfüvek]], továbbá :- a [[Növények/K/Komló|komló]] és :- a [[Növények/Sz/Szulák-keserűfű|Szulák-keserűfű]], valamint :- az [[Növények/E/Erdei iszalag|erdei iszalag]] : {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Allergén növények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{Mérgező növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Robinia pseudoacacia|{{SUBPAGENAME}}}} gwgnp1cuxse6zxqycgudnckf3pe9lp9 0 73313 424044 364602 2022-08-21T02:19:36Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyomnövények]] [[Kategória:Mérgező növények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Kert-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin| }} {{népies| }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Mérgező növények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} kcb2jtvu63m0hcibae6d36ibs2ynz40 0 73317 424045 414990 2022-08-21T02:21:03Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyomnövények]] [[Kategória:Mérgező növények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Kert-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:Caragana arborescens fruits.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Tabáni Park Botanikai Tanösvény. Borsófa, karakáncserje (Caragana arborescens). - Budapest.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Caragana arborescens| }} {{népies|Borsófa, karakáncserje, szibériai borsófa, }} :A borsófa, Szibériában és Kína egyes részein, valamint a szomszédos Mongóliában és Kazahsztánban őshonos hüvelyesek. Eurázsiai bevándorlók vitték az Egyesült Államokba, akik táplálékforrásként használták. Az Egyesült Államok egyes területein invazív fajnak számít. :Ez egy évelő cserje vagy kis fa, amely 2–6 m magas. Jellemzően mérsékelt vagy gyors növekedési ütemű. :A levelek világoszöldtől sötétzöldig változnak, és váltakoznak, és sok kis levélkével összetettek. Illatos sárga virágai májusban vagy júniusban nyílnak. A gyümölcsök hüvelyesek, amelyek sok magot tartalmaznak, és júliusban érnek. Ahogy a maghüvelyek kiszáradnak, hajlamosak megcsavarodni és kipattanni, így kiszabadulnak a magok. :A borsófa dísznövényként és bonsaiként termeszthető . Kiterjedt gyökérrendszerrel rendelkezik, és erózió elleni védekezésre használható. Az illatos virágok vonzzák a méheket. :A magvak ehetők, de fogyasztás előtt meg kell főzni. A borsófa nem proteinogén L-kanavanint tartalmaz, és közel 6-13% L- kanavanint tárolhat száraz tömegben. Nem volt igazolt mérgezés a magvak elfogyasztása miatt. A virágok is ehetők, salátákhoz is felhasználhatók. :Többsoros telepítések külső soraiba ültetésre javasolt. Használható a talaj semlegesítésére a további ültetés előkészítéséhez. Hüvelyesként a borsófa megköti a nitrogént. Alkalmas egysoros szántóföldi szélfogókba ültetésre, ahol sűrű, rövid gátra van szükség. :A magokat időnként néhány énekesmadár megeszi, de illatos virágai sok pollenfogyasztó állatot vonzanak. {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/M/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Mérgező növények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Caragana arborescens|{{SUBPAGENAME}}}} n139h7o1b2yz9eq9px2ivd4glbjwzvq 424067 424045 2022-08-21T02:52:28Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyomnövények]] [[Kategória:Mérgező növények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Kert-főcím}} {{Kert fejezetek}} [[Fájl:Caragana arborescens fruits.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Tabáni Park Botanikai Tanösvény. Borsófa, karakáncserje (Caragana arborescens). - Budapest.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} {{latin|Caragana arborescens| }} {{népies|Borsófa, karakáncserje, szibériai borsófa, }} :A borsófa, Szibériában és Kína egyes részein, valamint a szomszédos Mongóliában és Kazahsztánban őshonos hüvelyesek. Eurázsiai bevándorlók vitték az Egyesült Államokba, akik táplálékforrásként használták. Az Egyesült Államok egyes területein invazív fajnak számít. :Ez egy évelő cserje vagy kis fa, amely 2–6 m magas. Jellemzően mérsékelt vagy gyors növekedési ütemű. :A levelek világoszöldtől sötétzöldig változnak, és váltakoznak, és sok kis levélkével összetettek. Illatos sárga virágai májusban vagy júniusban nyílnak. A gyümölcsök hüvelyesek, amelyek sok magot tartalmaznak, és júliusban érnek. Ahogy a maghüvelyek kiszáradnak, hajlamosak megcsavarodni és kipattanni, így kiszabadulnak a magok. :A borsófa dísznövényként és bonsaiként termeszthető . Kiterjedt gyökérrendszerrel rendelkezik, és erózió elleni védekezésre használható. Az illatos virágok vonzzák a méheket. :A magvak ehetők, de fogyasztás előtt meg kell főzni. A borsófa nem proteinogén L-kanavanint tartalmaz, és közel 6-13% L- kanavanint tárolhat száraz tömegben. Nem volt igazolt mérgezés a magvak elfogyasztása miatt. A virágok is ehetők, salátákhoz is felhasználhatók. :Többsoros telepítések külső soraiba ültetésre javasolt. Használható a talaj semlegesítésére a további ültetés előkészítéséhez. Hüvelyesként a borsófa megköti a nitrogént. Alkalmas egysoros szántóföldi szélfogókba ültetésre, ahol sűrű, rövid gátra van szükség. :A magokat időnként néhány énekesmadár megeszi, de illatos virágai sok pollenfogyasztó állatot vonzanak. {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/M/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Mérgező növények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Caragana arborescens|{{SUBPAGENAME}}}} 1lcschrp9i76e6429fu609n6pdcyi5c 0 73405 424071 410596 2022-08-21T02:55:54Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Allergén növények]] [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Festő növények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Bombus cryptarum - Solidago virgaurea - Keila2.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Kép:Solidago altissima2.jpg|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Solidago virgaurea|Solidago virga-aurea}} {{drog|Solidaginis herba| }} {{népies|aranyistáp, aranyos istáp, aranyos istápfű, aranyos ritkaréj, erdei aranyvessző, forrasztófű, gyűrűfű, mezei aranyosvessző, mezei veres gyűrűfű, veres gyűrűfű, ritkaréj, Szent Péter botja.}} A közönséges aranyvessző az őszirózsafélék családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó évelő növény. :A nemzetség mindössze négy európai fajának egyike; az egyetlen olyan aranyvessző, amely a Kárpát-medence belső területein is honos. A legjobban hegyvidéken vagy homokos talajon terem erdőszéleken és vágásokban, tisztásokon, bokros helyeken. Enyhén mészkerülő. A Mátrában megtalálhatóak állományai. :60–100 cm magasra növő, felálló, rendszerint el nem ágazó, lágy szárú, gyökértörzses növény. Levelei a szár alsó részén tojásdadok, a felső részén keskenyebbek, lándzsásak. A gyengén aromás illatú, 0,5–1 cm átmérőjű, sárga virágfészkek bugában nőnek, júniustól szeptemberig virágzik; a termése kaszat. :Ókori felhasználásáról kevés biztos adatunk van. Hieronymus Bocktól (1592) tudjuk, hogy Hieronimus Brunswieg szerint a régi germánok afféle csodanövénynek tartották. Termeszteni a gyógyhatásait felismerő arabok kezdték. Európában a középkortól használják a vese- és hólyagbántalmakra; a 15-16. században sebek kezelésére is. A magyar népi gyógyászatban nem kapott komolyabb szerepet, az olasz népi gyógyítók viszont több célra is alkalmazták főzetét. :Gyógyszerkönyvekben szereplő drogja a virágos hajtás ''(Solidaginis virgaureae herba)''. Magyarországon a magas aranyvessző gyakoribb, ezt is gyűjtik, valamint a kanadai aranyvesszőt, e kettőnek virágos hajtását összefoglalva Solidaginis herba néven jegyzik a gyógyszerkönyvek. :Hatóanyagai különféle flavonoidok, szaponinok, illóolaj, mely utóbbiból a gyökér tartalmaz a legtöbbet; továbbá cseranyagok, keserűanyagok, inulin. Az ország különböző területeiről gyűjtött drogok beltartalmi jellemzői igen különbözőek. :Németországban a drog nagy része termesztett állományból származik. {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/Aranyvessző|Natúr gyógytea]]|[[Növények/K/Kanadai aranyvessző|Kanadai aranyvessző]]|[[Növények/M/Magas aranyvessző|Magas aranyvessző]] }} :: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Solidago virga-aurea|{{SUBPAGENAME}}}} qa3loxq2f65xw32w17y23w8shlz5snh 0 73406 424057 423338 2022-08-21T02:42:29Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Allergén növények]] [[Kategória:Fák]] [[Kategória:Festő növények]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Mézelő növények]] [[Kategória:Vadgyümölcsök]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Sambucus nigra - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-127.jpg|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Kép:Sambucus nigra fruit kpjas 26082005 1.jpg|bélyegkép|200px||A fekete bodza termése]] [[Kép:Elderberry.jpg|bélyegkép|200px|right|A fekete bodza virágzata]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Sambucus nigra| }} {{drog|Sambuci flos, Sambuci fructus, v. bacca| Sambuci folium }} {{népies|festőbodza}} A '''fekete bodza''', a bodza nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is elterjedt faja. Egész Európában előfordul. Gyakorisága annak köszönhető, hogy kitűnően alkalmazkodott az emberi beavatkozások peremein kialakuló másodlagos élőhelyek feltételeihez. Ma már csak találgathatjuk, mi is lehetett eredeti élőhelye: a Kárpát-medencében a degradált, nyirkos erdők és cserjések, a parlagok és útszélek növénye. :Kedveli a sok tápanyagot, főleg nitrogént tartalmazó talajokat, de gyengébb talajokon is megél a nyirkostól a mérsékelten száraz, a napfényestől a félárnyékosig változó viszonyok közt. Rendszeresen megtalálhatjuk az árokpartokon, útszéleken, az akácosokban, a bolygatott „romtalajokon”, az erdőszéleken és – mivel a szennyezett levegőt jól tűri – a városokban is. :Fontos ökológiai szerepe, hogy gyorsítja a szukcessziót: gyorsan bomló avarja és árnyaló hatása segíti a vegetáció felújulását. A fekete bodza a Kárpát medencében mindenhol előfordul, főleg az erdőkben. :3–10 m magasra megnövő terebélyes cserje vagy fa. Egyéves ágai zöldek, a többévesek szürke kérgűek, paraszemölcsösek. :A terebélyes bokor vesszői ívesen lehajlóak, a vesszőket eltörve láthatóvá válik lágy, fehér belük. Levelei sötétzöldek, az ágakon egymással szemben helyezkednek el, páratlanul szárnyasan összetettek, szélük fogazott. Virágai aprók, krémfehérek, jellegzetesen illatosak, a virágzat bogernyő. A termés fekete színű csonthéjas bogyó. :A fává növekvő példányok ritkák: hazánkban csak a legkedvezőbb termőhelyeken (hegylábi törmeléken, patakok mentén, mérsékelt klímájú, de napfényes helyeken, tápanyagdús talajon) fordulnak elő. A több méter magas bodzafák több évtizedesek; némelyik száz évnél is öregebb. Dugvánnyal és magról is könnyen szaporítható. {{tartalmaz| '''flos''' (virág): izzasztó glikozida, rutin, illóolaj→quercetin, nyálka, cukor, gyanta, cseranyag, kolin, emulzinenzim, szambunigrin kéksav glikozida fructus: gyümölcssavak, C-, C2-(I), és A- vitamin, cukor, 3% cseranyag, (illóolaj), antociánfesték, - '''folium''' (levél): cseranyag, gyanta, szambucin-alkaloida, szambunigrin kéksav, A provitamin}} {{gyógyhatása|'''flos''' (virág): teája meghűlésnél izzasztó, vizelethajtó, köhögéscsillapító, vértisztító, enyhe hashajtó. - '''fructus''' (gyümölcs): hurut ellen izzasztó, enyhe hashajtó és vizelethajtó. - '''folium''' (levél) tea: reumás bántalmak ellen, vizelethajtó, izzasztó, lázcsillapító}} {{felhaszn|A fekete bodza virágait cukorral, citrommal és vízzel erjesztve finom, enyhén szénsavas üdítő ital kapható. - A frissen szedett virágokat palacsintatésztába mártva ki is süthető, illetve szörp is készíthető belőle. - Bogyói szederrel vagy almával vegyítve lekvár főzésére alkalmas. Leves is készíthető belőle. - A szárított virágaiból főzött teát meghűléses betegségek gyógyítására használják, mivel kiváló lázcsillapító, izzasztó és köhögéscsillapító. - A bogyókból készített bodzabor (gyümölcsborféleség) egyes vidékeken hagyományos szíverősítő. - Helyenként pálinkát is főznek belőle – mivel ez a művelet igen munkaigényes, a bodzapálinka ritka és nagyon drága. }} :Fontos tudni a gyűjtés során, hogy közeli mérgező rokona a gyalogbodza (S. ebulus), amely lágyszárú évelő, más habitusú, és virágai nem sárgásfehérek, hanem hófehérek, portokjuk pedig lila. Másik rokon faj a fürtös bodza (S. racemosa), amely kevéssé alkalmazkodóképes, virágzata sárgászöld, nem tányérszerű, bogyói korallpirosak, az ágak bélszövete nem fehér, hanem sárgásbarna. Enyhén mérgező {{ellenjav|A zöld részeket, így a virág kocsányát is el kell távolítani, mert mérgezőek! }} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/F/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Sambucus nigra|{{SUBPAGENAME}}}} 5rwsv3erx7aas2kf0gft11scs4bqh1l 0 73418 424056 423350 2022-08-21T02:42:08Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Vadgyümölcsök]] [[Kategória:Festő növények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Vaccinium myrtillus 2pl.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fekete áfonya]] [[Fájl:Bilberry.JPG|thumb|200px|jobbra|Érett fekete áfonyabogyók]] [[Fájl:Vaccinium myrtillus 30999834.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Fekete áfonya]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Vaccinium myrtillus| }} {{drog|Myrtilli fructus|Myrtilli folium }} {{népies|havasi meggy, kukajsza, kukujza, molabogyó, afinya.}} A '''fekete áfonya''' a hangafélék családjába tartozó gyümölcstermő növény. Termését és levelét a népi gyógyászat is felhasználja. :Magyarországon a Sopron környéki és Vas megyei erdőkben, kisebb állományokban fordul elő. Az erdélyi havasok jellegzetes gyümölcse. Borsó nagyságú, hamvaskék termése (Myrtilli fructus) a vadas ételek híres ízesítője. :Savanyú talajú tölgyesek és bükkösök lakója, de behúzódik az ültetett fenyvesek szélére is. A sekély, savanyú talajú erdőkben általában csoportosan-tömegesen jelenik meg. :Alacsony növésű (30–60 cm), gazdagon elágazó félcserje. A levelek tojásdadok, kihegyezettek, finoman fűrészesek, kopaszak. A gömbös, korsó alakú párta halvány zöldes-vörös, az érett bogyó gömbös, feketés-kék, hamvas. Áprilistól júniusig nyílik. Gazdagon elágazó,legyökeresedő ágai szögletesek, zöldes színűek, akár ezer négyzetméteres kolóniák is hajthatnak egyetlen tőről. A faiskolákban nemesített változata nagyobb bogyókat terem. A humuszban gazdag, savanyú kémhatású, vízzel közepesen ellátott talajt szereti. A kert félárnyékos részeinek szép dísze is lehet. {{tartalmaz|Gyümölcssavakat, cukrot, pektint, cseranyagot, vitaminokat, flavonoidokat (főleg antociánokat), arbutint, sok vasat, A, D és C vitamint tartalmaz.}} {{Gyógyhatása| Cukorbetegség, hólyaghurut, gyomorhurut, vérhas, hasmenés, bélhurut, emésztési zavarok. - A levéltea epe- és hólyagbetegségek orvossága. Emeli a vércukorszintet, így a cukorbetegeknél is alkalmazható. - Az áfonyabor fertőtlenítő hatású, vastagbélhurut és emésztési zavarok ellen szolgál. - Termése a vérhas, hasmenés, fogínygyulladás gyógyszere.}} :Érett fekete áfonya bogyók. Gyümölcse közkedvelt lekvár; gyümölcslevesek, gyümölcssaláták alapanyaga, sütemények ízesítője, tölteléke. :Az őz, nyúl, szarvas, vaddisznó elkészítésénél pikáns, közkedvelt íze miatt nélkülözhetetlen. Ezekhez az ételekhez kompót, mártás, saláta, vagy dzsem formájában tálalhatjuk. Nemcsak zamata különleges, de értékes tápanyagokat is tartalmaz. :A fekete áfonya vasat, növényi savakat és tápsót tartalmaz. Összehúzó és erjedést akadályozó hatású. Gyümölcsbornak, likőrnek, szörpnek vagy teának elkészítve is nagyon jó hatású a bélflórára, mert ellenállóvá teszi a bél nyálkahártyáját az emésztési zavarokkal, krónikus bélhuruttal, élfertőzésekkel, hasmenéssel szemben, és a szájbetegségeknél is jó szolgálatot tesz. :Az áfonyalevél a cukorbaj értékes gyógyszere. A szárított gyümölcs lázcsökkentő, hasmenés, vérhas és belső vérzés esetén ajánlható. :Torokgyulladás, fekélyes szájpenész és fogínygyulladás kezelésére a bogyók főzetét használják. :Beszámolók szerint a második világháborúban a brit pilóták az éjszakai bevetések előtt marokszám ették a fekete áfonyát, ugyanis a benne rejlő anyagok segítik a retinasejtek gyors regenerálódását. :Ma a gyógyszertárakban kivonata kapható. :A hasmenés, fogínygyulladás régről ismert gyógyszere. A levéből főzött tea epe- és hólyagbetegségek orvossága, vesetisztító. Levele cukorbajra jó, akár nyersen is. {{ellenjav|Nagyobb mennyiségben akár fájdalmas gyomorösszehúzó hatása lehet.}} <br/> '''Rokon fajok''' *[[Növények/V/Vörösáfonya|Vörösáfonya]] (Vaccinium vitis-idaea) *[[Növények/T/Tőzegáfonya|Tőzegáfonya]] (Vaccinium oxycoccus) <br/> '''Összetéveszthető''' [[Fájl:Rauschbeeren.jpg|bélyeg|balra|100px|Hamvas áfonya]] :A hamvas áfonyával (Vaccinium uliginosum), :Megjelenésében hasonlít a hamvas áfonyához, melynek azonban virágai rövid oldalhajtásokon ülnek, levelei ép szélűek, kékeszöldek. A hamvas bogyóinak gyümölcshúsa zöldes, enyhén '''mérgező'''. : {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Növények/Növények gyógyhatása/F/Fekete áfonya|Gyógyhatása]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Gyümölcsök-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Vaccinium myrtillus|{{SUBPAGENAME}}}} p1zb1yy51r6aldwc136p4x1nzxwcol5 0 73426 424059 423305 2022-08-21T02:46:13Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Festő növények]] [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Vadgyümölcsök]] [[Kategória:Mézelő növények]] [[Kategória:Fűszerek]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Closeup of blackthorn aka sloe aka prunus spinosa sweden 20050924.jpg|thumb|200px|right|Kökény]] [[Fájl:Prunus-spinosa-flowers.JPG|bélyeg|jobbra|200px|virágai]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Prunus spinosa| }} {{Drog|flores acaciae nostratism Pruni spinosae flos, Pruni spinosae fructus|}} {{népies|kökény, boronafa, koronafa, ekegúzs, kininfa, kökönye, tövisfa, zabszilva.}} :A '''kökény''' a rózsafélék családjába, azon belül a szilvafélék alcsaládjába tartozó közismert, cserje termetű növényfaj. Ez a tövises cserje a szilva egyik rokona. :Őshonos Európában közép-Skandináviáig, a Brit-szigeteken északon Skóciáig, keleten Iránig, Észak-Afrikában az Atlasz-hegységig. Hegyoldalak, erdőszélek, cserjések, napfényes erdők növénye, kb. 1500 m magasságig felhatol. :Az 1–4 m magasra is megnövő lombhullató cserje sötétszürke ágai hegyes tövisekben végződnek. Növekedése szabálytalan. Lassú növekedésű, hosszú életű. A rövid hajtások tövisben végződnek. Gyökerei messzire kúsznak, gyökér-sarjtelepeket képez. Kérge sötétszürke, később repedezik. Két virágrügy fog közre egy hajtásrügyet. Kis méretű levelei szórt állásúak, egyszerűek, elliptikusak vagy lándzsásak, szélük aprón fűrészes-csipkés, fonákjuk rendszerint molyhos. A levélnyél legfeljebb 1 cm-es. Virágai 1-1,5 cm átmérőjűek, fehérek, ötszirmúak és a lombfakadás előtt nyílnak. '''A kökény gyümölcse''' Termése apró, kékesfekete, hamvas, csonthéjas. Szeptemberben érik. Éretlen termésének húsa erősen fanyar ízű. Akkor érdemes gyűjteni a gyümölcsöt, amikor a dér már megcsípte, ekkorra megpuhul, fanyarságából veszít, és enyhén édes íze lesz. Hatóanyagai flavonoidok és procianidinek. {{Gyógyhatása|Drogja elsősorban virága (Pruni spinosae flos), továbbá termése (Pruni spinosae fructus). Hashajtó és vizelethajtó teakeverékekben található meg. - Bimbójából (Flores acaciae nostratis) vértisztító, fogyást elősegítő teát főznek. - A virágzata teaként hashajtó, a terméséből készült lekvár viszont hasfogó. - Népi gyógyászatban vérnyomáscsökkentőként is használják.}} {{felhaszn|Almával gyümölcséből mártás készíthető, amit húsokhoz és vadhúsokhoz ízesítőként egyaránt felhasználhatunk. - Mézzel, gyógyító hatású dzsem, vagy zselé készítésére használhatjuk. - Gyümölcsbor készítésére is alkalmas. (Híres a spanyolországi Navarra környékén előállított Patxaran). - Likőrt és pálinkát is készítenek belőle, ez utóbbi az egyik legdrágább pálinka. - Fogyasztják cukrozott gyümölcsként, aszalva vagy gin hozzáadásával 1-2 hónapig érlelve. - Nyersen is ehető. - Leveléből is főztek teát.}} [[Növények/K/Kökényszilva]] (Prunus domestica subsp. insititia) :Kedvelt díszcserje, több fajtája van. :Prunus spinosa ‘Plena’ – telt virágú, 2–3-asával összenőtt termésekkel, :Prunus spinosa ‘Variegata’ – fehéren erezett levelű, sárgás termésű, :Prunus spinosa ‘Purpurea’ – vörös lombú. '''Fa anyaga''' :Nagyon kemény. '''Érdekesség''' :Érdekes népi megfigyelés: a kökény virágzásakor hűvös, szeles, viharos az időjárás. {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Festő növények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Növények||Szakácskönyv||Kertészet}} {{commonskat|Prunus spinosa|{{SUBPAGENAME}}}} 2s56cs0xrk7qexdxlfethze33dg7wj4 0 73522 424053 403057 2022-08-21T02:38:46Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Ehető növények]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Fák]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Thomé Salix alba clean.jpg|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Salix alba| -}} {{népies|-}} : A '''fehér fűz''' a fűzfafélék családjába tartozó fűz nemzetség legismertebb képviselője. : 20-25 méterre megnövő, terebélyes, csaknem mindig tőtől ágas fa. Levelei lándzsásak, a fonákuk rásimuló ezüstös selyemszőrös. Porzós barkái és termős füzérvirágzatai nem díszítenek. Hazája Európa, Nyugat-Ázsia. : A fehér fűz legértékesebb, legtöbb hatóanyagot tartalmazó része a kérge, melyet felhasználás előtt megszárítanak és felaprítanak. {{tartalmaz|Fenol-glikozidokat (2-11%), elsősorban szalicint, továbbá szalicil-alkoholt, flavonoidokat és cserzőanyagokat (8-20%) tartalmaz.}} {{gyógyhatása|A [[Növények/Natúr gyógytea/Fehér fűz|fűzfatea]] már az egyiptomi birodalomban is ismert láz- és fájdalomcsillapító hatású szer volt. Az évszázadok során a herbalisták a fűzfa kérgét számtalan betegségre ajánlották (pl. hányinger csökkentésére, vízhajtóként, pattanások ellen, sőt a szexuális vágy elfojtására is). - Ma elsősorban gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és lázcsillapító tulajdonságai miatt alkalmazzák a gyógyászatban. - Vizes kivonata belsőleg reumás betegségek ill. ízületi gyulladás esetén csökkenti a fájdalmat, a fejfájást és a duzzanatot, javítja az ízületek mozgását. - A fűz vizes kivonatait külsőleg, borogatás formájában is alkalmazhatjuk fagyott testrészek, sebek, fekélyek kezelésére, de lábizzadás, ekcéma és más bőrbetegségek esetén is hatékony és menstruációs görcsöket is képes enyhíteni.}} '''Parkokba főleg fajtáit ültetik''' :- '''Bédai''' Egyenes - Erdészeti célra szelektált, egyenes törzsű klón. Magyar nemesítésű. :- '''Tristis''' - Szomorúfűz - A leggyakrabban ültetett fajta. Hosszú, sárga vesszői a földig lelógnak. Feltehetően a (Salix babylonica) és a (Salix alba Vitellina) hibridje. Egyes szerzők ezért önálló fajnak tartják (Salix x sepulcralis) néven. :- '''Vitellina''' - Termete, mint az alapfajé, de vesszői feltűnően sárgák. Kosárfonásra is alkalmas. :A kereskedelmi forgalomban vannak olyan növényi keverékek is, melyek tartalmaznak fehér fűzfa kéreg kivonatot, amit akut problémákra is lehet nagy hatékonysággal használni mint például fejfájásra. : {{ellenjav|A napi fűzfa kéreg adag nem haladhatja meg a 240 mg -ot. }} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/F/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Ehető növények-trt}} {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Salix alba|{{SUBPAGENAME}}}} sn98buj89yb1pdj8opnvsd6qvwclhd1 0 73523 424052 376161 2022-08-21T02:33:12Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Ehető növények]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:TrifoliumRepensFlowers2.jpg|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Trifolium repens| }} {{népies|lóhere }} A fehér here a hüvelyesek rendjébe és a pillangósvirágúak családjába tartozó faj. Négylevelű változata az európai kultúrkörben a szerencse egyik szimbólumának tekintett négylevelű lóhere, de viszonylag ritkán előfordul akár 5-7 levelű változat is. '''Tulajdonságai''' :Négy–hat évig élő, évelő növény. A természetes gyep egyik legelterjedtebb növénye. Kaszáló típusú réteken, nedves és üde fekvésű legelőkön mindenütt megtalálható. Szertekanyargó indáiról egy évben öt növedéket is ad. '''Változatai''' :Fő változatai a '''hollandi here''' ''(Trifolium repens var. hollandicum)'' és a '''nagylevelű fehérhere''' vagy '''lódihere''' ''(Trifolium repens var. giganteum)'' Óriáslevelű változata, a lódihere a réti csenkesszel és olasz perjével társítva vagy öntözéses legelőkön kitűnő takarmányt ad. '''Gazdasági jelentősége, termesztése''' :Öntözés nélkül és öntözve is igen eredményesen termeszthető. Jól alkalmazkodik a környezethez, még a száraz fekvésű területeken is eredményesen telepíthető. Bár az öntözést meghálálja, az öntözött gyepekben mégis inkább a lódiherének van jelentősége. Telepítéskor a keverékbe 10–15%-ot ajánlatos tenni, mert túladagolva elszaporodik, a többi növényt elnyomja. Zölden és szénának szárítva is jó takarmányt ad, de még szilázsnak is megfelel, ha perjefélékkel társítjuk. A lódihere öntözéses viszonyok közé való; így nemesített fajtája akár 40–60 t/ha zöld termést is adhat. {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Ehető növények-trt}} {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{commonskat|Trifolium repens|{{SUBPAGENAME}}}} 4spr57m2wzrc33d8aueg8j9oca8ymu3 0 73528 424054 414879 2022-08-21T02:41:21Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Mézelő növények]] [[Kategória:Fűszerek]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Sinapis alba - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-265.jpg|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Sinapis alba|}} {{népies|angol mustár vagy fehér repce}} A fehér mustár, a káposztafélék családjába tartozó növényfaj. Nyugat-Ázsiából és a mediterrán térségből származik. Több földrészen termesztik, Magyarországon is nagy területen. Magja jelentős fűszeralapanyag. :Egyéves, 50–80 cm magasra nő, levelei szórt állásúak, szárnyasan hasogatottak. Hajtásai szőrösek. Virágzata sátorozó fürt, virága sárga. Termése 3-6 magot tartalmazó becő. Magjai sárgák. '''Hatóanyagai''' : Mustárglikozidok, illóolaj, zsíros-olaj, nyálkaanyag; erukasav-tartalma kedvezőtlen jellemzője. : Magyarországon főleg a fehér mustár magját használják fel a mustárpép készítéséhez, más országokban a szareptai mustárt (Brassica juncea) is, ennek íze kissé a tormára emlékeztető. Olaját is felhasználják. : Magja nyálkaanyag tartalma miatt enyhe hashajtó hatású; ezen kívül antibakteriális, antivirális, étvágygerjesztő, szélhajtó, emésztést segítő, vízhajtó, hánytató és nyálkaoldó hatása van. : Kórokozója alig van, esetleg lisztharmat fertőzheti. Ez nem mondható el a kártevőkről. A [[földibolhán]] kívül a [[repcefénybogár]] és a [[repcedarázs]] álhernyóinak megjelenésére szinte mindig számíthatunk. {{lásd|[[Növények/F/Fekete mustár|Fekete mustár]]|[[Szakácskönyv/Mustárok|Mustárok]]|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/M/Mustár csíra|Mustár csíra]]| }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Sinapis alba|{{SUBPAGENAME}}}} nbcwkmafw91nu373b9g01wfqzp1kzj2 0 73649 424046 409756 2022-08-21T02:22:32Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Kártevőriasztók]] [[Kategória:Fűszerek]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Foeniculum vulgare.JPG|bélyeg|jobbra|200px|Édeskömény]] [[Fájl:20110917Fenchel Neulussheim1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Kép:Foeniculum vulgare MHNT.BOT.2005.0.1058.jpg|thumb|200px|right|Magja: ''Foeniculum vulgare'']] [[Fájl:Fenouil.jpg|bélyeg|jobbra|200px|Édeskömény gumók]] <br /> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Foeniculum vulgare|Foeniculum officinale)}} {{drog|Foeniculi dulcis fructus, Foeniculi amari fructus, Foeniculi herba|Foeniculi radix, Foeniculi (fructus) aetheroleum}} (Ph. Eur. 4.,. Hg. VIII.) {{népies| ánizskapor, fennel, római kömény}} <br /> : Az édeskömény a zellerfélék népes családjából a Foeniculum növénynemzetség legelterjedtebb és legismertebb tagja. A növény fűszer és gyógynövény is. A Mediterráneumból származik, és már az ókorban ismerték és használták. '''A fontosabb termesztésben álló változatok:''' : közönséges édeskömény (F. vulgare var. vulgare) : fűszer (édes) édeskömény, vagy római édeskömény (F. vulgare var. dulce) : és az olasz édeskömény, vagy gumós édeskömény (F. vulgare var. azoricum) : Évelő, ritkán kétéves növény. 30–40 centiméter hosszú, orsó alakú főgyökere kívül piszkosfehér, belül hófehér. Erősen elágazó, hengeres, finoman barázdált, kopasz, deresen kékeszöld színű szára 1–2 méter magasra nő meg. Többszörösen szárnyasan összetett levelei szórt állásúak. A levélnyél alapi része hólyagosan felfújt, kissé elálló hüvely, a felső végén a két rövid, csuklyaszerű hegy fülecskéhez hasonlít. A finoman szeldelt, ép szélű, kopasz és szétálló levélsallangok fonalasak. A 20–25 centiméter hosszú alsó levelek felépítése bonyolult; a száron felfelé haladva mérete csökken, egyre kevésbé tagoltak. : A lapos, kétszeresen összetett ernyős-virágzata legfeljebb 15 cm széles,[4] mindig a szárak végén nő; alatta gallér- vagy gallérkalevél nem fejlődik. Az öt zöld csészelevél jelentéktelen, keskeny szegéllyé redukálódott. Az öt apró, sárga sziromlevél szabadon áll, az ugyancsak öt porzó a sziromlevélszint fölé emelkedik. Termése nagyon hasonlít a kaporéhoz, de nagyobb annál. A hengeres, nem szárnyalt termés a két termőlevél összeforradásából keletkezett, alsó állású magházból fejlődik ki. Az 5–8 mm hosszú, zöldesbarna vagy zöldessárga termés két vége elkeskenyedik. A termés könnyen kettéválasztható két, laposan domború résztermésre: ezek öt-öt bordája közül a hasi oldalon levő kettő erősen kiáll. A többrétegű termésfal összenőtt a maghéjjal. A mag belső tápláló szövetében (endospermium) a csíra zsíros olajokból és aleuronszerekből táplálkozik. A közönséges édeskömény termése csípős és kissé édeskés ízű, fűszernek ez a legjobb. A római édeskömény termése a legédesebb; ez egyáltalán nem csípős. : A közönséges édeskömény legfontosabb alfaja a F. vulgare ssp. capillaceum, az ún. „hajszerű édeskömény”. '''A termesztés szempontjából fontosabb változatok:''' : F. vulgare var. vulgare – közönséges édeskömény, : F. vulgare var. dulce – római édeskömény vagy fűszer édeskömény és a : F. vulgare var. azoricum – olasz édeskömény vagy gumós édeskömény – ezt szinte kizárólag a szárgumójáért ültetik, mert termése többnyire kellemetlen ízű. : Különösen sok édeskömény termett Madeira szigetén, amikor azt a portugálok az 1420-as években birtokba vették. Tengerész Henrik expedíciójának vezetője, João Gonçalves Zarco erről a növényről nevezte el azt az öblöt, ahol a sziget későbbi fővárosát megalapították, mert az édeskömény főzetével kúrálta krónikus szembaját. : Napjainkban a világ valamennyi mérsékelt, illetve meleg éghajlatú vidékén termesztik – a legtöbbet Franciaországban és Bulgáriában, Magyarországon mintegy 1500 hektáron, elsősorban a közönséges édesköményt. : Melegigényes növény, és az elmúlt évezredekben elég jól alkalmazkodott a kontinentális éghajlathoz is. Magjai 6-7 °C-on kezdenek csírázni, de 18-20 °C az optimális. Virágzás és terméskötés idején 25 °C körüli hőmérsékletet igényel. Közepesen fagyérzékeny: a −8-10 °C-os hideget a közönséges édeskömény tövei még hó nélkül is jól átvészelik, az ennél hidegebbet csak hótakaró alatt. A római édeskömény kevésbé fagytűrő. : Fényigényes, mert gyenge fényben, árnyékban virágzata alig fejlődik; megeshet, hogy a virágok magkötés nélkül hervadnak el. Félárnyékban, illetve szórt fényben mindenképp kevesebb magot hoz, mint a napon. Főzeléknek való változata az olasz édeskömény, valamivel kevesebb fénnyel is beéri. : Vízigénye erősen változó: a csírázástól a virágzás kezdetéig, tehát az intenzív növekedési szakaszban sok vizet igényel – virágzáskor viszont a sok csapadék rontja a maghozamot, és később sincs szüksége sok vízre. Különösen az első évben érdemes öntözni, utána mélyre hatoló gyökérzete már ellátja vízzel. : A legeredményesebben közép-kötött talajon termeszthető, de szinte bármin megél. A kötöttebb talajokat jobban szereti, mint a lazákat, de csak akkor, ha jó a vízgazdálkodásuk. Pangó vizes, nyirkos, hideg talajokon kipusztul. : Bár zöld tömeget fejleszt, ehhez csak közepes mennyiségű tápanyagra van szüksége. A frissen trágyázott területeken gyökerei elrothadhatnak. A túl sok nitrogén gátolja a magkötődést és csökkenti a télállóságot. Kiemelkedően sok foszforra van szüksége. : A termésekben a 2–5% illóolajon kívül 12-18% zsíros-olaj, 18-20% fehérje van. Az illóolaj fő komponense az édes transzanetol (50–70%) és a kesernyés, kámforos ízű alfa-fenkon (< 50%). Tartalmaz szafrolt és van benne egy kevés metilkavikol is. A római édesköményben 10–30%-kal több az anetol, mint a közönséges édesköményben. Illatát az ánizs-aldehid adja, ami miatt igen hasonlít az ánizséhoz. : Egyes indiai fajták illóolaj-összetétele jellegzetes, mert nem tartalmaznak anetolt. Nemcsak a termésben van illóolaj, hanem az egész növényben: a gyökérben 0,6%, a szárban és a levélben 1–1,5%. {{tartalmaz|A termésekben a 2–5% illóolajon kívül 12-18% zsíros-olaj, 18-20% fehérje van. Az illóolaj fő komponense az édes transzanetol (50–70%) és a kesernyés, kámforos ízű alfa-fenkon (< 50%). Tartalmaz szafrolt és van benne egy kevés metilkavikol is. A római édesköményben 10–30%-kal több az anetol, mint a közönséges édesköményben. Illatát az ánizs-aldehid adja, ami miatt igen hasonlít az ánizséhoz. Egyes indiai fajták illóolaj-összetétele jellegzetes, mert nem tartalmaznak anetolt. Nemcsak a termésben van illóolaj, hanem az egész növényben: a gyökérben 0,6%, a szárban és a levélben 1–1,5%. }} {{gyógyhatása| Étvágyjavító, szélhajtó, görcsoldó, tejszaporító hatású. - Egyik legjobb erjedés- és puffadásgátló gyógynövényünk. - Gyakran adják együtt hashajtó drogokkal, hogy kivédje vagy enyhítse a hashajtó által okozott görcsöket. - Felhasználható még késő, rendszertelen menstruáció kezelésére is. - Aktiválja a női hormonokat, és ezzel enyhítheti a klimax tüneteit. - Jobb hatást érhetünk el, ha az édesköményt cickafarkkal és komlóval kombináljuk. - A késő menstruációnál 10 nappal annak ideje előtt kezdjük inni az édeskömény teáját, és utána rendszeresen, minden nap fogyasszuk azt.}} {{felhaszn|Ánizsillatú magvait, tésztákba keverve, vagy péksütemények készítéséhez használják. [[Szakácskönyv/Diéta/Natúr_gyógytea#Édeskömény|Teája]] szélhajtó hatású, de alkalmazzák még megfázás, köhögés, hörghurut kezelésére is. - Gumóját tárolni csak egészben szabad, mert még így is gyorsan csökken az illóolaj-tartalma. - Íze és illata az ánizsmaghoz hasonlít. - Magjait levesekbe és halételekbe főzik, a gumóját lereszelik, és a káposztasalátához adják. - A római édeskömény termése a fehér üröm és az ánizs mellett az abszint fő ízesítő anyaga.}} <br /> {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Növények/Növények gyógyhatása/E/{{SUBPAGENAME}}|Gyógyhatása]]|| | | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Gyógyhatás-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Foeniculum vulgare|{{SUBPAGENAME}}}} asyod9wecr8kmm7v5qa09wmuqor1jwf 0 73650 424047 402623 2022-08-21T02:24:12Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Fák]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:Joncret AR1aJPG.jpg|thumb|200px|right|habitusa]] [[Fájl:(MHNT) Crataegus monogyna - Fruits.jpg|bélyeg|jobbra|200px|termése]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Crataegus monogyna|Crataegus oxyacantha subsp. monogyna }} {{népies|-}} :Az '''egybibés galagonya''' a rózsavirágúak rendjébe, ezen belül a rózsafélék családjába tartozó faj. Botanikai neve "Crataegus" a görög "szilárd" szóból származik. Honos Európában, Mediterráneumban, Kaukázusban, Ny-Ázsiában. Az egész országban, tölgyes, tölgyelegyes erdőkben, cserjésekben gyakori. Az egybibés galagonya különböző lomberdőkben (ritkábban fenyvesekben), erdőszéleken, cserjésekben, füves lejtőkön, napos legelőkön az 1500 méter magasságig gyakori; közepesen száraz vagy üde, meleg agyag-, vályog- vagy homoktalajokon nő. A galagonyabokrok akár 500 évig is élhetnek. {{haszn-rész|virágzó hajtása és termése}} :A cseregalagonyával együtt piros almácska áltermésük is gyűjthető. Áprilistól május végéig virágoznak. :Az ágvégeket virágzás kezdetén gyűjtik és szellős helyen szárítják (beszáradás 4:1), a terméseket augusztustól gyűjtik (beszáradás 3:1). {{gyógyhatása|Fiatal levelét nyersen salátába, virágait borok és likőrök ízesítéséhez használhatjuk fel. Gyümölcséből zselét, lekvárt főzhetünk, de nyersen is fogyasztható. Bort is készíthetünk belőle. A szív oxigénellátását javítja, ezért mindenféle szívbetegség esetén javallott. Hatóanyaga hasonlít a sárga gyűszűvirágéra, de káros mellékhatásai nincsenek. Gyógyteát friss hajtásaiból, leveleiből vagy terméséből készíthetünk. }} : {{ellenjav|}} <br/> {{lásd|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/E/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Crataegus monogyna|{{SUBPAGENAME}}}} lu4hp2nc0we84w2qodw0f3jqrj6t7js 0 73657 424050 366537 2022-08-21T02:27:05Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:Fireweed on the Klondike Highway, British Columbia 6.jpg|thumb|200px|right|]] [[Fájl:Fireweed Epilobium angustifolium one flower close.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Chamaenerion angustifolium |Epilobium angustifolium }} {{drog|Chamaenerionis folium| }} {{népies|Erdei füzike, keskenylevelű vagy, kisvirágú füzike, csővirits (székelyföldi nevén: málnavész-virág) }} Az erdei deréce a mirtuszvirágúak rendjébe és a ligetszépefélék családjába tartozó faj. Erdei tisztásokon, erdőszéleken, tarvágásokon. Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában fordul elő. Évelő, 2 m magasra is megnő. :Virágai a legtöbb füzikefaj sugaras szimmetriájú virágával szemben kissé kétoldali részarányos. Ebben hasonlít rá a [[Növények/V/Vízparti deréce|vízparti deréce]] ''(Epilobium dodonaei)'', ezért ezt a két fajt korábban önálló nemzetségbe sorolták ''(Chamaenerion)''. :A nagy, bíborvörös virágok hosszú, kúp alakú, laza fürtökben állnak az alul vöröses száron. Bibéi négykaréjúak. A virágzás idején, a sok erdei deréce tűzpiros foltokat képez. A levelek 1–3 cm szélesek, a fűzfáéhoz hasonlítanak, váltakozó állásúak, szélük visszahajló, fonákjuk kékeszöld színű. A növények magassága 60–150 cm :Mészkerülő erdők tisztásain, dombvidékeinken, erdővágásokban, erdőszéleken, tarvágásokon, szurdokvölgyekben, patakok mentén, de még gyomos parlagokon is helyenként tömegesen fordul elő. Virágzás júniustól augusztusig. Leveleit virágzás előtt gyűjtik. Árnyékon vagy mesterségesen, 400 C-on szárítják (beszáradás 7-8:1). {{tartalmaz| 12-15% cserzőanyag (gallotannin és catechotannin), flavonoidok, anthocyaninok, triterpén szaponinok (ursolsav, oleanolsav, crategolsav), nyálka-poliszaharidok.}} {{gyógyhatása|A népi gyógyászatban gyomor-, bél- és húgyúti gyulladások kezelésére használják. Maria Trebennek köszönhetően a prosztata megbetegedések kedvelt gyógyhatású készítményévé vált, azóta a "férfiteákban" is megtalálható. Baktériumölő hatású (antibakteriális), szájöblögetésre aftás szájnyálkahártya megbetegedések esetén, de élvezeti teaként is használják.}} :A virágzó növény kiváló mézelő. {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/E/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/Füzike|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/E/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Chamaenerion angustifolium |{{SUBPAGENAME}}}} 146odaqjslfeqeu2aooalz0jm3bq8gx 0 73765 424058 385902 2022-08-21T02:43:31Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Kártevőriasztók]] [[Kategória:Fűszerek]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Coriandrum sativum - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-193.jpg|thumb|200px|right|]] [[Fájl:Starr 080731-9548 Coriandrum sativum.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:A scene of Coriander leaves.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Coriandrum sativum|-}} {{drog|magja:Coriandri fructus |illóolaja:Coriandri aetheroleum }} {{Népies|belénd, beléndfű, bolhafű, bors, cigány-petrezselyem, csimázillatúfű, kertibors, kerti koriander, sobrabori, sobraborifű, vetési koriander kínaipetrezselyem, koriandrom, koriandromfa, pakilintsfű, temondádfű, zergefű.}} A koriander a zellerfélék családjába tartozó növényfaj. Az egész növényt és fűszerként használt magját egyaránt szokás koriander néven nevezni. Ősidők óta használt fűszer, mely a Földközi-tenger vidékéről származik. '''Elnevezése''' :A Coriandrum elnevezés valószínűleg a görög „korisz” (poloska) szóból ered, ami a friss hajtás poloskaszagára utal. :Egyéves, lágy szárú növény. Szára felálló, elágazó, kedvező környezeti körülmények között 1,5 m magasra is nőhet. Levelei a fejlődés során változnak, kezdetben a tőlevélrózsa hosszú nyelű, kerekded levelekből áll, a szár közepén nyeles, szárnyasan szeldelt levelek vannak, míg a hajtás felső részén ülő, sallangos levelek. Virágzata összetett ernyő, a virágok lilás színűek. A termés barnássárga, kemény, 2 résztermésből összeforrt ikerkaszat, melyek erőhatásra szétválnak, bordázottak.[2] :Levele könnyen összetéveszthető a petrezselyemmel, de íze jellegzetesen aromás. {{tartalmaz|A termés illóolajat, cukrot, fehérjét, A-, és C-vitamint tartalmaz. Az illóolaj összetétele a hajtásban az érés során módosul (a linalool mennyisége megnő), míg a termésben a linalool mindig túlsúlyban van a többi alkotóhoz képest.}} '''Változatok''' [[marokkói koriander]]: C. sativum var. vulgare – 3-6 mm (nagy) ikerkaszatterméssel. Ezt többnyire trópusi-szubtrópusi országokban termesztik; [[]] C. sativum var. microcarpum – 1,5-3 mm-es terméssel (mérsékelt éghajlaton termesztik). {{felhaszn|levelek, magok}} :Sültek, húspácok, káposzta ételek, szószok, marinádok, sonkapác, kolbászok, sült húsok, likőrök készítésénél, uborka, paprika eltevésénél a magot egészben vagy porrá törve használhatjuk. Süteményeket, likőröket, gint, sört is ízesítenek vele (a cukrozott magokkal az ánizs helyettesíthető.) :A korianderlevél közel-keleti, ázsiai konyha kedvelt fűszere, de ma már hazánkban is többfelé termesztik. Levesekhez, salátákhoz, mártásokhoz mindig frissen használjuk, de ne főzzük bele az ételbe, hanem csak a főzés végén szórjuk rá. Vizes papírba göngyölve a hűtőben néhány napig friss marad. {{Gyógyhatása| :A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben az illóolaja (Coriandri aetheroleum) és a termése (Coriandri fructus) szerepel drogként. :A termés felfúvódást szüntető, szélhajtó, emésztést javító hatású. :Illóolaja élelmiszeripari és kozmetikai alapanyag.}} : {{ellenjav| Terhesség alatt használata ellenjavallott mert vetéléshez vezethet. A megfoganás esélyeit csökkenti, kisbabát tervezőknek nem ajánlott. Terhesség és szoptatás ideje alatt, csak orvosi javaslatra fogyasztható. }} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/Koriander-mag|Gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]|}} :: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Coriandrum sativum|{{SUBPAGENAME}}}} 1hmrdyemy7jiq60m5j38zzz1ma3nofs 0 73779 424062 423268 2022-08-21T02:49:44Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyümölcsök]] [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Festő növények]] [[Kategória:Gyógynövények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Fájl:Ripening rowan cropped.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Rosales - Sorbus aucuparia - 3.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Sorbus aucuparia| }} {{drog|''Sorbi aucupariae fructus'', ''Sorbi folium'', | ''Sorbi flos''}} {{népies|berkenye}} : A madárberkenye a rózsafélék családjába tartozó növényfaj. Honos Európában, Ny-Ázsiában, Kaukázusban. A Mátrában megtalálhatóak állományai. Cserje vagy fa, eléri a 15 m magasságot. Nálunk dísz- és sorfa, ehető változatának gyümölcse megfőzve fogyasztható. : A dombvidékektől a havasokig megtalálható, egész Európában elterjedt, a nyirkos, savanyú erdőket kedveli, de városokban díszfaként is ültetik. A 15 m magas fának karcsú koronája, és felfelé törő ágrendszere van. Kérge szürkés, sima, levelei sötétzöldek, páratlanul szárnyaltak, a levélkék ferde vállúak, erősen fogazottak. Virágai lapos bogernyőben nyílnak, melyből kerek termései, élénkvörös színre érnek be. {{Gyógyhatása| termés enyhe hashajtó ''(laxans)'' (nagyobb mennyiségben hasmenést okoz), vizelethajtó ''(diureticum)'', menstruációt megindító ''(emmenagogum)'', összehúzó hatású ''(adstringens)'', levél élvezeti teapótló, virág enyhe vizelet- és hashajtó ''(laxans)''. - Vesekőképződés és húgyúti betegségek ellen javallják. - Friss gyümölcsét vitaminpótlásra fogyasztják. - Cukorpótlóként is alkalmazzák.}} {{felhaszn| A dércsípte érett bogyókat gyűjtik, száraz, napos helyen aszalják. Lekvár, zselé készítésére, süteményekbe, húsételek, vadhúsok mellé mártás, és borkészítésre.}} :A nagy termésekkel bíró ''Sorbus aucuparia var. edulis'' termése ehető, ezért termesztik is. :A madárberkenye egyszerűen gondozható, jó várostűrő fa. Ültetési helyéül tűző napos, világos és félárnyékos helyet egyaránt választhatunk. :Talajok közül leginkább a jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag, mérsékelten nedves talajokat kedveli. Utóbbit, a szárazabb, meleg nyári időszakokban öntözéssel biztosíthatjuk. :Metszeni nem szükséges, elég, ha a beteg és elöregedett hajtásokat vágjuk le. :Kártevők közül időnként károsíthatják a [[Kertészet/Rovarok/Atkák|gubacsatkák]] és a [[Kertészet/Tünethatározó/Levéltetvek|levéltetvek]], valamint előfordul a tűzelhalás is. :Szaporítani zölddugvánnyal és magról is lehet.: {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/M/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/Berkenye|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/M/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} :: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Sorbus aucuparia|{{SUBPAGENAME}}}} mpuvykm0ve0lhbhnsqunuje6tcejhca 0 74145 424072 382264 2022-08-21T02:56:39Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Mérgező növények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{gyógynövény-abc}}</div> [[Fájl:Achillea millefolium habito.jpg|thumb|right|200px|A Közönséges cickafark virágzáskor]] [[Fájl:20150722Achillea millefolium1.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Achillea millefolium| }} {{drog|levél: Millefolii folium virág: Millefolii flos(Achilleae anthodium)|Achilleae aetheroleum}} (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.) (Ph. Hg. VII.) {{népies|Orvosi cickafark, cickóró, cickafarkkóró, egérfarkfű, ezerlevelű-fű, patikai ezerlevelű-fű, pulykafű, cickafarkkóró.}} A közönséges cickafark az őszirózsafélék családjába tartozó növényfaj, a cickafark nemzetség legismertebb tagja. Európa és Ázsia rétjein, legelőin, útjai mentén tömegesen fordul elő. '''Jellemzői''' :Évelő növény, szára 20–80 cm-re nő meg. Levelei lándzsásak vagy szálas lándzsásak, 2-3-szorosan szárnyasan összetettek, oldalukon akár 50 levélke is kialakulhat. Virágai sugárvirágok, melyek 4–9 mm széles sátorozó bugákat alkotnak, a fészkek 4-6, fehér vagy rózsaszín sugárvirágból állnak. Termései 2 mm hosszú kaszattermések. A növény minden része kellemes illatot áraszt.[1] Rovar és önmegporzású elterjedését a szél és a hangyák is segítik. Változatos formavilágú faj. A dombvidéktől egészen a havasok aljáig gazdag réteken, legelőkön, szántóföldeken, talajrepedésekben, erdőkben és útszegélyeken előfordul. '''Alfajok''' :- A. millefolium subsp. alpestris (Wimm. & Grab.) Gremli, :- A. millefolium subsp. chitralensis Hub.-Mor., :- A. millefolium subsp. collina (Becker ex Rchb. f.) Oborný[4] (syn. A. collina) :- A. millefolium subsp. ceretanica (Sennen) :- A. millefolium subsp. millefolium, :- A. millefolium subsp. millefolium var. purpurea (cv. Kelvayi) – piros cickafark, :- A. millefolium subsp. pallidotegula B. Boivin, :- A. millefolium subsp. stricta (Schleich. ex Heimerl) Hyl., :- A. millefolium subsp. sudetica (Opiz) Oborný – szudétai cickafark. '''Felhasználása''' :A teljes növényzet (fű) ''(Millefolii herba)'' :Virágzata ''(Millefolii flos)'' :Levélzet ''(Millefolii folium)'' :Illóolaj ''(Achilleae aetheroleum)'' :A közönséges cickafarkot elsősorban gyógynövényként ismerik, de a levele komposztálásra is használható, pontosabban a komposztálandó növények bomlásának a folyamatát gyorsítja meg. A köztudatban és a kereskedelmi forgalomban a teljes növényzet, vagyis a cickafarkfű van jelen. Gyógynövényként csak a fehér virágzatúakat használják. Ezt elsősorban gyógyteaként fogyasztják, de külsőleg borogatásra is használható. Fürdővízhez adagolva is kifejti gyógyhatását. Készítenek belőle illóolajat (kékolaj) vagy krémeket, kenőcsöket. A vegetáció megindulásakor az egész fiatal, világoszöld hajtásokat gyűjtik, hiszen ezek képezik a legjobb minőségű alapanyagot, de később a levelei zsengébb hajtásait is lehet hasznosítani. {{tartalmaz|Több száz vegyületet azonosítottak a növényben. Ezek között van kék színű proazulént tartalmazó illóolaj, achillein glukoalkaloid, keserűanyag, cseranyag, aconitsav, konitsav, aszparagin, glikozidok, zsírosolaj, gyanta, szénhidrát, vas, kén, nátrium, kálium, magnézium, mész.}} {{Gyógyhatása|A növénynek gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő, görcsoldó, emésztést javító, vérzéscsillapító és köhögéscsillapító hatást tulajdonítanak. A cickafark különböző gyógyszeres kezelések hatását erősítheti például: fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés, vérzékenység, emésztőrendszeri zavarok. Tüdőbetegségek, torokgyulladás, tuberkulózis, légcső, gyomor és bélhurut, magas láz, epehajtás, vese- és hólyaggyulladás, epe-, vese-, gyomor- és bélgörcs, étvágytalanság, gyomor- és bélfekély, női betegségek, menstruációs görcs vagy erős vérzés, különböző vérzések, esetleg prosztatabántalmak, visszértágulat, vérszegénység, valamint magas vérnyomás esetén. - '''Külsőleg:''' nehezen gyógyuló sebek, fekélyek, ekcéma, aranyér, fogíny- és váladékozással, könnyezéssel járó szembántalmak, szemgyulladás, valamint hüvelyöblítés esetén alkalmazzák.}} {{Ellenjav| Az allergiásoknál a növény érintése is reakciót válthat ki, a tea fogyasztása viszketeg, gyulladásos bőrelváltozást okozhat. - Az erre érzékenyek semmilyen formában sem alkalmazhatják. - Nagy mennyiségben fogyasztása nem javasolt, mert nyomokban tujont (neurotoxikus terpén keton) tartalmaz, mely fényérzékenységet okoz.}} {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Növények gyógyhatása/K/Közönséges cickafark|Gyógyhatása]]| | | | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Achillea millefolium|{{SUBPAGENAME}}}} rokqennbp49xgjmmr2b4zefvzbjpxhi 0 74561 424065 416627 2022-08-21T02:51:35Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Ehető növények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Viburnum 01.JPG|thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Viburnum opulus A.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin2|Viburnum opulus|Viburnum opulus var. roseum}} {{népies|gána, kálenka, kalina, kalinafa, kalinka, kánya, kányafa, veres kánya.}} :A '''kányabangita''' a mácsonyavirágúak rendjébe, ezen belül a pézsmaboglárfélék családjába tartozó faj. Kertekben termesztett változata a labdarózsa (Viburnum opulus var. roseum). :A kányabangita csaknem egész Európában megtalálható. Ázsia mérsékelt övi részein, a Kaukázustól Japánig fordul elő. Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban is őshonos. :Felálló szárú, gyors növekedésű, 2-5 méter magasra megnövő cserje vagy kis fa. Sekélyen gyökerezik, számos gyökérsarjat növeszt. Kérge sárgásszürke, hosszanti irányban repedezett. :Átellenesen álló, hosszú nyelű levelei a juharéhoz hasonló széles tojásdadok, 3 (ritkábban 5) karéjjal. A levelek válla lekerekített vagy gyengén szíves, széle egyenlőtlenül fogazott. Felül simák, kopaszak, világoszöldek, a fonákjuk szürkészöld, pelyhesen szőrös. :Az 5 pártacimpájú virágok laza, gazdagon ágas, végálló lapos bogernyőben nyílnak. A sárgás árnyalatú, apró, termős virágokat nagy (2,5 centiméteres) mutatós, hófehér meddő virágok veszik körül. A termős virágok sajátos illata vonzza a legyeket. :Termése borsónyi, gömb alakú, üvegesen fénylő piros, húsos, csonthéjas. :A kányabangita nyirkos, meszes, humuszos talajon nő, árnyékos helyen, cserjésekben, ártéri és ligeterdőkben, olykor tölgyesekben. A síkságoktól az Alpokig, 1400 méter magasságig megtalálható. :Május–június között virágzik; legyek porozzák be. Termése a beporzás után gyorsan kifejlődik; gyakran egy időben láthatók ágain virágok és érett termések. A termés nyersen élvezhetetlen ízű, olyannyira, hogy amíg találnak mást, még a madarak is elkerülik — télen azonban, amikor nagy a hó és a hideg, a csonttollúak és a fenyőrigók mindet lecsipegetik. {{ellenjav|-}} <br /> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]| | | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br /> </div></div> {{Ehető növények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Viburnum opulus|{{SUBPAGENAME}}}} sc4kv5cbduiki1x13bo477qdq41c8jc 0 75052 424069 364600 2022-08-21T02:55:00Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Fűszerek‏‎]] [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Borage-flower-hr.jpg |thumb|200px|right|]] [[Fájl:Borretsch 01-smy.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Borago officinalis| }} {{drog|Boraginis herba, Boraginis flos,|Boraginis semen, Boraginis oleum}} {{népies|borrágó, borrach, borvirág, báránynyelv, hegyes útifű, kerti ökörnyelv, pirítófű, ürömfű, ökörnyelv, tetűvirág.}} A borágó a borágófélék családjába tartozó fűszernövény; a magyar népnyelv uborkaszagú fűnek is nevezi. Afrikában, Kis-Ázsiában és Dél-Európában őshonos. : Nálunk meleg, napfényes területeken termeszthető egyéves növény. Vetésideje április eleje, júniusban, júliusban virágzik. : A leveles hajtásokat virágzáskor gyűjtik és árnyékban szárítják (beszáradás 5:1). A termést (magot) viaszéréskor gyűjtik. '''Hatóanyag''' : Kitűnő tulajdonságai főleg kalcium- kálium- és egyéb ásványi só-tartalmának köszönhetők. A herbában nyálka-poligalakturonan, szaponin, kb. 3% cserzőanyag, nyomokban illóolaj, a termésben linolensavban gazdag zsíros olaj. Flavonoidokat, alkaloidokat és némi illóolajat tartalmaz. {{Gyógyhatása|Magjában sok a gamma-linolénsav: ez az értékes zsírsav csökkenti a vér zsír- és koleszterin-szintjét, gyógyszerek alkotórésze. Népgyógyászati tapasztalatok szerint enyhe nyugtató, lehangoltságot oldó, a makkocskából nyert olaj érelmeszesedés megelőzésére használható, gyógyszerkészítmény formájában adagolva. - A borágó leveleinek forrázata serkenti a stresszre reagáló mellékvesék működését, tehát alkalmazható például pánikbetegség esetén szorongás oldására. - Teának főzve jó vizelethajtó; főleg vese- és hólyagbántalmak esetén ajánlott.}} :- Virágát fűszerként salátákba, köretek és sütemények díszítésére használják, akár szárítva is. :- Borogatásként: Gyulladt bőrfelületre, toroköblítésre, naponta többször alkalmazható. :- Borágó olaj: A gyulladt és száraz bőr ápolására alkalmas. :- A herba uborkakonzerváló. : {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Fűszerek-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Borago officinalis|{{SUBPAGENAME}}}} gmfg1dwdvwp7d566h56hrgobflnggsg 0 80354 424055 366028 2022-08-21T02:41:45Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|| -}} {{népies|-}} {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/F/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[NövényekNövények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/G/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} mqwyx4z7v24pj7886pk2vztuovqdpnp 0 80379 424049 364613 2022-08-21T02:26:28Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} {{haszn-rész|}} {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/E/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/E/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} kvnfp6a4t7no0obfnso3dri0j3a7ntw 0 80399 424061 383750 2022-08-21T02:49:19Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Fák]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br/> [[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||-}} {{népies|-}} <br/> : : <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/A/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/A/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]]| }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} ctl13fdltitjz7y65kjv3vts4aoyxox 0 80431 424043 366038 2022-08-21T02:14:49Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} <br /> [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin||}} {{népies|-}} {{haszn-rész|}} {{gyógyhatása|}} : {{ellenjav|}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/B/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/B/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} k20oma2fjjldsekh0lrvw9dsj1x8v9z 0 80586 424070 381697 2022-08-21T02:55:24Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Festő növények]] [[Kategória:Mézelő növények]] [[Kategória:Fűszerek]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Calendula January 2008-1 filtered.jpg |thumb|200px|right|Körömvirág]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Calendula officinalis|}} {{drog| Calendulae flos cum calycibus (fészkes virágzatok)| Calendulae flos sine calycibus (nyelves virágok)}} {{népies|}} A körömvirág a fészkesvirágzatúak rendjébe és az őszirózsafélék családjába tartozó nemzetség. Nevét onnan kapta, hogy magva a köröm hajlott ívéhez hasonlít. Botanikai neve (Calendula) arra utal, hogy több hónapon (canlendis) keresztül virágzik egyfolytában. Virágzatának jellegzetes sárga színét a karotinoidok adják. Már az ókor óta ismert és használt gyógynövény. {{tartalmaz|karotin, glikozida, keserű anyag, kevés illóolaj és színanyag}} {{gyógyhatása| Forrázatát gyomor és bélfekély ellen; - vérkeringés javító, vértisztító és gyulladáscsökkentő, alkalmazható epehólyag-gyulladás ellen, görcsoldó és fertőtlenítőszer, de gyomor- és hólyaghurut kezelésére használják - Külsőleg: nehezen gyógyuló sebek, fekélyek borogatására használják. Visszérgyulladás, felfekvés, lábszárfekély, nyálkahártya gyulladások, ekcémák, sebek, egyéb bőrproblémák, méhcsípések esetén. - Hatékony a szem- és a bőrfertőzések esetében is. - Tinktúra formájában a pattanásos arcbőr ápolására, bőrkiütések és napégés okozta fájdalmak enyhítésére, sebgyógyításra, fertőtlenítésre, zúzódások kezelésére is alkalmazzák.}} : {{ellenjav|-}} <br/> {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|Mit-mihez]]|[[Szakácskönyv/Diéta/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/K/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] }} :: '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Calendula officinalis|{{SUBPAGENAME}}}} sy8ai261zk95zkoy9of6jw7mmonl8pn 10 81707 424074 411583 2022-08-21T03:19:45Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki {{Navbox |név = Vírusbetegség-trt |cím = Vírusbetegség-trt |állapot = collapsed |felül = Kereshető szavak és kifejezések |csoport1 = [[Kertészet/Tünethatározó/Vírusos betegségek|{{gomb2|Vírusos betegségek}}]] |lista1 = [[Kertészet/Tünethatározó/Alfalfa mosaic vírus|Alfalfa mosaic virus]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Alma áglaposodás|Alma áglaposodás]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Alma apró gyümölcsösség|Alma apró gyümölcsösség]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Alma csíkos mozaik|Alma csíkos mozaik]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Alma csillagos gyümölcsrepedezettség|Alma csillagos gyümölcsrepedezettség]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Alma fapuhulás|Alma fapuhulás]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Alma gyümölcshéj parásodás|Alma gyümölcshéj parásodás]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Alma gyűrűs foltosság|Alma gyűrűs foltosság]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Alma kéreghasadás|Alma kéreghasadás]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Alma mozaik|Alma Tulare-i mozaik]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Alma rozettásodás|Alma rozettásodás]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Alma törpegyümölcsűség|Alma törpegyümölcsűség]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Alma vírusos klorózis|Alma vírusos klorózis]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Alma vírusos söprűsödése|Alma vírusos söprűsödése]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Alma zöld foltosság|Alma zöld foltosság]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Alma zöld gyűrűs foltosság|Alma zöld gyűrűs foltosság]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Alma zöld-gyűrűsség|Alma zöld-gyűrűsség]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Almamozaik|Almamozaik]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Birs fekete gyűrűs foltosság|Birs fekete gyűrűs foltosság]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Birs kéregnekrózis|Birs kéregnekrózis]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Birs sárgafoltosság|Birs sárgafoltosság]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Birs satnyulás|Birs satnyulás]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Birs vírusos kövecsesedés|Birs vírusos kövecsesedés]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Birsmozaik|Birsmozaik]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Burgonya A-vírus|Burgonya A-vírus]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Burgonya gumó orsósodás|Burgonya gumó orsósodás]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Burgonya levélsodródás vírus|Burgonya levélsodródás vírus]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Burgonya M-vírus|Burgonya M-vírus]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Burgonya S-vírus|Burgonya S-vírus]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Burgonya X-vírus|Burgonya X-vírus]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Burgonya Y-vírus|Burgonya Y-vírus]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye albinizmus|Cseresznye albinizmus]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye apró gyümölcsösség|Cseresznye apró gyümölcsösség]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye Dixie rozsdafoltossága|Cseresznye Dixie rozsdafoltossága]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye durva-kérgűség|Cseresznye durva-kérgűség]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye enyhe ráncos mozaik|Cseresznye enyhe ráncos mozaik]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye érdeslevelűség|Cseresznye érdeslevelűség]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye és meggy klorotikus gyűrűsfoltossága|Cseresznye és meggy klorotikus gyűrűsfoltossága]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye fehér foltosság|Cseresznye fehér foltosság]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye fekete kéregüszkösödés|Cseresznye fekete kéregüszkösödés]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye gyűrűs foltosság|Cseresznye gyűrűs foltosság]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye gyűrűs mozaik|Cseresznye gyűrűs mozaik]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye kéreghólyagosodás|Cseresznye kéreghólyagosodás]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye klorotikus csíkozottság|Cseresznye klorotikus csíkozottság]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye levélcsavarodás|Cseresznye levélcsavarodás]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye levélcsipkézettség|Cseresznye levélcsipkézettség]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye levélsodródása|Cseresznye levélsodródása]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye levélszakadozottság|Cseresznye levélszakadozottság]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye levéltarkulás|Cseresznye levéltarkulás]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye magyarországi érdeslevelűsége|Cseresznye magyarországi érdeslevelűsége]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye nekrotikus gyűrűs foltosság|Cseresznye nekrotikus gyűrűs foltosság]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye nekrotikus rozsdafoltosság|Cseresznye nekrotikus rozsdafoltosság]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye nekrotikus vonalmintázat|Cseresznye nekrotikus vonalmintázat]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye nyugati X betegség|Cseresznye nyugati X betegség]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye nyugati X hervadás|Cseresznye nyugati X hervadás]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye Pfeffingen-i betegség|Cseresznye Pfeffingen-i betegség]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye ráncos mozaik|Cseresznye ráncos mozaik]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye rozsdafoltosság|Cseresznye rozsdafoltosság]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye sárga levélfoltosság|Cseresznye "pintó" sárga levélfoltosság]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye szarvasbőrűség|Cseresznye szarvasbőrűség]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye vírusbetegsége|Cseresznye "mora" vírusbetegsége]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye vírusos levélfoltosodás|Cseresznye (Lambert fajta) vírusos levélfoltosodás]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye vírusos megkeseredés|Cseresznye vírusos megkeseredés]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye vírusos sárga porbevonat|Cseresznye vírusos sárga porbevonat]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Cseresznye X betegség|Cseresznye X betegség]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Dinnye károsítói|Dinnye károsítói]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Kajszi aranyhálózat|Kajszi aranyhálózat]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Kajszi csíkos mozaik|Kajszi csíkos mozaik]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Kajszi csillagfoltosság|Kajszi csillagfoltosság]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Kajszi foltosság|Kajszi foltosság]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Kajszi gyűrűs himlő|Kajszi gyűrűs himlő]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Kajszi himlő|Kajszi himlő]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Kajszi mozaik|Kajszi mozaik]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Kajszi vírusos hervadás|Kajszi vírusos hervadás]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Kajszi vírusos mézgásodás|Kajszi vírusos mézgásodás]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Körte érsárgulás|Körte érsárgulás]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Körte fekete gyűrűs foltosság|Körte fekete gyűrűs foltosság]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Körte fűzlevelűség|Körte fűzlevelűség]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Körte gyűrűs mozaik|Körte gyűrűs mozaik]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Körte kéregnekrózis|Körte kéregnekrózis]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Körte sárgafoltosság|Körte sárgafoltosság]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Körte satnyulás|Körte satnyulás]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Körte vírusos kövecsesedés|Körte vírusos kövecsesedés]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Körte vörös-foltosság|Körte vörös-foltosság]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Körtemozaik|Körtemozaik]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Mandula csíkos mozaik|Mandula csíkos mozaik]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Mandula kalikó|Mandula kalikó]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Mandula rügyvész|Mandula rügyvész]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Meggy nekrotikus gyűrűs-foltosság|Meggy nekrotikus gyűrűs-foltosság]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Meggy nyugati X apró-gyümölcsűség|Meggy nyugati X apró-gyümölcsűség]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Meggy nyugati X hervadás|Meggy nyugati X hervadás]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Meggy Stecklenberg-i betegség|Meggy Stecklenberg-i betegség]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Meggy termésfakulás|Meggy termésfakulás]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Meggy vírusos sárgaság|Meggy vírusos sárgaság]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Meggy X betegség|Meggy X betegség]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Meggy zöld-gyűrűs sárgaság|Meggy zöld-gyűrűs sárgaság]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack X betegség|Őszibarack X betegség]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack aranyhálózat|Őszibarack aranyhálózat]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack csíkos mozaik|Őszibarack csíkos mozaik]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack csillagfoltosság|Őszibarack csillagfoltosság]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack eltörpülés|Őszibarack eltörpülés]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack fűzlevelű rozettásodás|Őszibarack fűzlevelű rozettásodás]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack fűzszerű felkopaszodás|Őszibarack fűzszerű felkopaszodás]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack gyűrűs foltosság|Őszibarack gyűrűs foltosság]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack himlő|Őszibarack himlő]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack kalikó|Őszibarack kalikó]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack klerotikus levélsodródás|Őszibarack klerotikus levélsodródás]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack levélfoltosság|Őszibarack levélfoltosság]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack levélsodródásos sárgulás|Őszibarack levélsodródásos sárgulás]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack lila mozaik|Őszibarack lila mozaik]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack mozaikos rügysárgulás|Őszibarack mozaikos rügysárgulás]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack nekrotikus gyűrűsfoltosság|Őszibarack nekrotikus gyűrűsfoltosság]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack nekrotikus levélfoltosodás|Őszibarack nekrotikus levélfoltosodás]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack ontáriói foltosság|Őszibarack ontáriói foltosság]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack rozettásodás|Őszibarack rozettásodás]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack szemölcsösség|Őszibarack szemölcsösség]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack termésbarázda vörössösség|Őszibarack termésbarázda vörössösség]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack törpülés|Őszibarack törpülés]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack vírusos apró gyümölcsösség|Őszibarack vírusos apró gyümölcsösség]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack vírusos levélmintázat|Őszibarack vírusos levélmintázat]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack vírusos rövídszártagúság|Őszibarack vírusos rövídszártagúság]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack vírusos sárgaság|Őszibarack vírusos sárgaság]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack X betegség|Őszibarack X betegség]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Őszibarackmozaik|Őszibarackmozaik]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Paradicsom bronzfoltosság vírus|Paradicsom bronzfoltosság vírus]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Paradicsom foltos hervadása|Paradicsom foltos hervadása]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Paradicsom nekrotikus elhalása|Paradicsom nekrotikus elhalása]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Paradicsom páfránylevelűsége|Paradicsom páfránylevelűsége]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Paradicsommozaik|Paradicsommozaik]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Retekmozaik|Retekmozaik]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Salátamozaik|Salátamozaik]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Szilva aranyhálózat|Szilva aranyhálózat]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Szilva befűződéses mozaik|Szilva befűződéses mozaik]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Szilva csíkos mozaik|Szilva csíkos mozaik]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Szilva fehér foltosság|Szilva fehér foltosság]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Szilva fénylő kéregüszkösödés|Szilva fénylő kéregüszkösödés]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Szilva gyűrűs foltosság|Szilva gyűrűs foltosság]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Szilva kéreghasadás|Szilva kéreghasadás]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Szilva keskeny-csíkos mozaik|Szilva keskeny-csíkos mozaik]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Szilva levélsodródás|Szilva levélsodródás]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Szilva satnyulás|Szilva satnyulás]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Szilvahimlő|Szilvahimlő]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Szilvatörpülés|Szilvatörpülés]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Szőlő érmenti mozaikja|Szőlő érmenti mozaikja]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Szőlő faszöveti barázdáltsága|Szőlő faszöveti barázdáltsága]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Szőlő fertőző leromlása|Szőlő fertőző leromlása]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Szőlő levélsodródása|Szőlő levélsodródása]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Szőlő sárga mozaikja|Szőlő sárga mozaikja]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Szőlő tőkesatnyulása|Szőlő tőkesatnyulása]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Szőlő vírusos sárgasága|Szőlő vírusos sárgasága]] &middot; [[Kertészet/Tünethatározó/Szőlő vonalas mintázottsága|Szőlő vonalas mintázottsága]] |- |alul = <small>'''Figyelem!''' A lapokon újabb szavak és kifejezések is szerepelhetnek...</small> }}<noinclude> {{sablondokumentáció}} [[Kategória:Kertészet sablonjai]] [[Kategória:Tartalomjegyzék sablonok]]</noinclude> 1s5e7m3zq3vwpqvp56be8w4mceenqt8 0 82436 424060 410898 2022-08-21T02:48:35Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Dísznövények]] [[Kategória:Fák]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:Acer pseudoplatanus 1 - 2011.06.23.jpg |thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]] [[Fájl:Acer-pseudoplatanus.JPG|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Acer pseudoplatanus trunk and leaves.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] [[Fájl:Acer pseudoplatanus MHNT.BOT.2004.0.461.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|Acer pseudoplatanus|-}} {{népies|-}} :A '''hegyi juhar''' a szappanfavirágúak rendjébe és a szappanfafélék családjába tartozó faj. :A jegenyefenyőhöz és a bükkhöz hasonlóan közép-európai flóraelem. Elterjedésének nyugati és északi határát az évszázados mesterséges telepítés már elmosta. Belgiumtól és Közép-Portugáliától a Déli-Kárpátokig, illetve a Fekete-tenger nyugati partvidékéig húzódik. Egy nagyobb diszjunkciója a Nyugat-Kaukázusban van. Elterjedésének északi határa a Harz hegységen, a Középnémet-dombvidéken és Lengyelország déli részén át a Podóliai-hátságig, déli határa Thesszáliáig, Calabriáig, Észak-Szicíliáig és Közép-Spanyolországig húzódik. Nyugat-Franciaországban és a Brit-szigeteken szubspontán előfordulású. Középhegységi fafaj, nagyobb síkságokon nem él. Hazánkban az ország nyugati részén, és a középhegységekben fordul elő. Eredeti termőhelyén kívül sok helyen telepítik. '''Az alábbi erdőtársulásokban jellemző:''' juhar-kőris szurdokerdők, hársas törmeléklejtő-erdők, magashegységi bükkösök, gyertyános–tölgyesek. :Tenyészeti feltételei a bükkéhez állnak közel, óceáni légtömegek által befolyásolt, magas relatív páratartalmú, hűvös, montán klímát igényel. A szubmontán régióban az északi, északnyugati oldalakat és a völgyek alját részesíti előnyben. Közepes hőigényű, az éghajlati szélsőségeket kerüli. Mezofil jellegű fafaj, a magas légnedvesség és az egyenletes csapadékeloszlás meghatározó ökológiai tényező a hegyi juhar életében. A tartós elárasztást nem viseli el. A talajjal szemben nagyon igényes, tápanyagokban gazdag, üde vagy mérsékelten neves, de jól szellőzött talajt kíván. Inkább mészkedvelő. Optimális fejlődéséhez megkívánja a feltalaj magas humusztartalmát. Megél a sekélyebb, sziklás, törmelékes talajokon is. A hegyi juhar félárnyéktűrő fafaj. Fiatal korában eltűri az erős árnyékolást. :Mintegy 30 m magasságig növő fa, mely állományban egyenes, hengeres jól feltisztuló törzset nevel. Koronája sudaras felépítésű, zárt állásban rendszerint sátorozó. A szabad állásban nőtt fák törzse alacsonyan ágas, zömök, kevésbé kedvező alakú, a korona erős ágakból áll, széles, tojásdad, vagy boltozatos. Törzse és ágai is gyakran villás elágazásúak, az idősebb fák hajtásrendszerében sok a rövidhajtás, ezért a korona sűrű. Kéreg :Hosszú ideig sima, szürkésbarna, a vastagabb héjkéreg csak a termőkorban lévő fáknál alakul ki. A szabálytalan alakú, leálló, lapos kéregcserepek világos, sárgásszürke foltokat hagynak vissza, amelyek később fokozatosan megszürkülnek. '''Gyökérzet''' :Kezdetben erős karógyökér, később szívgyökérzetté alakul, majd számos vastag, vízszintes és ferde irányú oldalgyökeret fejleszt, amelyek erősen elágazó, kompakt gyökérrendszert képeznek. '''Hajtások''' :Kezdetben zöldesbarnák, kopaszak, világosszürke, hosszúkás lenticellákkal. Rövidhajtásai több évig élők, rügypikkelyripacsoktól gyűrűzöttek. '''Rügyek''' :Nagyok, tojásdadok, a csúcsrügy tompán négyoldalú, a rügypikkelyek sárgászöldek, szélük és csúcsuk barnásfekete, élük gyakran pillás. A levélripacs széles, patkó alakú, a levélripacspárok végei nem érintkeznek. '''Levelek''' :Nagyok, szíves vállúak, 8–16 cm átmérőjűek, 5 karéjúak. A karéjok széles alapúak, hegyesek, egyenlőtlenül, tompán fűrészes szélűek, a karéjok közti bemetszések zártak, hegyesszögűek. A lemez felül sötétzöld, kopasz, bemélyedő erezettel, fonáka világosszürkés zöld, csak az ereken és az érzugokban szőrös. A levélnyél hosszú, merev, gyakran pirosló. '''Virág''' :Sárgászöldek, a két vagy többéves rövidhajtásokon 6–15 cm hosszú, szőrös tengelyű, megnyúlt, csüngő, összetett fürtökben nyílnak. A csésze- és sziromlevelek nyúlánkak, gyéren pillásak, teljes virágzáskor is többé kevésbé zártak. A magház molyhos. Virágai poligámok, a fürt virágainak kb. 2/3-a porzós virág, csak a részvirágzatok belső virágai termősek. A fürt a levelekkel együtt jelenik meg, a virágok azonban akkor nyílnak, amikor a levelek már kifejlődtek. A rovarbeporzás mellett a szélbeporzás is jelentős. '''Termés''' :Csüngő, nyúlánk termésalakzatokban fejlődnek, viszonylag nagyok, 3–5 cm hosszúak. A magházak borsó nagyságúak, gömbölyűek. A szárny alapja elkeskenyedő, felülete durván erezett., a terméspárok szárnyai hegyesszöget zárnak be. A maghéjat belül fehér, nemezes szőrréteg borítja. Október elején érik, éréskor sárgásbarna színű, ősszel és tél elején hullik. Növekedése és életciklusa '''Hegyi juhar törzse, tősarjak és levelek''' :A korai juharhoz hasonlóan erőteljes fiatalkori növekedés jellemzi. Az egyéves magoncok 10–15 cm magasságot érnek el. Mérsékelt ágképzés mellett már 3-4 éves korban megkezdi erőteljes magassági növekedését. Ebben a fejlődési fázisban hajlamos az ismételt hajtásképzésre, és az évi magassági növekedése a 140 cm-t is elérheti. Az erőteljes hajtásfejlődés a törzsképzésnek kedvez. Az intenzív növekedési szakasz a termőhelytől és a fényviszonyoktól függően 20-30 éves korig is eltarthat. A végleges korona kialakítása után magassági növekedése erősen csökken, de csak 70 éves kora körül zárul le. Vastagsági növekedése kb. 10 éves kortól egyenletes, mérsékelt záródás mellett 3–4 mm-es évgyűrűk képződnek, így 50 éves korban elérheti a 40–45 cm-es mellmagassági átmérőt. Igen kedvező termőhelyen 35 m magasságú és 80 cm-es átmérőjű törzsek is előfordulnak. :Viszonylag hosszú életű fa, életkorának felső határa 300 év körül van, azonban állományban a 120 éven felüli példányok ritkák. Termőképességét 25-40 éves korában éri el, de sarjeredetű egyedei gyakran 15 éves korukban is teremnek. Magja néhány hetes nyugalmi idő után csírázóképes; az ősszel lehullott mag tavasszal csírázik. A súlyos termés nem repül messzire, az anyafák körzetéken, azok magasságától függően 50–90 m-es körön belül ér földet. :Sarjadzóképessége mérsékelt, rendszerint csak tősarjakat hoz. A kéregsérüléseket lassan növi be. '''Erdőgazdasági jelentősége''' :Az ún. „nemeslomb” elegyfajok közül az egyik legértékesebb a hegyi juhar. Elegyes állományokban fiatal korban, kezdeti gyors növekedésével veszélyezteti a főfafajok létét, ezért a tisztítások során vissza kell szorítani. Jó mézelő, több kultúrváltozatát utca- és parkfásításra használják. :Faanyaga kiváló minőségű, nehéz (térfogati sűrűség: 0,63 g/cm³), kemény (keménységi szám: 62 N/mm²), rugalmas (rugalmassági modulus: 9400 N/mm²). Bútor- és furnérgyártásra használják, alkalmazható a magasépítésben is. A játék- és hangszerkészítés egyik legfontosabb alapanyaga. {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/H/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|[[Növények/Natúr gyógytea/{{SUBPAGENAME}}|Natúr gyógytea]]|[[Szakácskönyv/Tanácsok/H/{{SUBPAGENAME}}|Tanácsok, tippek]] | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Fák-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat|Acer pseudoplatanus|{{SUBPAGENAME}}}} rp570inzfkzdpca6a562b8w7nhj5wqu 0 82460 424068 366042 2022-08-21T02:53:34Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki __NOTOC__ [[Kategória:Gyógynövények]] [[Kategória:Mézelő növények]] {{Növ-főcím}} {{Növ-fejezetek}} {{növény-abc}} [[Kép:|thumb|200px|right|]] {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} {{latin|}} {{népies|}} : : {{lásd|[[Szakácskönyv/Mit-mihez/K/{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]| | }} : '''Magyar Wikipédia:''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]] <br/> </div></div> {{Gyógynövények-trt}} {{Mézelő növények-trt}} {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} {{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} 6427h0do2ukorpi2neke8g6jteqgcnz 10 88143 424037 423882 2022-08-21T02:04:57Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki {{navbox |név = Tartalomjegyzék sablonok listája |cím = Tartalomjegyzék sablonok listája |állapot = collapsed |listaosztály = hlist |felül = <span style="color:#004080;"><nowiki>A sablon elérhetősége</nowiki></span> » <span style="color:#005500;"><nowiki>Beillesztése</nowiki></span> * Megjegyzés |csoport1 = trt |lista1 = {{gomb1|[[Sablon:Allergén növények-trt|Allergén növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Allergén növények-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Allergén növények" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Baktériumos betegségek-trt|Baktériumos betegségek-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Baktériumos betegségek-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Baktériumos betegségek" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Dísznövények-trt|Dísznövények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Dísznövények-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Dísznövények" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Ehető gombák-trt|Ehető gombák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Ehető gombák-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Ehető gombák" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Ehető növények-trt|Ehető növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Ehető növények-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Ehető növények" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Ehető virágok-trt|Ehető virágok-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Ehető virágok-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Ehető virágok" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Élvezeti növények-trt|Élvezeti növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{}}</nowiki></span> * A(z) "Élvezeti növények" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Ehető zsírok és zsírosolajok-trt|Ehető zsírok és zsírosolajok-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Ehető zsírok és zsírosolajok-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Ehető zsírok és olajok" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Fák-trt|Fák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Fák-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Fák" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Festőnövények-trt|Festőnövények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Festőnövények-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Festőnövények" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Fitoftora-trt|Fitoftora-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Fitoftora-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Fitoftora" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Fűszerek-trt|Fűszerek-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Fűszerek-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Fűszerek" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Fűszerkeverékek-trt|Fűszerkeverékek-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Fűszerkeverékek-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Fűszerkeverékek" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Gabonák-trt|Gabonák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Gabonák-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Gabonák" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Gombabetegségek-trt|Gombabetegségek-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Gombabetegségek-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Gombabetegségek" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Gyógyhatás-trt|Gyógyhatás-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Gyógyhatás-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Növények gyógyhatása" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Gyógynövények-trt|Gyógynövények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Gyógynövények-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Gyógynövények" szekció tartalomjegyzéke<br />{{gomb1|[[Sablon:Gyomnövények-trt|Gyomnövények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Gyomnövények-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Gyomnövények" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Gyümölcsök-trt|Gyümölcsök-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Gyümölcsök-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Gyümölcsök" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Haszonnövények-trt|Haszonnövények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Haszonnövények-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Haszonnövények" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Hiperakkumulátor növények-trt|Hiperakkumulátor növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Hiperakkumulátor növények-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Hiperakkumulátor növények" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Illóolajok-trt|Illóolajok-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Illóolajok-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Illóolajok" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Inváziós fajok-trt|Inváziós fajok-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Inváziós fajok-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Inváziós fajok" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Ipari növények-trt|Ipari növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Ipari növények-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Ipari növények" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Kártevőriasztók-trt|Kártevőriasztók-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Kártevőriasztók-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Kártevőriasztók" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Lepkefélék-trt|Lepkefélék-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Lepkefélék-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Lepkefélék" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Madarak-trt|Madarak-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Madarak-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Madarak" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Magcsírák-trt|Magcsírák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Magcsírák-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Magcsírák" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Mérgező gombák-trt|Mérgező gombák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Mérgező gombák-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Mérgező gombák" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Mérgező növények-trt|Mérgező növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Mérgező növények-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Mérgező növények" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|Sablon:Mézelő növények-trt|Mézelő növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Mézelő növények-trt}}</nowiki></span>* A(z) "Mézelő növények" szekció tartalomjegyzéke<br /></span> {{gomb1|[[Sablon:Mit-Mihez használjunk|Mit-Mihez használjunk]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Mit-Mihez használjunk}}</nowiki>* A(z) "Mit-Mihez használjunk" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Mit-mihez-trt|Mit-mihez-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Mit-mihez-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Mit-Mihez használjunk" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Natúr gyógyteák-trt|Natúr gyógyteák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Natúr gyógyteák-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Natúr gyógyteák" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Nem ehető gombák-trt|Nem ehető gombák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Nem ehető gombák-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Nem ehető gombák" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Nem fertőző-trt|Nem fertőző-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Nem fertőző-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Nem fertőző betegségek" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Parazita növények-trt|Parazita növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Parazita növények-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Parazita növények" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Pszichoaktív növények-trt|Pszichoaktív növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Pszichoaktív növények-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Pszichoaktív növények" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Szk-régi-trt|Szk-régi-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Szk-régi-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Szk-régi" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Szk-techn-trt|Szk-techn-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Szk-techn-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Szk-techn" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Tanács-trt|Tanács-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Tanács-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Tanács" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Védett madarak-trt|Védett madarak-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Védett madarak-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Védett madarak" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Védett növények-trt|Védett növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Védett növények-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Védett növények" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Vírusbetegség-trt|Vírusbetegség-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Vírusbetegség-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Vírusbetegségek" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Zöldségfélék-trt|Zöldségfélék-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Zöldségfélék-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Zöldségfélék" szekció tartalomjegyzéke<br /> |alul = Lásd még a [[Sablon:Kertészet sablonjainak listája|Kertészet sablonjainak listája]] }}<noinclude>{{sablondokumentáció}} [[Kategória:Tartalomjegyzék sablonok]]</noinclude> 8p1le2pltsbc86mdyjauvvkpcteod98 424038 424037 2022-08-21T02:06:16Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki {{navbox |név = Tartalomjegyzék sablonok listája |cím = Tartalomjegyzék sablonok listája |állapot = collapsed |listaosztály = hlist |felül = <span style="color:#004080;"><nowiki>A sablon elérhetősége</nowiki></span> » <span style="color:#005500;"><nowiki>Beillesztése</nowiki></span> * Megjegyzés |csoport1 = trt |lista1 = {{gomb1|[[Sablon:Allergén növények-trt|Allergén növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Allergén növények-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Allergén növények" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Baktériumos betegségek-trt|Baktériumos betegségek-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Baktériumos betegségek-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Baktériumos betegségek" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Dísznövények-trt|Dísznövények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Dísznövények-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Dísznövények" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Ehető gombák-trt|Ehető gombák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Ehető gombák-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Ehető gombák" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Ehető növények-trt|Ehető növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Ehető növények-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Ehető növények" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Ehető virágok-trt|Ehető virágok-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Ehető virágok-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Ehető virágok" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Élvezeti növények-trt|Élvezeti növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{}}</nowiki></span> * A(z) "Élvezeti növények" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Ehető zsírok és zsírosolajok-trt|Ehető zsírok és zsírosolajok-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Ehető zsírok és zsírosolajok-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Ehető zsírok és olajok" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Fák-trt|Fák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Fák-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Fák" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Festőnövények-trt|Festőnövények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Festőnövények-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Festőnövények" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Fitoftora-trt|Fitoftora-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Fitoftora-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Fitoftora" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Fűszerek-trt|Fűszerek-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Fűszerek-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Fűszerek" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Fűszerkeverékek-trt|Fűszerkeverékek-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Fűszerkeverékek-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Fűszerkeverékek" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Gabonák-trt|Gabonák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Gabonák-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Gabonák" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Gombabetegségek-trt|Gombabetegségek-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Gombabetegségek-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Gombabetegségek" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Gyógyhatás-trt|Gyógyhatás-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Gyógyhatás-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Növények gyógyhatása" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Gyógynövények-trt|Gyógynövények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Gyógynövények-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Gyógynövények" szekció tartalomjegyzéke<br />{{gomb1|[[Sablon:Gyomnövények-trt|Gyomnövények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Gyomnövények-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Gyomnövények" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Gyümölcsök-trt|Gyümölcsök-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Gyümölcsök-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Gyümölcsök" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Haszonnövények-trt|Haszonnövények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Haszonnövények-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Haszonnövények" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Hiperakkumulátor növények-trt|Hiperakkumulátor növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Hiperakkumulátor növények-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Hiperakkumulátor növények" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Illóolajok-trt|Illóolajok-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Illóolajok-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Illóolajok" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Inváziós fajok-trt|Inváziós fajok-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Inváziós fajok-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Inváziós fajok" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Ipari növények-trt|Ipari növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Ipari növények-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Ipari növények" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Kártevőriasztók-trt|Kártevőriasztók-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Kártevőriasztók-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Kártevőriasztók" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Lepkefélék-trt|Lepkefélék-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Lepkefélék-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Lepkefélék" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Madarak-trt|Madarak-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Madarak-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Madarak" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Magcsírák-trt|Magcsírák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Magcsírák-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Magcsírák" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Mérgező gombák-trt|Mérgező gombák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Mérgező gombák-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Mérgező gombák" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Mérgező növények-trt|Mérgező növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Mérgező növények-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Mérgező növények" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Mézelő növények-trt|Mézelő növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Mézelő növények-trt}}</nowiki></span>* A(z) "Mézelő növények" szekció tartalomjegyzéke<br /></span> {{gomb1|[[Sablon:Mit-Mihez használjunk|Mit-Mihez használjunk]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Mit-Mihez használjunk}}</nowiki>* A(z) "Mit-Mihez használjunk" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Mit-mihez-trt|Mit-mihez-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Mit-mihez-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Mit-Mihez használjunk" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Natúr gyógyteák-trt|Natúr gyógyteák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Natúr gyógyteák-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Natúr gyógyteák" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Nem ehető gombák-trt|Nem ehető gombák-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Nem ehető gombák-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Nem ehető gombák" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Nem fertőző-trt|Nem fertőző-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Nem fertőző-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Nem fertőző betegségek" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Parazita növények-trt|Parazita növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Parazita növények-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Parazita növények" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Pszichoaktív növények-trt|Pszichoaktív növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Pszichoaktív növények-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Pszichoaktív növények" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Szk-régi-trt|Szk-régi-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Szk-régi-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Szk-régi" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Szk-techn-trt|Szk-techn-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Szk-techn-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Szk-techn" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Tanács-trt|Tanács-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Tanács-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Tanács" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Védett madarak-trt|Védett madarak-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Védett madarak-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Védett madarak" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Védett növények-trt|Védett növények-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Védett növények-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Védett növények" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Vírusbetegség-trt|Vírusbetegség-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Vírusbetegség-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Vírusbetegségek" szekció tartalomjegyzéke<br /> {{gomb1|[[Sablon:Zöldségfélék-trt|Zöldségfélék-trt]]}} » <span style="color:#005500;"><nowiki>{{Zöldségfélék-trt}}</nowiki></span> * A(z) "Zöldségfélék" szekció tartalomjegyzéke<br /> |alul = Lásd még a [[Sablon:Kertészet sablonjainak listája|Kertészet sablonjainak listája]] }}<noinclude>{{sablondokumentáció}} [[Kategória:Tartalomjegyzék sablonok]]</noinclude> m0ww1pfi50hiltgvz5k5fu3446588fp 10 103319 424036 2022-08-21T01:59:28Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „{{navbox |név = Mézelő növények-trt |cím = Mézelő növények-trt |állapot = collapsed |felül = Kereshető szavak és kifejezések |csoport1 = xxx |lista1 = [[Növények/C/Csarab|Csarab]] &middot; [[Növények/C/Csicsóka|Csicsóka]] &middot; [[Növények/B/Bíbor here|Bíbor here]] &middot; [[Növények/B/Boglárka|Boglárka]] &middot; [[Növények/B/Borsófa|Borsófa]] &middot; [[Növények/E/Édeskömény|Édeskömény]] &middot; N…” wikitext text/x-wiki {{navbox |név = Mézelő növények-trt |cím = Mézelő növények-trt |állapot = collapsed |felül = Kereshető szavak és kifejezések |csoport1 = xxx |lista1 = [[Növények/C/Csarab|Csarab]] &middot; [[Növények/C/Csicsóka|Csicsóka]] &middot; [[Növények/B/Bíbor here|Bíbor here]] &middot; [[Növények/B/Boglárka|Boglárka]] &middot; [[Növények/B/Borsófa|Borsófa]] &middot; [[Növények/E/Édeskömény|Édeskömény]] &middot; [[Növények/E/Egybibés galagonya|Egybibés galagonya]] &middot; [[Növények/E/Egynyári tisztesfű|Egynyári tisztesfű]] &middot; [[Növények/E/Ékes vasvirág|Ékes vasvirág]] &middot; [[Növények/E/Erdei deréce|Erdei deréce]] &middot; [[Növények/E/Európai homoktövis|Európai homoktövis]] &middot; [[Növények/E/Európai mogyoró|Európai mogyoró]] &middot; [[Növények/E/Ezüst hárs|Ezüst hárs]] &middot; [[Növények/F/Fehér akác|Fehér akác]] &middot; [[Növények/F/Fehér here|Fehér here]] &middot; [[Növények/F/Fehér fűz|Fehér fűz]] &middot; [[Növények/F/Fehér mustár|Fehér mustár]] &middot; [[Növények/F/Fehér somkóró|Fehér somkóró]] &middot; [[Növények/F/Fekete áfonya|Fekete áfonya]] &middot; [[Növények/F/Fekete bodza|Fekete bodza]] &middot; [[Növények/F/Fekete nadálytő|Fekete nadálytő]] &middot; [[Növények/F/Fekete ribiszke|Fekete ribiszke]] &middot; [[Növények/G/Gyermekláncfű|Gyermekláncfű]] &middot; [[Növények/H/Hajdina|Hajdina]] &middot; [[Növények/H/Hegyi juhar|Hegyi juhar]] &middot; [[Növények/H/Hóvirág|Hóvirág]] &middot; [[Növények/H/Húsos som|Húsos som]] &middot; [[Növények/I/Illatos macskamenta|Illatos macskamenta]] &middot; [[Növények/K/Kajszibarack|Kajszibarack]] &middot; [[Növények/K/Kányabangita|Kányabangita]] &middot; [[Növények/K/Kecskefűz|Kecskefűz]] &middot; [[Növények/K/Kerti borágó|Kerti borágó]] &middot; [[Növények/K/Kerti izsóp|Kerti izsóp]] &middot; [[Növények/K/Kerti kakukkfű|Kerti kakukkfű]] &middot; [[Növények/K/Kerti őszirózsa|Kerti őszirózsa]] &middot; [[Növények/K/Kígyógyökerű keserűfű|Kígyógyökerű keserűfű]] &middot; [[Növények/K/Kislevelű hárs|Kislevelű hárs]] &middot; [[Növények/K/Korai juhar|Korai juhar]] &middot; [[Növények/K/Korcs here|Korcs here]] &middot; [[Növények/K/Koriander|Koriander]] &middot; [[Növények/K/Kökény|Kökény]] &middot; [[Növények/K/Körömvirág|Körömvirág]] &middot; [[Növények/K/Közönséges aranyvessző|Közönséges aranyvessző]] &middot; [[Növények/K/Közönséges cickafark|Közönséges cickafark]] &middot; [[Növények/K/Közönséges kutyabenge|Közönséges kutyabenge]] &middot; [[Növények/K/Közönséges levendula|Közönséges levendula]] &middot; [[Növények/K/Közönséges pohánka|Közönséges pohánka]] &middot; [[Növények/L/Lepényfa|Lepényfa]] &middot; [[Növények/L/Levendula|Levendula]] &middot; [[Növények/M/Madárberkenye|Madárberkenye]] &middot; [[Növények/M/Málna|Málna]] &middot; [[Növények/M/Mályvarózsa|Mályvarózsa]] &middot; [[Növények/M/Mandula|Mandula]] &middot; [[Növények/M/Meggy|Meggy]] &middot; [[Növények/M/Mezei juhar|Mezei juhar]] &middot; [[Növények/M/Mézontófű|Mézontófű]] &middot; [[Növények/N/Nagylevelű hárs|Nagylevelű hárs]] &middot; [[Növények/N/Napraforgó|Napraforgó]] &middot; [[Növények/N/Nemes alma|Nemes alma]] &middot; [[Növények/N/Nemes szilva|Nemes szilva]] middot; [[Növények/O/Orvosi angyalgyökér|Orvosi angyalgyökér]] &middot; [[Növények/O/Orvosi macskagyökér|Orvosi macskagyökér]] &middot; [[Növények/O/Orvosi somkóró|Orvosi somkóró]] &middot; [[Növények/O/Orvosi tüdőfű|Orvosi tüdőfű]] &middot; [[Növények/P/Parlagi ligetszépe|Parlagi ligetszépe]] &middot; [[Növények/R/Repce|Repce]] &middot; [[Növények/R/Réti here|Réti here]] &middot; [[Növények/R/Réti füzény|Réti füzény]] &middot; [[Növények/R/Réti legyezőfű|Réti legyezőfű]] &middot; [[Növények/S/Sáfrány|Sáfrány]] &middot; [[Növények/S/Selyemkóró|Selyemkóró]] &middot; [[Növények/Sz/Szálkáslevelű hárs|Szálkáslevelű hárs]] &middot; [[Növények/Sz/Szelídgesztenye|Szelídgesztenye]] &middot; [[Növények/Sz/Szellőrózsa|Szellőrózsa]] &middot; [[Növények/Sz/Szurokfű|Szurokfű]] &middot; [[Növények/T/Tatár juhar|Tatár juhar]] &middot; [[Növények/T/Tengerparti fülesternye|Tengerparti fülesternye]] &middot; [[Növények/T/Terjőke kígyószisz|Terjőke kígyószisz]] &middot; [[Növények/V/Vadcseresznye|Vadcseresznye]] &middot; [[Növények/V/Vörös áfonya|Vörös áfonya]] &middot; [[Növények/Z/Zelnicemeggy|Zelnicemeggy]] &middot; [[Növények/Zs/Zsálya|Zsálya]] |alul = Figyelem! A lapokon újabb szavak és kifejezések is szerepelhetnek... }} k8rqg2gj2eilslgjxpn00hmhl64254d 424039 424036 2022-08-21T02:09:38Z KeFe 20 wikitext text/x-wiki {{navbox |név = Mézelő növények-trt |cím = Mézelő növények-trt |állapot = collapsed |felül = Kereshető szavak és kifejezések |csoport1 = xxx |lista1 = [[Növények/C/Csarab|Csarab]] &middot; [[Növények/C/Csicsóka|Csicsóka]] &middot; [[Növények/B/Bíbor here|Bíbor here]] &middot; [[Növények/B/Boglárka|Boglárka]] &middot; [[Növények/B/Borsófa|Borsófa]] &middot; [[Növények/E/Édeskömény|Édeskömény]] &middot; [[Növények/E/Egybibés galagonya|Egybibés galagonya]] &middot; [[Növények/E/Egynyári tisztesfű|Egynyári tisztesfű]] &middot; [[Növények/E/Ékes vasvirág|Ékes vasvirág]] &middot; [[Növények/E/Erdei deréce|Erdei deréce]] &middot; [[Növények/E/Európai homoktövis|Európai homoktövis]] &middot; [[Növények/E/Európai mogyoró|Európai mogyoró]] &middot; [[Növények/E/Ezüst hárs|Ezüst hárs]] &middot; [[Növények/F/Fehér akác|Fehér akác]] &middot; [[Növények/F/Fehér here|Fehér here]] &middot; [[Növények/F/Fehér fűz|Fehér fűz]] &middot; [[Növények/F/Fehér mustár|Fehér mustár]] &middot; [[Növények/F/Fehér somkóró|Fehér somkóró]] &middot; [[Növények/F/Fekete áfonya|Fekete áfonya]] &middot; [[Növények/F/Fekete bodza|Fekete bodza]] &middot; [[Növények/F/Fekete nadálytő|Fekete nadálytő]] &middot; [[Növények/F/Fekete ribiszke|Fekete ribiszke]] &middot; [[Növények/G/Gyermekláncfű|Gyermekláncfű]] &middot; [[Növények/H/Hajdina|Hajdina]] &middot; [[Növények/H/Hegyi juhar|Hegyi juhar]] &middot; [[Növények/H/Hóvirág|Hóvirág]] &middot; [[Növények/H/Húsos som|Húsos som]] &middot; [[Növények/I/Illatos macskamenta|Illatos macskamenta]] &middot; [[Növények/K/Kajszibarack|Kajszibarack]] &middot; [[Növények/K/Kányabangita|Kányabangita]] &middot; [[Növények/K/Kecskefűz|Kecskefűz]] &middot; [[Növények/K/Kerti borágó|Kerti borágó]] &middot; [[Növények/K/Kerti izsóp|Kerti izsóp]] &middot; [[Növények/K/Kerti kakukkfű|Kerti kakukkfű]] &middot; [[Növények/K/Kerti őszirózsa|Kerti őszirózsa]] &middot; [[Növények/K/Kígyógyökerű keserűfű|Kígyógyökerű keserűfű]] &middot; [[Növények/K/Kislevelű hárs|Kislevelű hárs]] &middot; [[Növények/K/Korai juhar|Korai juhar]] &middot; [[Növények/K/Korcs here|Korcs here]] &middot; [[Növények/K/Koriander|Koriander]] &middot; [[Növények/K/Kökény|Kökény]] &middot; [[Növények/K/Körömvirág|Körömvirág]] &middot; [[Növények/K/Közönséges aranyvessző|Közönséges aranyvessző]] &middot; [[Növények/K/Közönséges cickafark|Közönséges cickafark]] &middot; [[Növények/K/Közönséges kutyabenge|Közönséges kutyabenge]] &middot; [[Növények/K/Közönséges levendula|Közönséges levendula]] &middot; [[Növények/K/Közönséges pohánka|Közönséges pohánka]] &middot; [[Növények/L/Lepényfa|Lepényfa]] &middot; [[Növények/L/Levendula|Levendula]] &middot; [[Növények/M/Madárberkenye|Madárberkenye]] &middot; [[Növények/M/Málna|Málna]] &middot; [[Növények/M/Mályvarózsa|Mályvarózsa]] &middot; [[Növények/M/Mandula|Mandula]] &middot; [[Növények/M/Meggy|Meggy]] &middot; [[Növények/M/Mezei juhar|Mezei juhar]] &middot; [[Növények/M/Mézontófű|Mézontófű]] &middot; [[Növények/N/Nagylevelű hárs|Nagylevelű hárs]] &middot; [[Növények/N/Napraforgó|Napraforgó]] &middot; [[Növények/N/Nemes alma|Nemes alma]] &middot; [[Növények/N/Nemes szilva|Nemes szilva]] middot; [[Növények/O/Orvosi angyalgyökér|Orvosi angyalgyökér]] &middot; [[Növények/O/Orvosi macskagyökér|Orvosi macskagyökér]] &middot; [[Növények/O/Orvosi somkóró|Orvosi somkóró]] &middot; [[Növények/O/Orvosi tüdőfű|Orvosi tüdőfű]] &middot; [[Növények/P/Parlagi ligetszépe|Parlagi ligetszépe]] &middot; [[Növények/R/Repce|Repce]] &middot; [[Növények/R/Réti here|Réti here]] &middot; [[Növények/R/Réti füzény|Réti füzény]] &middot; [[Növények/R/Réti legyezőfű|Réti legyezőfű]] &middot; [[Növények/S/Sáfrány|Sáfrány]] &middot; [[Növények/S/Selyemkóró|Selyemkóró]] &middot; [[Növények/Sz/Szálkáslevelű hárs|Szálkáslevelű hárs]] &middot; [[Növények/Sz/Szelídgesztenye|Szelídgesztenye]] &middot; [[Növények/Sz/Szellőrózsa|Szellőrózsa]] &middot; [[Növények/Sz/Szurokfű|Szurokfű]] &middot; [[Növények/T/Tatár juhar|Tatár juhar]] &middot; [[Növények/T/Tengerparti fülesternye|Tengerparti fülesternye]] &middot; [[Növények/T/Terjőke kígyószisz|Terjőke kígyószisz]] &middot; [[Növények/V/Vadcseresznye|Vadcseresznye]] &middot; [[Növények/V/Vörös áfonya|Vörös áfonya]] &middot; [[Növények/Z/Zelnicemeggy|Zelnicemeggy]] &middot; [[Növények/Zs/Zsálya|Zsálya]] |alul = Figyelem! A lapokon újabb szavak és kifejezések is szerepelhetnek... }}<noinclude> {{sablondokumentáció}} [[Kategória:Növények sablonjai]] [[Kategória:Tartalomjegyzék sablonok]]</noinclude> tbygh8gtkd7lztirvl4d91lole97jn6 10 103320 424040 2022-08-21T02:11:19Z KeFe 20 Új oldal, tartalma: „{{Sablonlista infó}}” wikitext text/x-wiki {{Sablonlista infó}} crofdy2esxag5pnac2tgzkb65s9c931 0 103321 424066 2022-08-21T02:52:03Z KeFe 20 Átirányítás ide: [[Növények/K/Kányabangita]] wikitext text/x-wiki #ÁTIRÁNYÍTÁS [[Növények/K/Kányabangita]] 3rejtd548ugdunh39n0qgzhku8e3p4h